Pesti Srácok

Szigorúan szabályoznák a G20-országok a kriptodevizákat

Szigorúan szabályoznák a G20-országok a kriptodevizákat

A G20-csoport pénzügyi vezetői egyetértettek abban, hogy szigorú szabályokat kell kidolgozni a kriptodevizák, például a Facebook tervezett kriptopénze, a libra helyzetének rendezésére, és mindaddig nem szabad engedélyezni forgalomba hozatalukat, míg nem sikerül kiiktatni azokat a globális kockázatokat, amelyeket okoznak.

A világ 19 legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaságát, valamint az Európai Uniót tömörítő csoport jegybankárai és pénzügyminiszterei a Washingtonban helyi idő szerint pénteken tartott tanácskozásukon elismerték, hogy a kriptodevizák a monetáris innováció terén potenciális haszonnal járhatnak, ám megjelenésük komoly fiskális és monetáris politikai kockázatokat okoz.

– szögezték le a G20 vezetői találkozójuk után kiadott közleményükben. Kuroda Haruhiko japán jegybankelnök a megbeszéléseket követően tudatta, hogy a G20 ki fogja kérni a nemzetközi monetáris szabványokat lefektető testületek véleményét, és abból fog kiindulni. Ez leghamarabb jövőre várható, így egyre kisebb az esélye annak, hogy a Facebook ígéretéhez híven 2020-ban be tudja vezeti a librát. A közösségi oldal számára az is problémát jelenthet, hogy minden nagy amerikai fizetési cég, a Visa, a Mastercard és a Paypal is kiszállt a libra pénzügyi infrastruktúráját kiépítő – Libra Association néven a Facebook által Genfben bejegyzett – nonprofit társaságból. A G20 egyúttal arra jutott, hogy felkéri a Nemzetközi Valutaalapot (IMF), hogy vizsgálja meg a kriptodevizák gazdasági hatásait, különös tekintettel arra, hogy milyen hatással vannak a világ országainak monetáris szuverenitására. A világ legfejlettebb ipari országait tömörítő G7 munkacsoportja azt állapította meg, hogy ha széles körben elterjednek az olyan típusú kriptodevizák – a stablecoinok –, amelyek mögött hagyományos devizák és más eszközök állnak tartalékként, az fenyegetést jelenthet a világ monetáris rendszerére és pénzügyi stabilitására. Olaf Scholz német pénzügyminiszter pénteken kijelentette, hogy meg kell akadályozni, hogy a libra formájában alternatív globális fizetőeszköz jöjjön létre.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.