Pesti Srácok

Szijjártó: az Európai Uniót csak az erős tagállamok tehetik az új világrend nyertesévé

Szijjártó: az Európai Uniót csak az erős tagállamok tehetik az új világrend nyertesévé

Szijjártó Péter a Globsec biztonságpolitikai fórumon tartott sajtótájékoztatót Pozsonyban. A külgazdasági és külügyminiszter kijelentette: fontos biztosítani, hogy az Európai Unió a világgazdaságban és világpolitikában kezdődő új korszak nyertesei között legyen, ehhez pedig mindenekelőtt erős tagországokra van szükség.

Szijjártó Péter a visegrádi államok (V4) külügyminisztereinek panelbeszélgetésén rámutatott, hogy a nemzetközi erőviszonyok sokat változtak az utóbbi időszakban, és látható, hogy a kialakulóban lévő új világrend egy, a jövőt meghatározó, nagyon kemény versennyel kezdődik. Kiemelte: biztosítani kell, hogy az EU a győztesek között lehessen a politikai és gazdasági dimenzióban is, a közösség megerősítéséhez azonban fontos magukat a tagállamokat megerősíteni.

– fogalmazott.

PestiSracok facebook image

A következő téma a koronavírus-járvány volt, és ennek kapcsán Szijjártó arról számolt be, hogy az EU a válságkezelés során hozott néhány nagyon jó és néhány nagyon rossz döntést is. Előbbire azt hozta fel példaként, hogy az Európai Bizottság lehetővé tette a kormányok számára, hogy rugalmasabb feltételekkel biztosítsanak pénzügyi ösztönzőket a vállalatok beruházásainak előmozdítása érdekében. Ugyanakkor a miniszter úgy vélekedett, hogy a közösség rendkívül lassú volt a vakcinabeszerzések terén másokhoz, például Nagy-Britanniához, Izraelhez képest. Emellett erősen sérelmezte, hogy az oltóanyagok ügye ideológiai, geopolitikai természetű kérdéssé vált, és Magyarországot sok támadás érte a keleti vakcinák beszerzése miatt. Úgy vélekedett, hogy a közösségi intézmények nem működnek jól válsághelyzetben; ilyenkor a tagállami kormányoknak nagyobb teret kell hagyni a jövőben, ebben meg kell találni az egészséges egyensúlyt.

A jogállamiság helyzetével kapcsolatos kérdésekre válaszolva Szijjártó hangsúlyozta: annak, hogy az EU nyertese lehessen az új világrendnek, az egyik előfeltétele, hogy a közösség felhagyjon egyes tagállamok bírálatával, kioktatásával, a beavatkozással a belügyekbe. Mint mondta, tiszteletben kell tartani a tagországok demokratikusan meghozott döntéseit, kölcsönös tiszteletre van szükség, illetve a politikai alapú támadások beszüntetésére, és akkor az EU megerősödhet. Kijelentette: Magyarország osztja az Európai Unió értékeit, tiszteletben tartja a közös szabályokat, a konkrét kérdések megvitatására pedig mindig készen áll.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.