Szijjártó Péter: a kormány nem kockázatként, hanem lehetőségként tekint a kelet–nyugati együttműködésre
Magyarország nem fenyegetésként, nem kockázatként, hanem hatalmas lehetőségként tekint a kelet–nyugati együttműködésre, amelyből minden fél sokat profitálhat – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden, Bangkokban.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a thai tőzsde által rendezett konferencián mindenekelőtt az utóbbi évek súlyos kihívásait taglalta, emlékeztetve, hogy többször is teljesen a feje tetejére állt a világgazdaság, zavarok keletkeztek a status quóban. Rámutatott, hogy az ukrajnai háború és az arra válaszul elrendelt szankciók nyomán nagy ütést kapott az eurázsiai együttműködés, és összeomlott a fejlett nyugati technológiák és az orosz energiahordozók kombinációjára épített növekedési modell, az égbe szökő infláció pedig nehéz helyzetbe hozott számos országot, függetlenül attól, hogy felelősek-e a helyzet kialakulásáért. Szavai szerint ezt követte a közel-keleti konfliktus, amelynek következtében veszélybe került a hajózás biztonsága a Vörös-tengeren, így a hosszabb és drágább útvonalakra kellett áttérniük a teherhajóknak. Aláhúzta: mindez különösen rosszul érintette a világgazdaságba mélyen integrálódott Magyarországot, amely a világ tíz legnyitottabb gazdasága között van, ahol az export a bruttó hazai termék (GDP) nagyjából 85 százalékát teszi ki.
Így nagyon nehéz helyzet állt elő: az energiaimport költsége a korábbi hétmilliárdról 17 milliárd euróra nőtt, az infláció a megszokott két százalék körüli szintről 27 százalékra ugrott, és mindez kizárólag külső hatások miatt
– hangsúlyozta. Ráadásul – mint kiemelte – az Európai Unió arra jutott, hogy ez kiváló alkalom "a nemzetközi fősodorral szembemenő, konzervatív, patrióta" kormány megszorongatására, ezért befagyasztották a hazánknak járó forrásokat.
De túléltük, és az idei év jóval könnyebb lesz: az energiaárak csökkentek, sikerült leszorítani az inflációt, részlegesen feloldották az EU-s forrásokat, visszatért a gazdasági növekedés
– sorolta.
Szijjártó Péter beszédében kifejtette, hogy éles verseny zajlik világszerte a beruházásokért, de több oka is van annak, hogy miért a legjobb döntés épp Magyarországon beruházni. Elsőként az Európában egyedülállóan stabil politikai rendszert említette, a tizennégy éve zajló egypárti, kétharmados kormányzást. Továbbá kitért a jelentős beruházásösztönző támogatásokra és a kontinens legalacsonyabb adókulcsaira is. Beszámolt a kormány stratégiájának sikeréről, amelynek révén Magyarország fontos találkozási ponttá vált a keleti és a nyugati vállalatok számára. Leszögezte, hogy hazánk érdekelt a civilizált kelet–nyugati együttműködésben, és kedvezőtlennek tartja a világ ismételt blokkosodásának irányába mutató fejleményeket, minthogy a történelmi tapasztalatok szerint ezen mindig rajtavesztett.
De mikor erről beszél valaki Európában, akkor még a külügyminiszterek körében is három opciója van: az oroszok barátjának, Putyin kémjének vagy a Kreml propagandistájának minősítik
– fogalmazott.
Mi a kelet–nyugati együttműködésre nem fenyegetésként, nem kockázatként tekintünk, hanem óriási lehetőségként, amelyből sokat profitálhatunk
– tette hozzá. A miniszter megerősítette: ha betartják a szabályokat, Magyarországon minden vállalat zavartalanul működhet, attól függetlenül, hogy honnan érkezett. Hangsúlyozta, hogy tavaly sikerült megduplázni a 2022-es 6,5 milliárd eurós beruházási rekordot, és a működőtőke 82 százaléka keletről érkezett, leginkább Kínából és Dél-Koreából. Eközben a projektek száma alapján Németország és az Egyesült Államok állt az élen, ami jól demonstrálja a helyzet kiegyensúlyozottságát. A miniszter az autóipart hozta fel példaként a kelet–nyugati együttműködésre építő stratégia eredményeire. Közölte, hogy Németországon és Kínán kívül csak Magyarországon van jelen gyártóbázissal mindhárom német prémium autómárka, emellett a Stellantis és a Suzuki is termel hazánkban, a kínai BYD pedig itt építi fel első európai gyárát.
Ezzel párhuzamosan nagy számban érkeznek a keleti beszállítók, és Magyarország a világ egyik legnagyobb elektromosakkumulátor-gyártójává lépett elő
– fűzte hozzá. Szijjártó Péter a kölcsönös tiszteleten alapuló kétoldalú kapcsolatokat is méltatta, és kijelentette, hogy a magyar kormány nem avatkozik be mások belügyeibe.
Elutasítjuk a nemzetközi politika mai működési módját, ahol egyesek azt gondolják, hogy okosabbak mindenkinél, és jobban tudják, hogy másoknak hogyan kellene élniük
– mondta. Üdvözölte, hogy tavaly 730 millió dollárral rekordot döntött a magyar–thai kereskedelem, beruházások zajlanak kölcsönösen, továbbá a turisztikai számok is megduplázódtak, ezért tájékoztatása szerint egy budapesti járat indításáról próbálja majd meggyőzni az AirAsia légitársaság vezetőit.
Forrás: Facebook; Fotó: videókivágás
