Szijjártó Péter: jó esély van a háborús eszkaláció kockázatának elkerülésére a NATO-csúcson (videó)

Jelen állás szerint jó esély van arra, hogy a NATO csúcstalálkozóján sikerül elkerülni az ukrajnai háború eszkalációjának kockázatát és felelősségteljes döntést hozni Ukrajna tagsági perspektívájáról – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden, Vilniusban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be a kétnapos ülésre érkezve, hogy Magyarország számára a legfontosabb a NATO azon korábbi világos döntésének megerősítése, amely szerint a katonai szervezet nem részese az ukrajnai fegyveres konfliktusnak, és mindent elkövet az eszkaláció megakadályozása érdekében.

Ez nekünk, a szomszédságban élőknek rendkívül fontos, hiszen hogyha egy háború eszkalálódik, akkor az először a földrajzi szomszédság számára jelent veszélyt, nem a több ezer vagy több száz kilométerrel odébb fekvő országok számára

– mutatott rá.

Ennek a kontextusában kell értelmezni minden más kérdést, a NATO és Ukrajna jövőbeni viszonyának alakulását is például

– tette hozzá. Ezzel kapcsolatban aláhúzta, hogy van egy tábor, amely az utóbbi időben határozottan érvelt amellett, hogy Kijevnek ezúttal világos menetrendet kell kapnia a csatlakozásra vonatkozóan.

Ezzel szemben állnak azok, akik felelősségteljesen gondolkodnak és folyamatosan óvatosságra intettek

– mondta.

Így voltunk ezzel mi is, egy darabig legalábbis a nyitott fórumokon egyedül, a zárt ajtók mögött azért többen is. Közülük azért jó néhányan most az elmúlt napokban kiléptek a napfényre, és világossá vált, hogy azért sokan felelősségteljesebben gondolkodnak a kérdésről, mint ahogy az tűnhetett

– mondta.

Nyilvánvalóan egy háborúban álló ország felvétele a NATO-ba fel sem merülhet. (…) Ez azonnal háborús kockázatot jelentene az egész szövetség számára

– figyelmeztetett. Szijjártó Péter úgy vélekedett, jó esély van arra, hogy e téren felelősségteljes döntés szülessen, a csúcstalálkozó záródokumentumának tervezetében ugyanis nem szerepel semmilyen konkrét időpont a csatlakozást illetően; gyakorlatilag csak a még 2008-ban, Bukarestben jóváhagyott nyilatkozatra utalnak vissza, amelyben az állt, hogy “Ukrajna majd valamikor a NATO tagja lehet adott esetben”. Kiemelte, hogy az ukrán éves programokat majd a tagállami külügyminiszterek értékelik, márpedig a NATO nem pusztán katonai, hanem egyben értékalapú szövetség is, így ezek a szempontok is számítanak a belépés ügyében. Aláhúzta: ilyen fontos érték például a nemzeti kisebbségek jogainak védelme, amely elvárásként szerepel is Ukrajna felé, és Magyarország kiemelt figyelmet fog fordítani erre a kérdésre; ez hangsúlyos szerepet játszik majd a kormány álláspontjának kialakításában. A miniszter üdvözölte, hogy a zárónyilatkozat aktuális tervezete világosan fogalmaz annak kapcsán is, hogy Ukrajna adott esetben akkor kaphat meghívást a jövőben, ha teljesíti a feltételeket, tehát nincs “semmifajta elkötezelődés”.

A dolgok mostani állása szerint jó esély van arra, hogy elkerüljünk egy abszolút felelőtlen döntést, elkerüljünk egy olyan döntést, amely a háború eszkalációjának óriási kockázatával járna

– közölte.

Ha nem változik a szövegtervezet a következő néhány órában, akkor azt hiszem, hogy megnyugtatóan érhet véget a NATO-csúcs, a legveszélyesebb, legfelelőtlenebb döntést sikerül elkerülni

– tette hozzá. A svéd csatlakozás ratifikációjával kapcsolatban közölte, hogy a magyar kormány már hónapokkal ezelőtt benyújtotta az erről szóló előterjesztést az Országgyűlésnek.

Nyilvánvalóan ezt azért tettük, mert támogatjuk a ratifikációt. Hogyha nem támogatnánk, akkor nem terjesztettük volna be. Tehát ez egy technikai kérdés, hogy a ratifikációs folyamatot a parlament mikor zárja le

– jelentette ki.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Balogh Zoltán