Magyarország további százhetven katona telepítéséről döntött, ezzel egyharmadával növeli katonáinak számát a NATO misszióiban – közölte Szijjártó Péter Brüsszelben, a NATO-tagországok külügyminisztereinek egynapos tanácskozása után, szerdán. A külgazdasági és külügyminiszter beszélt arról is: a magyar kormány reménykedik abban, hogy a kellő társadalmi felhatalmazással és parlamenti többséggel rendelkező új ukrán elnök jó irányba tereli a kárpátaljai magyarsággal összefüggő folyamatokat, és véget vet a magyar közösségre irányuló nyomásgyakorlásnak.
A külgazdasági és külügyminiszter magyar újságíróknak nyilatkozva elmondta: a kormány hetven katonát telepít az eddigi száz mellé Afganisztánba a terrorellenes küzdelem erősítése jegyében. A már ott állomásozó négyszáz mellé pedig további száz katonát küld a Koszovóban szolgálatot teljesítő magyar misszióhoz, ugyanis a Nyugat-Balkán biztonsága Magyarország és egész Európa biztonsága szempontjából kritikus jelentőségű.
Ezzel Magyarország négyszázkilencvenkilencről hatszázhatvankilencre növeli a NATO küldetéseiben részt vevő katonái számát
– tette hozzá Szijjártó Péter. A tárcavezető kiemelte, hogy a NATO-tagországok 2014 szeptemberében tett két vállalása közül – amely szerint a szövetséges országok bruttó hazai termékük (GDP) két százalékát a védelmi kiadásokra, annak ötödét pedig fejlesztésre fordítják – az egyiket Magyarország a 2024-es céldátum előtt, már idén teljesítette.
Idén a védelmi költségvetés 23,48 százaléka a fejlesztésekre megy. A védelmi kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalást Magyarország legkésőbb 2024-re teljesíteni fogja
– hangsúlyozta a miniszter, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a kárpátaljai magyarok nemzeti közösségére nehezedő nyomás az elmúlt időszakban ismét növekedni kezdett.
Magyarország elfogadhatatlannak tartja, hogy az ukrán titkosszolgálat is beszállt a nyomásgyakorlásba. Abban reménykedünk, hogy a kellő társadalmi felhatalmazással és parlamenti többséggel rendelkező elnök jó irányba tereli a kárpátaljai magyarsággal összefüggő folyamatokat, és véget vet a magyar közösségre irányuló pressziónak
– mondta Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter elmondta azt is, hogy Görögország és Szlovénia mellett Magyarország a terrorizmussal foglalkozó megbeszélésen annak szoros összefüggését hangsúlyozta a tömeges migrációval.
A terrorszervezetek arra kényszerítenek tömegeket, hogy elhagyják otthonaikat, az ellenőrizetlen migrációs hullámok pedig megteremtik a lehetőséget a terroristák számára, hogy ellenőrzés nélkül lépjenek át országhatárokat
– emelte ki a tárcavezető. Szijjártó Péter beszámolt arról is, hogy a NATO-tagállamok vezetőinek londoni, december elejére tervezett informális találkozóját előkészítő miniszteri ülésen a szövetség egységének fontosságát hangsúlyozták.
Egyetértés volt abban, hogy nem szabad engedni azoknak a törekvéseknek, amelyek ezt az egységet megtörni, vagy gyengíteni kívánják, valamint egyetértés mutatkozott azon javaslat körül is, amely szerint egy szakértői munkacsoport jönne létre a szövetség előtt álló kihívások értékelésére, majd javaslatokat fogalmazna meg azok kezelésére vonatkozóan
– közölte a miniszter.
Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS