Pesti Srácok

Szili Katalin: az első világháború után háromszázötvenezer magyar katona nem tért haza a frontokról

Szili Katalin: az első világháború után háromszázötvenezer magyar katona nem tért haza a frontokról

Ma különösen szükség van a hősökre való emlékezésre akkor, amikor a szomszédunkban háború dúl – mondta Szili Katalin vasárnap, a Tolna megyei Kismányokon rendezett hősök napi megemlékezésen. Szili Katalin felidézte azt is, hogy az első világháború után háromszázötvenezer magyar katona nem tért haza a frontokról.

– tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy elsőként 1917-ben a VIII. törvénycikk tette kötelezővé a hősök emlékének megörökítését, 1924-ben pedig újabb törvény rendelkezett arról, hogy május utolsó vasárnapja legyen a hősök napja.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott Szili Katalin, aki felidézte azt is, hogy az első világháború után 350 ezer magyar katona nem tért haza a frontokról.

– hangsúlyozta. Szólt arról is, hogy ez a nap nemcsak a háborúkban elesett hősök, hanem az elhurcoltak emléknapja is.

– tette hozzá Szili Katalin, aki önkormányzati vezetőkkel és civil szervezetek képviselővel koszorút helyezett el a kismányoki hősök emlékművénél.

Simon Lászlóné, a kismányoki német nemzetiségi önkormányzat elnöke az ünnepségen elmondta: az elhurcoltak neve alatt található urnában az andrejevkai temetőből származó föld emlékeztet valódi nyughelyükre. Kismányokon az 1935-ben emelt emlékoszlopra hatvan hős neve került fel; huszonegyen az első, húszan a második világháborúban haltak meg, tizenkilencen pedig nem tértek vissza a második világháború után a szovjet munkatáborokból, a málenkij robotról. A 320 lakosú völgységi községben 2003 óta emlékeznek meg a háborúkban elesettekről és a szovjet lágerek áldozatairól. A vasárnapi ünnepségen német és magyar nyelvű kulturális műsorral adóztak emléküknek.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kiss Dániel

Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.