El nem tudtam volna képzelni, hogy a XXI. század ilyen eseményeket hozhat, mint a járvány, most pedig a közelünkben ez a háború. Mindenesetre most a biztonság, az emberi élet megóvása az első, s az, hogy ne eszkalálódjon a helyzet. Tudniuk kell, hogy ránk számíthatnak – fogalmazott portálunknak Szili Katalin. A miniszterelnöki megbízott szerkesztésében nemrégiben megjelent Kárpát-medencei magyar kisebbségjogi kalauz első kötete éppen a kárpátaljai magyarság problémáit, jogi lehetőségeit vette górcső alá, az orosz támadás miatt előállt világpolitikai helyzet azonban talán mindent felülírt a magyar nemzetpolitikában.
Nemrégiben jelent meg a Nemzetpolitikai Kutatóintézet gondozásában a Kárpát-medencei magyar kisebbségjogi kalauz első kötete, amely a kárpátaljai magyar kisebbség problémáit, jogi lehetőségeit vázolja fel. A kötet még egy olyan békebeli pillanatban adták közre, amikor Ukrajna az EU-, illetve a NATO-csatlakozást fontolgatta, és amelyet azóta teljesen felülírt Oroszország támadása. A kötet szerkesztőjét, Szili Katalin miniszterelnöki megbízottat kérdeztük arról, mennyiben kell átértékelni Magyarország nemzetpolitikai koncepcióját az orosz agresszió fényében.
Hogyan hat a háborús feszültség a Kárpátalján élő kisebbségekre; nem kell-e attól tartani, hogy egy elvándorlási hullám tovább apasztja a kárpátaljai magyarság számát?
Most az emberek, a családok biztonsága a legfontosabb. Az alapelv ugyan a szülőföldön maradás, a boldogulás biztosítása, de a jelenlegi fenyegetett helyzet felülír mindent, hiszen az ott élő honfitársaink életének megvédése kell, hogy legyen az elsődleges szempont.
Milyen jogi eszközökben bízhat a magyar kisebbség védelme érdekében?
Az Ukrajnában, szülőföldjén kisebbségben élő magyar közösség védelmének kérdése az oktatási törvény 2017-es módosításával került ismét a figyelem középpontjába, ugyanis ezzel jelentős jogszűkítések léptek hatályba. Tudvalévő, hogy ezzel elsősorban az Ukrajnában élő legnagyobb, azaz orosz kisebbséget célozták, de ez az összes többi, így a magyar kisebbséget is hátrányosan érintette. Minden nemzetközi szintet fel kell használnunk ahhoz, így a többi között az EBESZ, az ET, az EU különböző fórumait is, hogy a kérdést folyamatosan melegen tartsuk, hiszen Ukrajna az EU társult tagja. Jelenleg azonban a humanitárius segítség az elsődleges.
A nemrégiben kiadott kárpátaljai kisebbségvédelemmel foglalkozó összefoglaló nem tartalmazott háborús forgatókönyvet. Úgy tűnik, még annyira sem biztonságos a világ, mint amennyire a kisebbségi problémák ellenére gondolhattuk? Át kell értékelni a kisebbségpolitikát, van az orosz-ukrán konfliktusnak kisebbségvédelmi tanulsága?
A Kárpát-medencei magyar kisebbségjogi kalauz, amelynek első része a kárpátaljai magyar közösség nemzetiségi és nyelvi jogaival foglalkozik, az utóbbi hetekben jelent meg a Nemzetpolitikai Kutatóintézet gondozásában, az én szerkesztésemben. Szerettük volna közérthető módon összefoglalni azokat a hatályos jogszabályokat, amelyek a közösségeink életét befolyásolják, érintik. Ez egyrészt jó lehetőséget biztosít az EU-s szabályoknak való megfeleltetésre, másrészt a tendenciák elemzésére. Az Ukrajnában folyó események az Alaptörvényben is rögzített egymás iránti felelősségvállalás gyakorlati teendőit állítják előtérbe; amiben tanulságot adhat, az az, hogy a gyűlölet, a békétlenség sehova nem vezet.
Hazánk eddig több mint százezer menekültet fogadott Ukrajnából. A két nemzet viszonyát azonban az utóbbi időben jelentősen elmérgesítette a kárpátaljai magyarokkal szembeni erőszakos, nacionalista politika és közbeszéd. Hogyan kerülhető el, hogy ilyen vészhelyzet idején felülírjuk negatív tapasztalatainkat?
A kárpátaljaiak számára, nemzetiségtől függetlenül, mi vagyunk az első biztonságos ország. Túl azon, hogy nyilván ez érzelmileg sem mindegy, a jogszabályokat minden esetben be kell tartani. Ezen kívül pedig történelmi okokból számosan rendelkeznek rokonokkal, barátokkal országunkban, adott esetben állampolgársággal.
Hogyan ítéli meg a kárpátaljai magyarság jelenlegi helyzetét, jövőjét? Mire számítanak, mire számíthatnak?
Remélem, mielőbb rendeződik a helyzet. El nem tudtam volna képzelni, hogy a XXI. század ilyen eseményeket hozhat, mint a járvány, most pedig a közelünkben ez a háború. Mindenesetre most a biztonság, az emberi élet megóvása az első, s az, hogy ne eszkalálódjon a helyzet. Tudniuk kell, hogy ránk számíthatnak.
A sorozat első kötetében a szerzők, Csernicskó István nyelvész és Tóth Mihály jogász a kárpátaljai magyar közösség nemzetiségi és nyelvi jogait mutatta be. Magának a könyvsorozatnak a célja, hogy 2021-es pillanatfelvételt készítsenek a határon kívül rekedt kisebbségi közösségek jogairól, és arról, milyen a jogszabályi lehetőségek, keretek biztosítják a kisebbségi közösségek jogait az egyes országokban. A kötet innen is letölthető.
Vezető kép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS