Jó ütemben halad hazánk egy régóta várt, nagy, vidéki beruházása. A Fertő Part fejlesztés több évtizedes elmaradást pótol. A teljes mértékben kormányzati forrásból megvalósuló projekt olyan közösségi tér kialakítását jelenti a Fertő partjának egy rövid szakaszán, ahol minden korosztály talál majd kikapcsolódási lehetőséget a tó hazai oldalán. A magyar családok végre a magyar partszakaszon is igénybe vehetnek minőségi, pihenésre, sportolásra, a természet megismerésére kialakított szolgáltatásokat. Éppen ezért érthetetlen, hogy az ország turisztikai lehetőségeinek és a helyi lakosság érdekeinek a negligálásával az ellenzék magánérdekek, olykor külföldi érdekek védelmét helyezi előtérbe. Jól bevált módszereik alapján kettős mércét alkalmazva támadják a beruházást, annak lényegi elemeit elhallgatva, csak a saját ellenpropagandájuk prekoncepcióinak megfelelő részleteket hangsúlyozva, sokszor eltúlozva, sőt elferdítve.
Idén januárban kezdődtek meg a Fertő Part fejlesztés kivitelezési munkái. A hatvan-hetvenes években mesterségesen, iszapkotrással kialakított úgynevezett szárazulatot kezdetben is idegenforgalmi céllal hozták létre, sőt az elmúlt évtizedekben is így működött az itt lévő vízitelep, csakhogy annak állapota folyamatosan romlott, olyannyira, hogy a nagy mennyiségű iszaptól már szinte élvezhetetlen lett a fürdőzés.
A kiszolgáló egységek hiányossága és elöregedése is egyre látványosabbá vált, különösen, ha a csak párszáz méternyire fekvő osztrák oldal lehetőségeivel vetjük össze. A Fertő-tó ausztriai területén ugyanis az elmúlt évtizedekben folyamatosak, mondhatni túlzóak is voltak a nyaralótelep-beruházások, mostanra mintegy nyolc-kilenc ilyen telep található az osztrák részen. Ezek mindegyike turisztikai hasznosítás tekintetében ugyanolyan minősítésű területen fekszik, mint a magyarországi beruházás.
Emiatt is van az, hogy az osztrák nemzeti park (Seewinkel) részéről nem érkezett semmi kifogás a magyar beruházás ellen, ahogy egyébként – a hazai ellenzéki retorikával szemben – az osztrák kormány részéről sem. Ezt maga az Ausztriai Külügyminisztérium UNESCO részlegének vezetője is megerősítette, amikor novemberben egy tizenöt fős delegáció tagjaként kint járt a fejlesztési területen. Dr. Ernst-Peter Brezovszky akkor úgy fogalmazott:
bár érik kritikák a magyar fejlesztést, de ezek jellemzően nem Ausztria hivatalos szerveitől érkeznek. Mint mondta: a maga részéről nagyon jó projektnek látja a fejlesztést, Ausztria pedig tiszteletben tartja, hogy a beruházás Magyarországnak igen fontos.
Nem lesz lebetonozva a Fertő-tó
És akkor el is érkeztünk egy sarkalatos ponthoz: honnan, kiktől és miért érkeznek a kritikák? A beruházást kezdetektől előszeretettel kritizálja a hazai ellenzéki retorika, ha van rajta sapka azért, ha nincs, azért. A már ismert rigmusokon túl a „természetrombolás”, „teljes körbebetonozás”, „luxusszálloda-beruházás” kifejezések visszatérő elemei támadásaiknak. Idézőjelbe tesszük ezeket a kifejezéseket, mert nincs valós alapjuk.
A tény ezzel szemben, hogy például a hotel egy igen kis része a teljes fejlesztésnek, ráadásul más típusú szálláslehetőségek is helyet kapnak a beruházási területen. A kritikusok rendre elfelejtik elmondani, hogy a terület 75 százaléka a kivitelezési munkákat követően is zöldterület lesz (ez jóval magasabb arány, mint ami az osztrák nyaralótelepeket jellemzi). De arról se beszélnek, hogy a fejlesztés keretében szárazföldi és vízi sportközpont létesül, egy minőségi horgászcsónak-kikötőt kapnak a pecázni szeretők, a strandon pedig parti medencék és játszóterek lesznek elérhetőek. Ökocentrum és egy 12 hektáros ökopark – lagúnával, tanösvényekkel, vidramegfigyelővel – segíti majd a természeti kincsek megismerését, a fiatalok élmény alapú tanulását. A szolgáltatások mindenki számára elérhetők lesznek, több teljesen ingyenesen.
Az osztrákoknak lehet…
Az ellenzék korábban szóvá tette, hogy a magyar beruházás felelősei nem tájékoztatják az osztrák felet. Erre cáfol rá a fentebb is említett helyszínbejárás. Érdekesség csak – és a baloldal hozzáállását is jól tükrözi – hogy őket is csak addig érdeklik az osztrákok, amíg hivatkozhatnak rájuk.
A Párbeszéd környezetvédelmi politikusa a fejlesztési területen járt, de amikor megkérdezték tőle, vajon a magyar beruházás kritikusai akkor is olyan hangosak voltak-e, amikor egymás után épültek az osztrák nyaralótelepek, csak annyit mondott: kit érdekelnek az osztrákok. És ekkor igazat is mondott, valóban nem érdekli őket sem az osztrák jó gyakorlat, sem a beruházás kapcsán kialakult jó együttműködés. A retorikájukban alkalmazott kettős mércére utal az is, hogy elfelejtik megemlíteni, hogy az UNESCO világörökségi védelmét (mint kultúrtáj) a Fertő-parti terület, az osztrák és a magyar oldal együttesen kapta.
Joggal gondolkodhatunk el rajta, hogy vajon, ha az ausztriai beruházások nem veszélyeztették a védelmet, akkor az egyetlen magyar fejlesztés most a kritikusok szerint miért jelent ekkora fenyegetettséget a világörökségi védelemre. Főleg úgy, hogy a beruházás előkészítése során – azzal összefüggésben – minden szükséges hatástanulmányt elvégeztek, és engedélyt is beszereztek, minden érintett szakmai testület véleményét kikérték. Ahogyan a területet használókkal – vitorlások, horgászok – is többször egyeztettek (ellentétben az ellenzéki támadásokkal).
A helyiek várják a fejlesztést, a civilek és politikusok viszont már a kampányra készülnek
És akkor nézzük meg kicsit, mi is lehet a támadások motivációja: az ellenzéki politika esetében önmaguk pozícionálása a közelgő választásokra, de a magukat civilnek nevező egyesületeknél is tulajdonképpen ugyanez a helyzet. Azért is írjuk, hogy magukat civilnek nevezők, hiszen az egyesület alapításánál ott bábáskodott egy szocialista önkormányzati képviselőjelölt mellett Brenner Koloman jobbikos országgyűlési képviselő is. Az egyesület tiltakozásain az osztrák zöldpárti politikusoknak és az ellenzéki pártok helyben ismert arcainak részvételével együtt sem haladta meg a résztvevői szám soha az ötven főt.
Az „álcivilekkel” azonos szólamokat fúj, és többször közös megmozdulásokat szervez a Greenpeace. Hogy az aktivista szervezet szereplőit és általában a megmozdulásaikat, kampányaikat mi motiválhatja, illetve hangulatkeltő támadásaik hátterében mi állhat, arról a Pesti Tv egy korábbi adásában Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet igazgatója is beszélt. Különösen is feltűnő, hogy ez a nemzetközi szervezet sem támadta soha a magyarnál sokkal kiterjedtebb, kommerciálisabb jellegű osztrák fejlesztéseket, pedig aktívan tevékenykedik a szomszédos országban is.
Mindenesetre fontos tudni, hogy míg az aktivisták a maroknyi létszámú résztvevővel zajló, ám nagy sajtóvisszhangot kapó tüntetésekkel és aktivitásokkal támadják a beruházást, addig a fejlesztést – amit egyébként folyamatos természetvédelmi monitoring kísér – a helyiek igen várják és támogatják, ezt a helyszínbejárásokkor rendre meg is erősítik. Minderről a beruházó összefoglalókat közöl, valamint a beruházás alakulásáról rendszeresen tájékoztat a projekt hivatalos honlapján és közösségi felületén. És bár az ellenzék szereti titkolózással vádolni a fejlesztőt, mint kiderült ők maguk is rendszeresen olvassák ezeket az egyébként jól szerkesztett, informatív kommunikációs felületeket.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS