Csonka családi kör - Az Apátlanok című előadásról

A címről a „vájt szemű olvasónak” eszébe juthat Csehov Platonovja, amit Apátlanokként is szokás játszani. Mikó Csaba történetéből egy népes magyar család, a sosem jelenlévő, mitikus antihőssé növesztett apa hat gyermekének "boldogulási kísérletei" bontakoznak ki az Örkény színpadán. A kortárs magyar drámával általában kockáztat egy színház, bár az Apátlanok 2013-ban elnyerte az Évad Legjobb Magyar Drámája díjat.

CSETE BORBÁLA - 061.hu

Már az Örkény előterét is belengi az előadás atmoszférája: Zoltán Erika slágere és Varga Miklós Európája instant időkapszula a nyolcvanas évekbe, két kivetítőn pedig a színház munkatársai vallanak gyermekkorukról, régi ünnepeikről, a rendszerváltáshoz kötődő érzéseikről.

Bent már Boros Lőrinc zseniális díszlete fogadja a nézőket: a szereplők barnás csomagolópapírból robbannak elő, a csomag a Gazdálkodj okosan sematikus rajzait bontakoztatja ki egy háromszintes lépcsősorra optimalizálva. A kartonjáték hátteret kapcsolókkal szerelték fel: életre kelthető a fridzsider, papírsonkát hűt benne az anya, a porszívóhoz valós cső csatlakoztatható.

A rajzolt sablonok egyszerűsége a színpadi családra is rávetül: a társasjáték sematizmusa szerint mindenki egy-egy karaktert képvisel. Az apa tátongó hiányjel, az anya (Kerekes Éva) vakon, önfeláldozón ápolja beteg gyermekét, Josát. A legidősebb báty, Tomi (Nagy Zsolt) az apával azonosulva a család egységét, egymásrautaltságát eszményíti, míg a „bárkik lehetünk” szupermenjelmez a fásult családapa kötött-kinyúlt kardigánjába tűnik át.

Doda, a nagylány (Tenki Réka) a nőiségével érvényesül, Laci (Polgár Csaba) vállalkozóként képzeli el a jövőt, és jut milliárdos álmait követve csalóként börtönbe. Feszter (Takács Nóra Diána) kisdobos jelmeze, kék nyakkendője a világbéke vágyát és viselője ambícióit festi elénk – legyen szó a családi békéről, a sarkköri fókák nyugalmáról, hajléktalanokról vagy a Jób lányai egyletéről. A legkisebb fiú, Simon (Patkós Márton e.h.) az örök pizsamás árulkodó gyerek-manipulátor.

A szöveg újszerű, magyar színpadon szokatlan dramaturgiája belső monológokat mondat ki a szereplőkkel, hangosan, sokszor mikrofonba. Az ütköző nézőpontok hol keserédes, hol derűs pillanatokat teremtenek, ott van például az a szituáció, amikor az öcs sógornőjét bámulja az esküvőn, és arra gondol, hogy milyen rettenetesen kövér, de a pillantását elkapó báty biztos benne, öccse épp megkívánta duci nejét.

A szünet után életnagyságú Moncsicsi bábut követve jutunk vissza a színházterembe. Doda esküvői csokra egy néző ölébe röppent, ha a kedves olvasók hasonlóra vágynak, az első sorokba váltsanak jegyet! Az előadás az Apa temetésének megidézésével, és családja teljes szétszóratásával, majd a szokottnál is masszívabb vastapssal zárul.

Fotó: GORDON ESZTER

Apátlanok
Írta: Mikó Csaba
Rendező: Gáspár Ildikó
Szereplők: Kerekes Éva, Tenki Réka, Nagy Zsolt, Polgár Csaba,
Takács Nóra Diána, Patkós Márton