Szír egyházi vezető: Az üldözött keresztények a nyugati politikai korrektség áldozatai

Az üldözött keresztények a nyugati politikai korrektségnek is áldozatai – jelentette ki csütörtökön, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában II. Efrém Ignác szír egyházi vezető. A pátriárka felhívta a figyelmet arra, hogy Európa vezetői annak a közel-keleti kereszténységnek fordítanak hátat, ahonnan Európa kulturális gyökerei, erkölcsisége is ered. Hangsúlyozta, a nagyszámú elvándorlás ellenére a szír keresztény egyházak ma is humanitárius missziót folytatnak, hiszen az ételért, ingyenes egészségügyi szolgáltatásért sorban álló emberek között ott vannak a muzulmánok is. A szír egyházi elöljáró úgy látta, a nagy nemzetközi szervezetek az együttélés megteremtése helyett a közel-keleti keresztények elvándorlását támogatják. Hozzátette, az egyháznak ugyanakkor az a feladata, hogy tevékenységével elültesse a reményteljes jövő magjait.

„Keresztényüldözés elleni kerekasztal” címmel tartott konferenciát az üldözött keresztények megsegítésért létrehozott államtitkárság csütörtökön a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Az eseményen felszólalt II. Efrém Ignác szír ortodox pátriárka, aki Orbán Viktor meghívására érkezett Magyarországra. Előadásában a közel-keleti egyházak szerepéről és tapasztalatairól beszélt.

Az egyházi vezetőt köszöntő Azbej Tristan államtitkár kiemelte, szerdán az Országgyűlés nagy többséggel fogadta el a Hungary Helps törvényjavaslatot, amellyel új szakaszba érkezett Magyarország humanitárius küldetése. Mint kifejtette, a humanitárius program három alapvető felismerésen alapult. Az első, hogy Magyarország erősödik, a gazdaság jobban teljesít, ebből kifolyólag erkölcsi kötelességének engedve nagyobb szerepet vállalhat a világ humanitárius problémáinak megoldásában. A második felismerés, hogy a migrációs válságot nem támogatni, hanem megelőzni kell szigorú, de igazságos határvédelemmel és menekültpolitikával, de ezzel párhuzamosan helyben segítve, nem a bajt Európába hozva. A harmadik tény, hogy a kereszténység a világ legüldözöttebb vallása, kétszáztizenötmillió keresztény szenved az üldöztetéstől, ugyanakkor a világ vezető államai, szervezetei elfordultak ettől a ténytől és ezzel a világméretű problémával a világ nem foglalkozik. Azbej Tristan hangsúlyozta, erkölcsi kötelesség a segítség, és a törvényjavaslat ennek a küldetésnek a beteljesítésében segít.

A keresztények a nyugati politikai korrektség áldozatai

II. Efrém Ignác szír pátriárka előadásának elején a szír ortodox egyház és a szír keresztény emberek nevében kifejezte háláját, hogy Magyarország és a magyar kormány kellően bátrak ahhoz, hogy másképpen viselkedjenek, mint a világ országai általában. Mint kifejtette, a magyarok akkor álltak ki az üldözött keresztények mellett, amikor forrásokban és lélekszámban jóval gazdagabb országok elfordultak az üldözöttektől a politikai korrektségre törekedve. Hangsúlyozta, a keresztények a nyugati politikai korrektségnek is áldozatai, nemcsak az üldöztetésnek, a magyar politikusok ugyanakkor vállalják, hogy pozícióikat veszélyeztetve képviselik az igazságot. A szír egyházi vezető előadásában kitért arra, hogy a kereszténység, és ezzel együtt Európa kulturális gyökerei többek között Antiochiából erednek. Miközben ősi, keresztény kulturális gyökereitől Európa egyre inkább igyekszik elszakadni, eljöhet az idő, hogy a Közel-Kelet őshonos keresztény közössége teljesen eltűnik. Mint hangsúlyozta, az elmúlt időszak történései világos jelzések arra, milyen negatív irányba is tartanak a folyamatok. Irak az utóbbi tizenöt évben elvesztette keresztény lakosságának kilencven százalékát, míg Szíriában a felére csökkent a keresztények száma. Ugyanakkor az is látszik, hogy még Líbiából és Törökországból, vagy a Szentföldről is folyamatos a keresztények elvándorlása. A pátriárka hangsúlyozta, a Közel-Keleten később megjelenő muzulmánoknak a keresztények segítettek a megtelepedésben, az intézményesülésben és például a szent iratok fordításában is. II. Efrém Ignác szerint a muzulmán társadalom nem jöhetett volna olyan formában létre, ahogy az a keresztény közösségek közreműködésével megvalósult. Az együttélés ugyanakkor az arab tavasz beköszöntével egyre nehezebbé vált, a keresztények kétszeresen is áldozatai a zavargásoknak – hangsúlyozta.

A jövő magjait ültetik el

A pátriárka megerősítette, az elméletileg nyugati testvérek, a keresztény gyökerű országok vezetői visszautasítják a segítségkéréseket, nem akarják látványosan támogatni az üldözött keresztényeket. Nem ismerik fel azt a szomorú tényt sem, hogy a keresztények nem mernek a menekülttáborokba menni, mert ott nem maradnának életben. II. Efrém Ignác úgy vélte, a Hungary Helps program azért jó, mert a politikai helyzettől függetlenül végzi tevékenységét. Arról is beszélt, a keresztény egyházak számára az a prioritás, hogy a hívek szülőföldjükön maradhassanak, miközben a segélyszervezetek éppen arra ösztönzik a keresztényeket, hogy elhagyják otthonaikat, nem az együttélés lehetőségeit keresik. A szír pátriárka megjegyezte, a keresztény egyházak jelenleg is humanitárius missziót teljesítenek a válság sújtotta területeken, hiszen az ételért, ingyenes egészségügyi szolgáltatásért sorban álló emberek között muzulmánok is vannak. II. Efrém Ignác arról is beszélt, egyházának nemcsak a segítségnyújtás, de a fejlesztés is a küldetése. Ennek érdekében alakították meg nemrégiben magánegyetemüket, ahol többek között mérnöki és pénzügyi képzés is zajlik. Az egyetem létesítését sokan őrültségnek nevezték, ugyanakkor a szír egyház úgy gondolja, ezzel is kifejezik a megmaradás iránti elkötelezettségüket. Az intézmény létrehozásával – ahol nemcsak keresztények tanulhatnak – a jövő magjait ültetik el – hangsúlyozta II. Efrém Ignác. Kezdeményezéseik között említette továbbá egy gyógyszergyár építését is. Emellett fürdőszoba-építési, egészségügyi, köztisztasági, oktatási, óvodai programokat is működtetnek. Hozzátette, a tevékenységüket összefogó EPDC nevű szervezet egy fejlett és békés társadalomért tevékenykedik.

Hölvényi György kereszténydemokrata EP-képviselő köszöntőjében többek között arról beszélt, fontos kihívás az üldözött keresztények képviselete érdekében szembeszállni az uniós bürokráciával. Méltatta a magyar szemléletet, amely a helyszínen méri föl a szükséget szenvedők igényeit, mert mást közvetít a nyugati média és más a valóság. Kiemelte, Európa gyökerei ettől a vértől áztatott régiótól erednek, onnan származik erkölcsi örökségünk, amelyet nem szabad elengedni.

Fotó: MTI (a kép egy korábbi magyarországi látogatás alkalmával készült)