Szivárgott a szlovén atomerőmű, de megtalálták a hibát

Megtalálták a szivárgás pontos forrását a múlt héten leállított szlovéniai krskói atomerőműben, a hiba elhárítása több hetet is igénybe vehet – közölte hétfőn a nukleáris létesítmény üzemeltetője.

A Krskói Atomerőműben (NEK) a hétvégi úgynevezett hideg leállás lehetővé tette a szakemberek számára a primer kör csatlakozórendszerén található szivárgás pontos helyének meghatározását.

A helyreállítási munkák több hetet vehetnek igénybe, ezért az erőmű üzembe helyezésének pontos időpontját még korai meghatározni

-írták a közleményben. Hozzátették továbbá, hogy a NEK folyamatosan kapcsolatban áll a hazai és nemzetközi intézményekkel annak érdekében, hogy az erőmű mielőbb visszakapcsolható legyen a hálózatra.

A nukleáris biztonság teljes a szivárgás észlelése óta

-húzták alá. A NEK-ben a múlt héten csütörtökön észlelték a védőépületen belüli primer körben a műszaki leírásban meghatározott határérték alatti kibocsátást. Ugyanazon a napon megkezdődött az atomerőmű teljesítményének irányított és fokozatos csökkentése, majd az úgynevezett meleg üzemmódba helyezése. Az ellenőrzést követően megállapították, hogy a pontos helyszín biztonságos meghatározásához szükséges lenne az erőmű hideg leállása.

A hideg leállás azt jelenti, hogy amellett, hogy az erőmű nem termel áramot, jelentősen csökken a primer kör hőmérséklete és nyomása, ami biztonságos feltételeket teremt a munkavállalók számára.

A Westinghouse amerikai vállalat közreműködésével épült egyreaktoros, nyomottvizes atomerőmű a szlovén-horvát határ közelében, a magyar határtól 80 kilométerre található, és még a jugoszláv korszakban, 1983-ban helyezték üzembe. Az erőmű tulajdonosai 50-50 százalékban a szlovén Gen Energija és a horvát Hrvatska Elektroprivreda (HEP). Az erőmű évente 6 ezer gigawattóra (GWh) áramot termel, a szlovén villamosáram-igény mintegy negyedét, a horváténak pedig mintegy ötödét fedezi. A NEK működését eredetileg 40 évre tervezték, de idén tavasszal környezetvédelmi engedélyt kapott arra, hogy élettartamát további 20 évvel, 2043-ig meghosszabbíthassák. Horvátország már korábban jelezte, ha Szlovénia azt az utat választja, hogy kiépít egy új blokkot, Zágráb tartja magát a kezdeti megállapodáshoz, és 50 százalékban vállalja a költségeket.

Forrás/fotó: MTI