Nemzetközi konferenciát tartott ma a megújult Magyar Atlanti Tanács (MAT) a Magyar Tudományos Akadémián az atlantizmus jövőjéről. Sztáray Péter biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkárFodor Gábor volt SZDSZ-es miniszterrel, Fodor Gáborral, Wendin Smith-szel, a NATO biztonságpolitikai igazgatójával és Csóti Györggyel, a MAT elnökével beszélgetett. A transzatlanti kapcsolatokról szóló kerekasztalt Szemerkényi Réka volt washingtoni magyar nagykövet és miniszterelnöki főtanácsadó moderálta, aki jelenleg a Nemzetközi Republikánus Intézet (IRI) és az Egyensúly Intézet főtanácsadója.
A tanács közleményében kiemelték, hogy a Magyar Atlanti Tanács 2023 tavaszán megújította, megerősítette vezetőségét, és elhatározta, hogy széles társadalmi bázison nyugvó közhasznú civil szervezetként megerősíti az atlantizmus gondolatát a magyar társadalomban. Mint írták, „Közép-Európa és ezen belül Magyarország számára nincs alternatívája a transzatlanti együttműködésnek”, ami érvényes a NATO-ra és az Európai Unióra egyaránt.
A beszélgetés legelején Smith leszögezte: bármit is hallani a sajtóból, és bármennyire is volt hosszú folyamat Finnország és Svédország NATO-csatlakozása, „Magyarország egy nagyra értékelt szövetséges”, is a NATO „egysége erős, nincs válságban”.
Sztáray Péter államtitkár kiemelte: a magyar társadalomban „elsősorban nem a keleti fenyegetés van jelen, hanem a déli, az illegális migráció”, és a kormány és NATO-szövetségesei közötti viták jó része ebből ered. Problémaként említette emellett azt is, hogy „egyes szövetségesek teljesen legyengítették magukat Ukrajna miatt”, márpedig „az nem helyes, ha a szövetségesek védettségi szintjét csökkentjük azáltal, hogy harmadik országokat támogatunk”. Jelezte: sajnálatosnak tartja, hogy egy hónappal ezelőtt a NATO–külügyminiszteri értekezleten a szövetség olyan döntést hozott, hogy átveszi a fegyverszállítások koordinációját, miközben „mi nagyon meg voltunk elégedve azzal a konszenzussal, hogy a NATO-nak nincs intézményes köze az ukrajnai háborúhoz”. Sztáray azt az igényt fogalmazta meg a NATO felé, hogy „ne tegyék nehézzé az atlantizmust Magyarországon”, mert az atlanti gondolat támogatottságát akkor lehet Magyarországon megtartani, ha a patrióták és az internacionalisták egyaránt tudnak atlantistáknak lenni az országban.
Sztáray Péter jelezte: az alapkérdésben – az agresszor kilétében és az agresszió illegális voltában – egyetértés van, csak a megoldás módjában nincs.
Kialakult egy helyzet, amikor úgy tűnik, hogy katonailag nem valószínű, hogy egyik vagy másik fél nagy győzelmet aratna, vagy ha igen, akkor erre Oroszországnak valamivel nagyobb az esélye
– elemzett az államtitkár. Majd felvetette a kérdést: mi a helyes nyugati stratégia ebben a kérdésben? Szerinte nem az, hogy „takaréklángon támogatja a Nyugat Ukrajnát, egy generáció meghal a fronton, és az ország végül annyira legyengül, hogy nem lesz tárgyalási pozíciója”. Ehelyett annak látja szükségét, hogy a nagyhatalmak igenis kezdjenek háttértárgyalásba. A svéd NATO-csatlakozásról elmondta: „nagyon jó okai voltak” a ratifikáció elhúzódásának. „Svédország realizálta, hogy ahhoz, hogy szövetségessé váljon, kell egy bizalomszint-növelés”, és amint erre rájöttek, a svéd miniszterelnök Magyarországra látogatott, „volt egy nagyon jó tárgyalássorozat”, és a magyar parlament kisvártatva ratifikálta is a svéd csatlakozást.
Csóti György a béke reménye kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a háború kitörésében meghatározó szerepet játszott az, hogy „Ukrajna soviniszta politikát folytatott” az oroszajkú kisebbséggel szemben. Így aztán igaz ugyan, hogy Oroszország nemzetközi jogot sértő agressziót hajtott végre, de a nemzetközi jog kisebbségi jogokra vonatkozó megállapodásait, irányelveit Ukrajna is messzemenően megsértette. Emellett Henry Kissingert idézve azt is elmondta: Ukrajnának területi engedményeket kell adnia Oroszországnak, ennek tárgyalóasztalnál kell eldőlnie Ukrajna–Egyesült Államok–Oroszország hármas, esetleg az EU-val kiegészülve négyes formátumban.
Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/Kovács Attila
Facebook
Twitter
YouTube
RSS