csóti györgy
Sztáray Péter: Ne tegyék nehézzé az atlantizmust Magyarországon!
Nemzetközi konferenciát tartott ma a megújult Magyar Atlanti Tanács (MAT) a Magyar Tudományos Akadémián az atlantizmus jövőjéről. Sztáray Péter biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkárFodor Gábor volt SZDSZ-es miniszterrel, Fodor Gáborral, Wendin Smith-szel, a NATO biztonságpolitikai igazgatójával és Csóti Györggyel, a MAT elnökével beszélgetett. A transzatlanti kapcsolatokról szóló kerekasztalt Szemerkényi Réka volt washingtoni magyar nagykövet és miniszterelnöki főtanácsadó moderálta, aki jelenleg a Nemzetközi Republikánus Intézet (IRI) és az Egyensúly Intézet főtanácsadója.
Trianon: a megoldás lehetőségei – Raffay Ernő írása a PestiSrácok.hu-nak
"Rövid írásomban két témával foglalkozom: először egy rövid válasz egy rágalmazónak, aki oly’ nagyra tartja magát; a másik a jelenlegi legfontosabb magyar ügyek egyike: mit tehetünk Trianonnal kapcsolatban?" – Raffay Ernő történész, író, az Antall-kormány egykori honvédelmi államtitkárának vitacikke a PestiSrácok.hu-n!
Árnyékminiszter volt Horn Gyula az Antall-kormányban? – Közvita Trianon meghaladásáról
„Az egyoldalú, lemondó gesztusokra épülő 1990 utáni magyar külpolitika alig-alig tudott eredményt felmutatni az elszakított területeket illetően: a külhoni magyarok helyzete érdemben nem változott, közösségi önkormányzataikat nem hozhatták létre (sőt, az autonómiáról általában beszélniük sem szabad), jogaikat súlyosan korlátozzák, szimbólumaikat nem használhatják, az anyaországgal való kapcsolatukat pedig – lásd a kettős állampolgárság tiltása – több országban is gátolják” – írta Hetzmann Róbert, a Patrióták elnöke, a Nemzeti Összetartozás Alapítvány kurátora Huth Gergely vitát kavaró, A horvátoknak sikerült című cikkére reagálva. Csóti György, Antall József egykori titkára ugyanakkor védelmébe vette a rendszerváltoztatás utáni nemzetpolitikát, megdöbbentő módon azt is állítva, hogy az Antall József és Jeszenszky Géza nevével fémjelzett ukrán–magyar alapszerződésbe Horn Gyula körei csempészték be azt a négy szót, amivel úgymond örökre lemondtunk Kárpátaljáról. Hogy reális esély volt-e Kárpátalja visszaszerzésére, vagy legalább a területi autonómia kialakítására, szombaton délután, a balatonföldvári Kukorica Csárdába meghirdetett Somogyi Polgári Pikniken is szóba kerül, amelyen többek között Huth Gergely kérdezi Raffay Ernő történészt, az Antall-kormány honvédelmi államtitkárát.
Csóti György a PS-nek: A kárpátaljai magyarság erős, ezt is túl fogja élni
Kötelességünk kiállni a kárpátaljai magyarság mellett, mint ahogy minden elcsatolt nemzetrész magyarsága mellett. Hangot kell adni az aggodalmainknak nemzetközi szinten, amit lehet, hogy az illetékesek betesznek a fiókba, de sokat számít, hogy súlyos sérelmeinket megismeri a nemzetközi közvélemény– mondta a PestiSrácok.hu-nak Csóti György. A Kisebbségi Jogvédő Intézet volt igazgatója, nemzetpolitikai szakértő, több mint három évtizede foglalkozik az elszakított területeken élő magyarok helyzetével, problémáival. Az Ukrajnában utóbbi hetekben történt események hatására nyílt levelet írt az ENSZ-nek, amelyet néhány nap alatt kilencszázan írtak alá. A nyílt levél arra kéri az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát, hogy állítsa meg a kárpátaljai magyarok ellen hosszú évek óta folyó kíméletlen és sokrétű hadjáratot, mely már kezdi kimeríteni a vértelen népírtás fogalmát.
Fel kell gyorsítani az aláírásgyűjtést, ha a nemzeti kisebbségek több forrást szeretnének Brüsszeltől
Magyarországon és Romániában szép számban gyűlnek a támogató aláírások, de a többi érintett uniós tagállamban ősszel rá kell kapcsolni ahhoz, hogy sikeres legyen az európai polgári kezdeményezés, amely több uniós pénzt juttatna azoknak a tagállamoknak, ahol nagy számban élnek nemzeti kisebbségek – mondta a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója a Magyar Hírlapnak. Négy hónap alatt összesen 20 ezren írták alá a kezdeményezést, pedig egy év alatt hét uniós tagállamból egymillió támogatót kellene hozzá szerezni.
Miniszteri biztos: A nemzetpolitikai témában különösen aktív a Kárpát-medencei magyarság
Nemzetpolitikai témában különösen aktív a Kárpát-medencei magyarság - emelte ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa hétfőn, Martonvásáron, a nyolcadik Kisebbségvédelem Európában című nyári egyetem résztvevőit köszöntve.
"Az utódállamok célja még mindig a határon túli magyarság teljes felszámolása" - Csóti György és Csibra Tibor a Polbeatben (videó)
A trianoni utódállamok célja még mindig a határon túli magyarság teljes felszámolása - mondta Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója a Polbeatben, ahol az úzvölgyi temetőgyalázásról tudósító Csibra Tibor kollégánk társaságában arról beszélgettünk, miképpen lehetne ellenállni és visszavágni a sovinisztáknak. Csóti György, aki az első Orbán-kormány idején zágrábi nagykövetként szolgált, majd sokáig az Echo TV műsorvezetője volt, Stefka István és Huth Gergely kérdéseire kifejtette: ma már nem XX. századi módszerekkel üldözik a magyarokat, hanem adminisztratív eszközökkel, igazságtalan szankciókkal és provokációkkal igyekeznek asszimilációra, elvándorlásra kényszeríteni a kisebbségi sorba kényszerült nemzettársainkat. Ez történt Úzvölgyén, és ez történt a két bebörtönzött székely fiú, Beke Sándor és Szőcs Zoltán elleni koncepciós perben is - igaz, mindkét ügyben alaposan túllőttek a célon a román hatóságok.
Nyugaton senkit nem érdekelnek a magyarellenes támadások? - Csóti György és Csibra Tibor a Polbeat vendége (ÉLŐ 19 órától)
Diplomáciai egyezkedéssel, a bűnök elkenésével zárulhat a három évtizede, a marosvásárhelyi pogrom óta nem látott durvaságú úzvölgyi provokáció ügye, miközben a nyugati véleményelit ismét hallgatással asszisztál a magyarok megfélemlítéséhez - ez lesz a fő témája a mai Polbeatnek, amelynek vendége Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója és Csibra Tibor, a Csíksomlyóról, illetve az úzvölgyi pogromról frissen hazatérő kollégánk lesz. A beszélgetés és annak közvetítése szokás szerint kedden 19 órakor kezdődik az R56 Sörözőből.
Ajánljuk még
Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.
Lengyel kísérettel érkezhettek az első migránsok Magyarországra
Névtelenséget kérő forrásunk kereste meg szerkesztőségünket azzal, hogy a jelek szerint minden félelmünk beigazolódott: máris elkezdték a migrációs paktum végrehajtását. Informátorunk szerint a kecskeméti légibázison ismeretlen gépek szálltak le, amelyekből közel-keletieket szállítottak ismeretlen helyre, méghozzá lengyel katonák kíséretében.
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.
