csóti györgy
Az EU és a NATO átment PR-ba, pedig nem a szavaktól leszünk erősek, hanem a vastól - Pódiumbeszélgetés a megtépázott atlantizmus jövőjéről
A vita a nyugati érték. A 75 éves sikeres NATO nem vehet fel olyan pozíciót, hogy aki nem ért egyet velünk az ellenünk van - többek között erről is beszéltek az előadók 33. Tusványosi szabadegyetem és diáktábor "Az atlantizmus jövője. Transzatlanti együttműködés jelenkori kérdései" című beszélgetésen, amelynek különös aktualitást a NATO és az atlantizmus előtt álló kihívások adtak. Míg Demkó Attila arról beszélt, szerinte "az EU és a NATO átment PR-ba, pedig nem a szavaktól leszünk erősek, hanem a vastól", addig Fodor Gábor például azt hangsúlyozta, folt esett hazánk pedigréjén, amikor akadályozta a finn és svéd NATO-csatlakozást, pusztán a sértettségünkre hivatkozva, és Magyarország viszonya "jelenleg nem egyértelmű az atlanti szövetséghez". Árnyékminiszter volt Horn Gyula az Antall-kormányban? – Közvita Trianon meghaladásáról
„Az egyoldalú, lemondó gesztusokra épülő 1990 utáni magyar külpolitika alig-alig tudott eredményt felmutatni az elszakított területeket illetően: a külhoni magyarok helyzete érdemben nem változott, közösségi önkormányzataikat nem hozhatták létre (sőt, az autonómiáról általában beszélniük sem szabad), jogaikat súlyosan korlátozzák, szimbólumaikat nem használhatják, az anyaországgal való kapcsolatukat pedig – lásd a kettős állampolgárság tiltása – több országban is gátolják” – írta Hetzmann Róbert, a Patrióták elnöke, a Nemzeti Összetartozás Alapítvány kurátora Huth Gergely vitát kavaró, A horvátoknak sikerült című cikkére reagálva. Csóti György, Antall József egykori titkára ugyanakkor védelmébe vette a rendszerváltoztatás utáni nemzetpolitikát, megdöbbentő módon azt is állítva, hogy az Antall József és Jeszenszky Géza nevével fémjelzett ukrán–magyar alapszerződésbe Horn Gyula körei csempészték be azt a négy szót, amivel úgymond örökre lemondtunk Kárpátaljáról. Hogy reális esély volt-e Kárpátalja visszaszerzésére, vagy legalább a területi autonómia kialakítására, szombaton délután, a balatonföldvári Kukorica Csárdába meghirdetett Somogyi Polgári Pikniken is szóba kerül, amelyen többek között Huth Gergely kérdezi Raffay Ernő történészt, az Antall-kormány honvédelmi államtitkárát. Csóti György a PS-nek: A kárpátaljai magyarság erős, ezt is túl fogja élni
Kötelességünk kiállni a kárpátaljai magyarság mellett, mint ahogy minden elcsatolt nemzetrész magyarsága mellett. Hangot kell adni az aggodalmainknak nemzetközi szinten, amit lehet, hogy az illetékesek betesznek a fiókba, de sokat számít, hogy súlyos sérelmeinket megismeri a nemzetközi közvélemény– mondta a PestiSrácok.hu-nak Csóti György. A Kisebbségi Jogvédő Intézet volt igazgatója, nemzetpolitikai szakértő, több mint három évtizede foglalkozik az elszakított területeken élő magyarok helyzetével, problémáival. Az Ukrajnában utóbbi hetekben történt események hatására nyílt levelet írt az ENSZ-nek, amelyet néhány nap alatt kilencszázan írtak alá. A nyílt levél arra kéri az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát, hogy állítsa meg a kárpátaljai magyarok ellen hosszú évek óta folyó kíméletlen és sokrétű hadjáratot, mely már kezdi kimeríteni a vértelen népírtás fogalmát. "Az utódállamok célja még mindig a határon túli magyarság teljes felszámolása" - Csóti György és Csibra Tibor a Polbeatben (videó)
A trianoni utódállamok célja még mindig a határon túli magyarság teljes felszámolása - mondta Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója a Polbeatben, ahol az úzvölgyi temetőgyalázásról tudósító Csibra Tibor kollégánk társaságában arról beszélgettünk, miképpen lehetne ellenállni és visszavágni a sovinisztáknak. Csóti György, aki az első Orbán-kormány idején zágrábi nagykövetként szolgált, majd sokáig az Echo TV műsorvezetője volt, Stefka István és Huth Gergely kérdéseire kifejtette: ma már nem XX. századi módszerekkel üldözik a magyarokat, hanem adminisztratív eszközökkel, igazságtalan szankciókkal és provokációkkal igyekeznek asszimilációra, elvándorlásra kényszeríteni a kisebbségi sorba kényszerült nemzettársainkat. Ez történt Úzvölgyén, és ez történt a két bebörtönzött székely fiú, Beke Sándor és Szőcs Zoltán elleni koncepciós perben is - igaz, mindkét ügyben alaposan túllőttek a célon a román hatóságok.