Csóti György a PS-nek: A kárpátaljai magyarság erős, ezt is túl fogja élni
Kötelességünk kiállni a kárpátaljai magyarság mellett, mint ahogy minden elcsatolt nemzetrész magyarsága mellett. Hangot kell adni az aggodalmainknak nemzetközi szinten, amit lehet, hogy az illetékesek betesznek a fiókba, de sokat számít, hogy súlyos sérelmeinket megismeri a nemzetközi közvélemény– mondta a PestiSrácok.hu-nak Csóti György. A Kisebbségi Jogvédő Intézet volt igazgatója, nemzetpolitikai szakértő, több mint három évtizede foglalkozik az elszakított területeken élő magyarok helyzetével, problémáival. Az Ukrajnában utóbbi hetekben történt események hatására nyílt levelet írt az ENSZ-nek, amelyet néhány nap alatt kilencszázan írtak alá. A nyílt levél arra kéri az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát, hogy állítsa meg a kárpátaljai magyarok ellen hosszú évek óta folyó kíméletlen és sokrétű hadjáratot, mely már kezdi kimeríteni a vértelen népírtás fogalmát.
Alulírott magyar értelmiségiek, közéleti szereplők és egyszerű polgárok, tiszteletteljes kéréssel fordulunk az ENSZ Emberi Jogi Tanácsához, vessen be minden rendelkezésére álló eszközt az Ukrajnában kisebbségi sorsban élő őshonos nemzeti közösségek védelmében, állítsa meg a kárpátaljai magyarok ellen hosszú évek óta folyó kíméletlen és sokrétű hadjáratot, mely már kezdi kimeríteni a vértelen népírtás fogalmát. Az anyanyelv használati jog megtagadása, a nemzeti önazonosság nyílt megvallásának tiltása, a koholt vádak alapján történő bírósági eljárások, nyílt fizikai erőszak, a mindennapi életben tapasztalt sorozatos diszkrimináció kivándorlásra vagy asszimilációra kényszeríti az őshonos nemzeti kisebbségeket
- fogalmaz a Csóti György és Varga István ügyvéd által jegyzett, és magyarok százai által már aláírt nyílt levél, mely nemzetközi szintről várná a kárpátaljai magyarság ügyének előbbre vitelét. A dokumentum emlékeztet, hogy az őshonos magyar kisebbséghez tartozóknak alanyi jogon jár, hogy szülőföldjükön magyarként teljes életet élhessenek, hiszen lakóhelyükön őseik építettek falvakat, városokat, kulturális intézményeket, és vérükkel védték szülőföldjüket az idegen betolakodókkal szemben. Másrészt a nemzetközi jog is biztosítaná nekik a nemzeti identitásuk megtartásához való jogokat. Ha kell, ezt nemzetközi ráhatással kell elérni.
Nem szabad elhallgatni a jogsérelmeket
Nem szabad hallgatni a magyarságot ért sérelmekről, jogsérelmekről, esetenként erőszakról, fizikai bántalmakról, akkor sem, ha a háború miatt most különösen érzékeny téma Ukrajnával szemben bármilyen kritikát megfogalmazni
- véli Csóti György.
A nemzetpolitikai szakértő lapunknak azt mondta, ha hallatjuk a hangunkat, akkor is érhetünk el eredményeket, ha az elsőre reménytelennek tűnik, mert a nemzetközi közvéleménynek befolyásoló ereje lehet. Emlékeztetett, hogy korábban több európai polgári kezdeményezést is benyújtottak az Európai Parlamenthez és az Európai Tanácshoz, köztük a Székely Nemzeti Tanács és az RMDSZ, egyeneként mintegy egymillió aláírással, az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak kiterjesztése érdekében.
Ha nem is lett kézzel fogható eredménye, mert általában fütyülnek az ilyen kérésekre, ismertté vált a probléma, beszéltek róla, foglalkozott vele a sajtó, nem csak itthon, hanem Brüsszelben is. Ezért igen is volt értelme
- jegyezte meg Csóti.
Ukrajna esetében, mint mondta, most célszerű kilépni az Unió keretei közül. ENSZ fórumokhoz, valamint személyes kapcsolaton keresztül az ENSZ főtitkárhelyettesének is megküldték a levelet, akihez a kisebbségi ügyek tartoznak.
A szakértő ketté választja a problémát. Vannak a háborúval összefüggő sérelmek, erre azt mondják Brüsszelben vagy Washingtonban, hogy „természetes, hogy besorozzák őket, harcoljanak a hazájukért”. A másik problémakör a kifejezetten magyarokat, kárpátaljai magyarságot ért atrocitások.
Mi azt támogatjuk, ami békét hoz kelet és nyugat között
Csóti György megjegyezte, Magyarország most szálka Ukrajna szemében, mert nem vagyunk hajlandóak fegyvert küldeni, és nem támogatjuk az Oroszországgal szembeni szankciókat. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy általában véve felerősödött a magyarellenesség Ukrajnában.
Mielőbbi tűzszünetre és békére van szükség, amit a magyar kormány is mond. Továbbá Moszkvának és Washingtonnak kell leülnie tárgyalni mert ez az ő háborújuk elsősorban, nem az ukránoké. Azt pedig látni kell, hogy Oroszország nem legyőzhető, ebbe Napóleontól kezdve Hitlerig mindenkinek beletört a bicskája. Méretei miatt, a lakosságának száma miatt, a területe miatt, és főleg az ásványi kincsekben, energiahordozókban való gazdagsága miatt csak átmeneti győzelmet lehetne elérni. Az elhúzódó háború következményei pedig drámaiak lehetnek
-fogalmazott a nemzetpolitikai szakértő. Hozzátette, olyan nehéz helyzetet élünk a XXI. század immáron harmadik évtizedében, amihez hasonlót a második világháború óta nem éltünk meg. Felidézte, hogy Kádár idején Kennedyben reménykedtek. Ő személy szerint távoli szurkolója volt Willy Brandtnak is. (Nobel-békedíjas német újságíró, politikus. 1957 és 1966 között Nyugat-Berlin főpolgármestere, 1966 és 1969 között a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztere) és mindenkinek, aki a békét és az együttműködést kezdeményezte kelet és nyugat között.
Van rajta sapka, nincs rajta sapka
A Kárpátaljai magyarok ügyét Csóti György úgy látja, mint a "van rajta sapka, nincs rajta sapka" esetet. Amikor nem kifejezetten ellenükben hoztak törvényeket, mert az oktatási törvényt például, amely az anyanyelven való tanulást korlátozza, meglátása szerint az orosz kisebbségre szabták, de azt is elszenvedték a kárpátaljai magyarok. Most, amikor Magyarországgal áll fenn a vita, az is rajtuk csattan. Mert mit mond Ukrajna? Magyarország nem támogatja az ő honvédő háborúját. Hiába mondjuk, hogy mi azt támogatjuk, hogy ne haljanak meg értelmetlenül ezrek.
Ebben a mostani háborúban nekünk a kárpátaljai magyarságnak minden politikai és humanitárius segítséget meg kell adnunk. És bármilyen szörnyűnek tűnik is a helyzet, nem szabad elfelejtenünk, milyen ereje van a kárpátaljai magyarságnak, hogy annyi nehézség közepette, ami őket érte az elmúlt évtizedekben, az összes elszakított nemzetrész közül mégis Kárpátalján csökkent legkevésbé a magyarság aránya
- fogalmazott a nemzetpolitikai szakértő.
Majd hozzátette, ha most sokan el is menekültek, ha véget ér a háború, meglátása szerint lesznek, akik haza fognak települni, mert azok, akik akkor is kiálltak a magyarságuk mellett, amikor békeidőben a legnehezebb volt, ragaszkodnak a szülőföldjükhöz éppen úgy, mint ahogy az anyanyelvükhöz és a kárpát-medencei teljes magyar nemzethez.
Szintén nemzetközi fórumokhoz fordult a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és annak vezetője, Gaudi-Nagy Tamás a kárpátaljai magyarság ügyében. Az NJSZ 50 oldalas emberi jogi jelentést készített, mely értékeli a kárpátaljai magyarok aktuális helyzetét Ukrajnában és amely megállapítja, hogy Ukrajna súlyosan megsérti a területén élő őshonos magyar kisebbség jogait. A jelentésről a PestiSrácok.hu több alkalommal is beszámolt. Például ITT és ITT.
