magyar királyság
A szabadságharc veresége utáni történelmünkből megtanulhattuk, hogy mit jelent a nemzeti önrendelkezés elvesztése
A történelemben persze nincsen mód megítélni, hogy mi lett volna, ha győz a forradalomból kibontakozó szabadságharc. De azt, hogy mire jutottunk nemzeti szuverenitás híján, nagyon alaposan meg tudjuk vizsgálni, hiszen apáink, nagyapáink, dédapáink, ükapáink nagyon is megtapasztalták mindazokat a következményeket, amelyek a nemzet szabad döntési képességének elvesztéséből következtek.Merjünk nagyot álmodni, legyen királyság!
Legutóbb túlestünk azon az anomálián, hogy hiába várjuk el a politikusainktól a felelősségteljes és odaadó munkát, ha egy olyan rendszerben versenyeztetjük őket, ahol a munkavégzésnél eleve előbbre való a megválasztódás. Ebben a rendszerben a pszichopatáknak és nárcisztikusoknak lejt a pálya, vezetői–döntéshozói képességeiktől függetlenül, hiszen ők mesterei a bizalom elnyerésének és a manipulációnak. A demokrácia játékszabályai lelki–mentális zavarokkal küzdő politikusokra vannak szabva. Megdöbbentően hangozhat, ám ez a helyzet. De akkor mi legyen? Igaza volt Churchillnek, amikor azt mondta, hogy „a demokrácia a legrosszabb kormányzati forma, de még nem találtak ki jobbat”? Vagy tévedett a mondat második felével?Az ukrán nacionalistákat már a történelmi tények sem zavarják
Már március 15-ének reggelén magyarellenes, történelemhamisító bejegyzéseivel hangolt az Ukrán Kárpátalja (Українське Закарпаття) Facebook-oldal, amelynek a szerkesztői számára korábban sem jelentett problémát, hogy közel 50 ezer követőjüket többek közt azzal hergelje, hogy Ungvár, sőt, Huszt vára is ősi ukrán vár, a magyarok pedig puszta provokációból helyeztek ki a műemlékek magyar történelméről megemlékező táblákat. De ugyanez a közösségi oldal volt, amely érdekes módon a munkácsi Turul ledöntése előtt már a magyar szimbólumokat vette célba, mert azok állítólag birodalmi célok jelképeként állíttattak és nincs keresnivalójuk az ukrán Kárpátalján. A PestiSrácok.hu is megemlékezett róla, hogy március 15-e fontos dátum Kárpátalja történetében, 1939-ben ezen a napon vonult be ugyanis a magyar hadsereg Kárpátaljára és foglalta vissza az első bécsi döntéssel még vissza nem csatolt területeket. Bár a Magyar Királyság nem mondott le az igazságtalan békediktátummal elszakított területeiről és azok magyar lakosságáról, a terv az volt, hogy a Magyar Királyságon belül autonóm ruszin tartományt hoznak létre, a ruszinok pedig fel is esküdtek a magyar koronára. 1939. március 15-ről az Ukrán Kárpátalja oldal magyargyűlölő nacionalista szerzői egészen máshogy emlékeznek meg, és arról cikkeznek már második napja, hogyan támadta meg az agresszor magyar horda a független Kárpát-Ukrajnát. Hősként emlékeznek meg Avgusztin Volosinról, akit az ő állításuk szerint március 15-én választottak elnökké, sőt, még aznap kikiáltották a függetlenséget is. De kihirdettek egy alkotmányt, jóváhagyták az állami címert, valamint a kék-sárga zászlót – mindez ugye aközben történt, hogy a jelentős túlerőben lévő agresszor magyar katonákkal harcoltak éppen. Bródy András nevét is kisavazták az ukrán történelemből, akit azért vetettek börtönbe, mert magyarbarát politikus volt és népszavazással akarta eldönteni a hovatartozás kérését.A magyarság saját állam nélkül nem is maradhat meg
Ha Szent István és persze az elődei nem hoznak létre egy országot a magyaroknak és tartanak fenn egy országot mindenkinek, aki annak a területén él, akkor a történetünk el sem kezdődik. Ha nincs Magyar Királyság, akkor sok olyan állam sem létezne most, amely a történelem során sokszor a magyarsággal szemben határozta meg magát.Ajánljuk még