nácizmus
Így csináltak belőlünk nácit a németek
Ugye, emlékszünk, mennyire fájt a magyarországi balliberális rikoltozókórusnak a Szabadság téri német megszállási emlékmű? Ugye, emlékszünk, milyen hisztériát csaptak miatta? Tüntettek, odatáboroztak, kempingeztek, körbeszemetelték; ma is ott van mellette az a kaotikus szemétkupac. Azt hangoztatták, hogy az emlékművel a németekre próbálja átkenni a kormány a magyarok felelősségét – őszinte szembenézés helyett. Érdekes egybeesés, ki mindenkinek volt eddig fontos, hogy a magyarok felelősségét jó vastagon aláhúzza a németek által kitervelt és megvalósított holokausztért: a náciknak és a kommunistáknak. Nemcsak a zsidóság, hanem az egész ország számára iszonyú időszak kezdődött 80 évvel ezelőtt, amikor a Német Birodalom katonai erővel megszállta szövetségesét, Magyarországot, és ideküldte basáskodni fölöttünk a történelem egyik legundorítóbb véglényét, Edmund Veesenmayert. Nézzünk hát szembe őszintén a történtekkel!
A történész, aki az irháját mentő náci tömeggyilkos és a magyargyűlölő kommunisták szóvivője lett
A kitörésre párás szemekkel emlékezőket terepruhás, bakancsos, indiai napszimbólumos tetoválást viselő kopasz hagyományőrzőkként képzelik el a legtöbben. Még az antifák is így képzelik el őket, amikor azt keresik, kit kalapálhatnak fejbe sunyin, gyáván, hátulról. Pedig a kitörés és úgy általában bármilyen német háborús cselekmény javíthatatlan rajongói közt mások is megbújnak – például teljesen hétköznapi kinézetű történészek. Olyanok, akik csak a gardróbtükörnek veszik fel a náci egyenruhát, meg persze gyűjtik, adják-veszik a náci relikviákat. Igaz, Ungváry Krisztián esetében a történész minősítés erős revízióra szorul, hiszen bőven bizonyította már, mennyivel fontosabb számára az igazságnál a propagandacélok szolgálata. Ilyen kaliberű valósághajlító fantaszták Romániában dákorománságot, Szlovákiában nagymorvaságot tanítanak, úgyhogy a saját tudományos reputációjukra kényes történészek nem is szívesen mutatkoznak a társaságukban.
Lavrov: a nácizmus megnyilvánulása az orosz autók kirekesztése Európából
Nácizmusnak nevezte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn, hogy hat európai uniós ország és Norvégia megtiltotta a belépést az orosz rendszámú személyautóknak.
Iskolai mészárlásra készült egy diák Győr-Moson-Sopronban
Emberölés előkészületének bűntette miatt vádat emelt a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség egy 16 éves fiú ellen, aki tavaly ősszel egyik osztálytársa megölésére készült – közölte a vádhatóság hétfőn az MTI-vel. A vádirat szerint a középiskolás fiú különös érdeklődést mutatott a II. világháború, azon belül is Hitler és a nácizmus eszméi iránt. 2022 szeptemberében vásárolt egy nyolc centiméter pengehosszúságú zsebkést, mindkét oldalán horogkereszttel.
Horthy Miklós és a fasizmus (II. rész)
Végre tegyük már rendbe történelmünket. A rendszerváltás után, nagy viták közepette, Antall József miniszterelnöksége alatt, harminc éve temették újra (1993. szeptember 3.) Horthy Miklós kormányzó és családja hamvait Kenderesen. Most, az újratemetés évfordulójának tiszteletére emlékünnepséget rendeznek Kenderesen vasárnap, a Horthy-ligetben. Stefka István cikkének második része. A cikk első része itt olvasható.
Horthy Miklós és a fasizmus (I. rész)
Végre tegyük már rendbe történelmünket. A rendszerváltás után, nagy viták közepette, Antall József miniszterelnöksége alatt, harminc éve temették újra (1993. szeptember 3.) Horthy Miklós kormányzó és családja hamvait Kenderesen. Most, az újratemetés évfordulójának tiszteletére emlékünnepséget rendeznek Kenderesen vasárnap, a Horthy-ligetben.
Nem bír véget érni az elátkozott XX. század – Honi felderítés (Videó)
Hagyjuk a múltat, inkább lépjünk már túl rajta, és a jövőbe tekintsünk! – hányszor és hányszor hallottuk ezt! De mit tehetünk, ha a múlt levakarhatatlanul jön velünk? Mi közük a mai társadalmunkat sújtó párválasztási és családi problémák, indulatkezelési gondok, függőségek, hajléktalanság, öngyilkosságok jelentős részének a múlthoz? Hogyan nyomorította meg a történelem az egyént, de még az egyén gyerekeit, unokáit, dédunokáit is? A nemzeti sorscsapások kollektív emlékezetei között ott húzódnak a totalitárius diktatúrák, az etnikai tisztogatások, népirtások hosszú árnyékai, amelyek teljes családok életét tették tönkre, nemzedékeken átörökítve, rengeteg esetben mindmáig. Nincs ennél velünk élőbb történelem, és ezt megtanulni sem elég. Ezt ki kell beszélni, amit Trianon, a magyarüldözések, a holokauszt, a deportálások, a kommunista terror okoztak az áldozatok lelkében, mert a meggyötört emberek nagyon sokszor csak meggyötört gyerekeket tudtak felnevelni, akik szintén meggyötört gyerekeket neveltek fel... Bern Andrea családfakutató történész megdöbbentő dolgokat mondott el a műsorban a transzgenerációs traumák pusztító jelenlétéről.
A törhetetlen gumigerinc tündöklése, avagy Karigeri a budapesti buborékban (Karanténvlog)
Rendhagyó Karanténvloggal jelentkezünk a kordonbontások és fölösleges hergelések heteiben, amikor az ellenzék pár tucat hőbörgővel megy neki a rendőrsorfalnak, amikor pont a tanároknak és az oktatásnak ártanak a legtöbbet öncélú és tartalmatlan akcióikkal. A megmozdulások fészke természetesen Budapest, az a város, amit kilenc év alatt sikerült visszahozni a Demszky-éra mocskából és mélységéből, a nemzet fővárosa, ami jellegtelen, jellemtelen, dolgozni nem tudó és nem akaró kóklerek kezébe került közel négy éve. Karácsony Gergely a kirakatember, aki amellett, hogy valóban tutyimutyi, tökéletesen tisztában van azzal, hogy a háttérben milyen aljasságokat csinálnak a város valódi gazdái, ő pedig ehhez foghíjas mosollyal asszisztál. Az e heti Karantén erről a tevékenységről igyekszik lerántani a leplet, hiszen Karácsony Gergelyt senki sem bántaná, ha csak egy tehetetlen, töketlen, de jó szándékú nímand lenne. Azért nem járna ostorozás és illetlen dolog lenne gúnyolni, kifigurázni. De azt az embert, aki a Gyurcsány-klán és a levitézlett baloldali vörös bárók aknamunkáit fedi el a látványpolitizálással, a virtuális simogatásokkal és a "zöld" gondolat üres frázisainak pufogtatásával, azt bizony a Karantén nem kíméli. Összeállításunkban végigvesszük Karigeri legfontosabb bakijait, álságos hazugságait és meneküléseit, emellett kivételes földrajzi tudását is megvillantja majd Budapest büszke főpolgármestere. Érdemes megnézni, tartsatok most is velünk és iratkozzatok föl a Karanténvlog csatornájára!
Mihályi Balázs a PS-nek: Nem igaz, hogy a kitörés miatt több magyar katona halt meg, mint ha megadták volna magukat a szovjeteknek – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Az 1945. február 11-i budapesti Kitörés a második világháború egyik legvéresebb eseménye volt. Több katona halt meg a budai Várból történő kitörés során, mint a normandiai partraszálláskor. A hozzávetőlegesen 16 ezer katona – akik között németek és magyarok voltak – közül mindössze 780-an érték el a nyugati állásokat, ebből 80 fő volt magyar nemzetiségű – állítja Budapest ostromának egyik legszakavatottabb kutatója, Mihályi Balázs. Az ostromkutató szerint a budai hegyekben számos, ma még fel nem tárt tömegsír lehet, amelyek az elesett katonák csontjait rejtik. Mihályi Balázs szerint elkerülhetetlen következmény, hogy az emlékezetpolitika rátelepült az 1945-ös Kitörésre, azonban a történettudománynak fontos reagálnia és a köztudatba beégett tévhitekre. Nem igaz például, hogy a budai Várból kitörő magyar katonák szívét meghódították volna a nyilas eszmék, többségük nem foglalkozott aktuálpolitikával, egyszerűen túl akartak élni, illetve harcoltak a bajtársaikért, az egységükért. Aki pedig esetleg megkockáztatta volna, hogy átáll a szovjetek oldalára, azt biztosan lelövik a németek. Egy másik tévhit, hogy jobban jártak volna a katonák, ha a Kitörés helyett megadják magukat a Vörös Hadseregnek. Ezzel szemben a statisztikák azt mutatják: jóval többen tűntek el, vagy haltak meg a szovjet hadifogságban – állítja az ostromkutató. A Kitörés 78. évfordulóján készült beszélgetés részletei a videóban!Ajánljuk még
Magyar Péter Budakeszin szónokolt arról, hogy háborús hangulatkeltés van!
A kormányváltást támogatók közül rengetegen totális túlzásba esnek, amikor kritikát kell megfogalmazni a magyar kormányról. Gyorsan jegyezzük meg, Magyar Péter hívei ebben vérprofik.
Valóban a Jobbik volt kommunikációs vezetője Magyar Péter legfontosabb háttérembere? - a párt elnökhelyettesét kérdeztük (Videó)
Mint ismert, nemrég a Mi Hazánk elnöke az Inforádióban arról beszélt, hogy a Tisza Párt nem egy one man show, profi stáb áll mögötte. Továbbá azt állította, hogy Magyar Pétert az egykor a Jobbik Magyarországért Mozgalmat is támogató háttérember, Radnai László segíti, akinek fia, Radnai Márk a Tisza Párt alelnöke április óta. Azt is elmondta, hogy szerinte az ismert vállalkozónak „korábban volt már egy projektje, Vona Gábor, most pedig Magyar Péter az”. Lapunk a Jobbik jelenlegi elnökhelyettesét kérdezte többek között arról, hogy az ismert üzletember, aki korábban a párt kommunikációjáért volt felelős, juttatott-e forrásokat a Jobbik kasszájába. Brenner Koloman elmondta, hogy személyesen ismeri Radnai Lászlót, aki korábban kommunikációs vezetői feladatot látott el a pártban. Az országgyűlési képviselő hozzátette: nem foglalkoztatja őket, hogy milyen emberek állnak a Tisza Párt mögött, a Jobbik újjáépítésével vannak elfoglalva. Részletek a videóban.
Egy politikus fiaként nekem kétszer annyit kell teljesítenem, mint az átlagnak – Portrébeszélgetés Hoppál Hunorral (VIDEÓ!)
Beleszületett a politikába, hiszen édesapja a Fidesz országgyűlési képviselője, kultúráért felelős kormánybiztos, ennek ellenére őt a média most sokkal jobban izgatja, mint egy esetleges politikai karrier. Bár sokan azt gondolhatják, hogy éppen a családi háttér miatt számára az akadályok könnyebben átugorhatóak, éppen ellenkezőleg: mindig többet kellett teljesítenie másoknál. Ahogyan a politika iránti érdeklődését, úgy a zene iránti szeretetét is a családból hozza, ha teheti, zongora mellett kapcsol ki. Pécsett született, de tanulmányait már Budapesten végzi, és most úgy látja, hogy a jövőre vonatkozó elképzeléseit itt tudja majd megvalósítani a későbbiekben. A PS Portrék e heti műsorában Hoppál Hunorral, a Grund című műsorunk műsorvezetőjével beszélgettünk.
Mi kérdezünk: Húst enni egy szigorú böjti napon? – Beszélgetés Fábry Kornél atyával hamvazószerdán (PS-Videó!)
Ma van hamvazószerda, amely a kereszténységben a nagyböjt kezdőnapja, a húsvétvasárnaptól visszaszámolt negyvenedik hétköznap. Megkezdődik a visszafogottság, a személyes lemondások időszaka, a lelki és testi megtisztulás lehetősége, és a templomokban ma tartják az úgynevezett hamvazkodást. Ennek alkalmával meghívtam stúdiónkba Fábry Kornél atyát, hogy jobban megismerjük e nap fontosságát és a nagyböjt lényegét. Megtudtuk azt is, hogy ma is lehet húst enni, de nem mindegy, milyen állattól származik.
