posztkommunisták
Időszerűtlenné vált a mindenhez is értő haladárok elittudata
A demokratikus ellenzék valójában a szavazóktól félti a demokráciát, és nem is annyira Orbántól rettegnek, hanem az emberektől. Hiába aggódnak óránként, hogy diktatúra, autokrácia, meg hibrid rendszer van, igazából az fáj, hogy a többség már nem hisz nekik. A hagyományos baloldali szakértelem (komcsi trükk) megkérdőjeleződött, az államvezetési kompetencia elillant, miközben az értelmiségi holdudvar megfogyatkozott, intellektuálisan kiüresedett. Elmentek a nagyok, megdőltek a progresszív bálványok és az egyévtizedes kontraszelekciónak hála megérkeztek azok a „jól informált” törpe óriások, akiknek a nyugati minták szolgai másolásán túl semmi nem jut eszükbe. Mégis azt gondolják, hogy mindenhez értenek.
"Kikérjük magunknak, hogy mindent, mindenkivel összemossanak!" - A Lovas István Társaság díjátadója csendes tüntetés volt (teljes beszédek)
Átvettem a Lovas István-díjat. Felemelő volt az egész, egyrészt telt ház volt az esős idő ellenére, másrészt a Lovas István Társaság Kondor Katalin vezetésével nem hivalkodó, viszont igazán színvonalas programot szervezett. Fellépett Hegedűs Endre Kossuth és Liszt-díjas zongoraművész és Mohai Gábor versmondó is, így Petőfi Sándor és a Liszt Ferenc is „megfordult” a teremben, de számomra az igazán szép az a beszéd volt, amit Borvendég Zsuzsanna tartott. Egyszerre volt gyönyörű, erős, személyes és még humoros is - írta ki Facebook-oldalára a Lovas István-sajtódíj idei kitüntetettje: Mező Gábor kutató-újságíró, a PestiSrácok.hu volt főmunkatársa, számos könyv és dokumentumfilm szerzője. Megjelent tudósításunk után a most csonkítatlanul közöljük az ő és Borvendég Zsuzsanna történész, A hálózat rovatunk állandó szerzője, a Magyarságkutató Intézet munkatársa beszédeinek leiratát. A megszólalók és az összetartó közönség révén a Lovas István Társaság idei díjátadója (is) egyfajta csendes tüntetés volt a nemzeti értékek és törekvések védelmében.
Kísért a múlt: Gyurcsány és emberei uralják a "megújult" baloldal teljes közös listáját
Nem puszta kampányszlogen, hogy az egyesült baloldal közös listája egy "Gyurcsány-lista", hanem maga a rögvalóság. A kommunizmus áldozatainak emléknapján nem is lehetne szemléletesebb mementója, hogy csak egyféle baloldal létezik, mint maga a névsor: Gyurcsány Ferenc, Dobrev Klára, Vadai Ágnes, Tóth Bertalan és Gy. Németh Erzsébet mind a lista élén állnak, köztük szinte csak a velük szövetkező kis pártok vezéreinek, azaz Márki-Zay Péternek, Jakab Péternek, Fekete-Győr Andrásnak és Ungár Péternek jutott befutó hely. És persze Karácsony Gergelynek, aki a Főpolgármesteri Hivatalt már totálisan alárendelte a DK-s pártvezér érdekeinek.
Németh Szilárd: Magyarország nem engedhet meg magának még egy Gyurcsány-korszakot
1956 egy nagy, ma is tartó, Magyarország szabadságáról szóló háború hősies pillanata volt – mondta a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára szombaton, a csepeli Királyerdei Művelődési Házban, az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen. Németh Szilárd emlékeztetett rá: a magyarságnak a szabadságáért, biztonságáért, határainak megvédéséért minden történelmi korban meg kellett küzdenie, és így volt ez 1956-ban is.
Békés Márton: Történelmi blokk áll Orbán Viktor mögött
Magyarországon két ütemben valósult meg és húsz év alatt ért célba a rendszerváltoztatás, ugyanis az egymással szövetségre lépő posztkommunista és liberális erők eltérítették eredeti nemzeti és demokratikus célkitűzéseit – írja Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója és a Kommentár folyóirat főszerkesztője a XXI. Század Intézet részére készített elemzésében, amelyben az elmúlt harminc év változó pártpolitikai törésvonalait és mai fő konfliktusát mutatja be.
Megfigyelték, megfenyegették, megfélemlítették – Varga Zoltán harca a maffiával és a kopasz brigáddal szemben
„Az a lényeg, hogy akikkel én szembekerültem, az nem egy spontán képződmény, nem egy futballra specializálódott társaság, hanem egy jól konstruált, minden területre kiterjesztett szervezet Magyarországon. Nincs rá jobb fogalom: maffia” – írta Varga Zoltán, a Ferencváros és a magyar futball legendája önéletrajzi könyvében. Háromrészes sorozatunkban megírtuk, hogyan küzdöttek minden szinten Varga Zoltán ellen a játékosok, az erre kapható újságírók és médiamunkások, illetve egy közveszélyes, jórészt bűnözőkből álló szurkolói csoport. Az utolsó rész a Varga Zoltán elleni fizikai támadásokról, fenyegetésekről és megfigyeléséről szól, amely mögött ő a titkosszolgálatot sejtette. Elképzelhetetlen? Messze nem. Az biztos, hogy az állambiztonság megfigyelte és kiemelt célszemélyként kezelte, és a posztkommunista maffia ugyanúgy kérlelhetetlen ellenfelet látott benne. Kovács Attila írásának 3. része, avagy harcban a maffiával.
Mező Gábor: A békés átmenet a kommunista, posztkommunista elit érdeke volt
A békés átmenet a kommunista, posztkommunista elit érdeke volt, hogy minden felelősségre vonás nélkül, radikalizmus nélkül menjen végbe, és ezt minden vonalon erősítették. A sajtóban is a békés átmenetet sulykolták 1989-ben – hangsúlyozta Mező Gábor, kutató, a PestiSrácok főmunkatársa a Hír TV Magyarország élőben című műsorában.
Harminc éve szabadon – Ünnepi üléssel emlékeztek az Országgyűlésben a rendszerváltás egyik legfontosabb mozzanatára
Harminc éve ezen a napon ült össze az első szabadon választott országgyűlés. A rendszerváltás egyik legfontosabb mozzanatára a Ház azon képviselői, akik megjelentek, ünnepi üléssel emlékeztek meg. A magyar alkotmányos rend visszaállítására való megemlékezésen a posztkommunista ellenzék nem vett részt, az ülésen csak a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk képviselői jelentek meg. Ők egy képviselő kivételével egyhangúlag szavazták meg az egyetlen napirendi pontot, az évforduló kapcsán megfogalmazott határozati javaslatot, amelyben megemlékeznek az ország állami önrendelkezésének 1944. március 19-én történt elvesztését követő első szabadon választott népképviselet 1990. május 2-i megalakulásáról, amely – az alaptörvény szerint – "hazánk új demokráciájának és alkotmányos rendjének kezdete". Áder János köztársasági elnök a Házhoz intézett felszólalásában a nemzeti összefogás fontosságára emlékeztetett, aminek különös ízt adott az ellenzéki képviselők által üresen hagyott padsorok látványa.
Ajánljuk még