Pesti Srácok

Mező Gábor: A békés átmenet a kommunista, posztkommunista elit érdeke volt

Mező Gábor: A békés átmenet a kommunista, posztkommunista elit érdeke volt

A békés átmenet a kommunista, posztkommunista elit érdeke volt, hogy minden felelősségre vonás nélkül, radikalizmus nélkül menjen végbe, és ezt minden vonalon erősítették. A sajtóban is a békés átmenetet sulykolták 1989-ben – hangsúlyozta Mező Gábor, kutató, a PestiSrácok főmunkatársa a Hír TV Magyarország élőben című műsorában.

Mező Gábor kifejezetten a ’80-as, ’90-es évekbeli szovjet titkosszolgálat itthoni, bomlasztó tevékenységének és a kommunisták működésének szenteli a cikkeit. Velkovics Vilmos műsorvezető többek között arról is faggatta portálunk főmunkatársát, hogy vajon mennyire volt tudatos a rendszerváltás előkészítése titkosszolgálati szempontból. Mező Gábor kulcsfogalomként a békés átmenetet emelte ki. Az „átmenet” kifejezéshez nagyban hasonlít a békés átmentés, ennek fényében pedig megérthető ennek a folyamatnak a háttere.

– hangsúlyozta a kutató.

PestiSracok facebook image

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a bennfentesek már évekkel korábban tisztában voltak azzal, hogy ez a régi világ véget ér. Ma már világosan látszik, hogy Kádár János félreállítása is ennek a folyamatnak a része volt, Grósz Károly pedig az átmentést és a demokráciára való felkészülést végezte. A kádergyerekeket pedig fokozatosan készítették fel jövőbeli szerepükre – közülük egy volt Dobrev Klára, akit a DK tavaly Brüsszelbe delegált. A beszélgetés során arra is kitértek, hogy a háttérben mozgó hálózat – amely lényegében állam volt az államban – központi feladatként kapta, hogy bomlassza az ellenzéket. Az úgynevezett „ékkombináció” azt a célt szolgálta, hogy éket verjen a népi és az urbánus ellenzék közzé. Erre volt jó példa az SZDSZ és az MDF közötti ellentét szítása.

– világított rá Mező Gábor.

Forrás/fotó: Hír TV

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)