pruck pál
„Pruck Pál a Barabás, én pedig a keresztre feszített” - mondta Dózsa László a Polbeatben
Júdások, új ordas eszmék terjesztői azok a magyar balliberális politikusok és azok a hazai újságírók, akik 1956 és az 56-os Emlékévet is megpróbálták lejáratni és bemocskolni, márpedig az ordas eszmék ellen harcolni kell - jelentette ki a PestiSrácok.hu Polbeat című keddi élő műsorában Dózsa László színművész, 56-os pesti srác, a Dózsa-Pruck-ügy fő érintettje. Stefka István és Szarvas Szilveszter kérdésére Dózsa azt üzente nekik, hogy nincs emberi arcuk, ezért többet foglalkozzanak a magyarságtudatukkal, nézzenek önmagukba, és ne roncsolják szét azt a csodálatos hitet, amit 1956 adott a világnak. "Ha majd lesz emberi arcuk, akkor csókolom őket" - mondta.
Dózsa-Pruck-ügy: Aljas próbálkozás 1956 lejáratására - Dózsa László a Polbeatben - élő adás 19 órakor!
Dózsa László színművész, 1956-os pesti srác, a Dózsa-Pruck-ügy fő érintettje lesz Stefka István és Szarvas Szilveszter mai vendége a Polbeatben! Élő közvetítés a szokásos módon kedd este 7 órától, a Revolution 56 Szabadságharcos Sörözőből ITT, várjuk kérdéseiket és hozzászólásaikat!
Szolgálatban
Van egy találó közmondás: Az igazsággal nem lehet alkudni becstelenség nélkül. S ha muszáj, be kell ismernünk tévedéseinket.
Schmidt Mária: Horváth Miklós a saját tekintélyét döntötte romba a Dózsa-Pruck-ügyben
A Dózsa-Pruck-ügy soha nem az emlékévről szólt, hanem belpolitikai tudatállapotokról, arról, hogy sokakban, akár fiatal újságírókban is ott él sajnos a Kádár-rendszer, pontosabban a diktatúra kétpólusú fekete-fehér világképe - mondta a PestiSrácok.hu-nak adott interjúban Dr. Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, az 1956-os Emlékbizottság társelnöke. Azon kérdésünkre, hogy mi a véleménye a Dózsa-Pruck-ügyben hibázó Horváth Miklós professzor azon állításáról, miszerint fél a retorzióktól, Schmidt Mária úgy válaszolt, "aki ilyet mond, az önmagát minősíti". Mondja meg nekem, mit gondolna egy szívsebészről, ha egyszer csak kiderülne, fogalma sincs, hány kamrája van a szívnek? - tette fel a kérdést a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Nyomatékosította, Horváth Miklós saját tekintélyét döntötte romba, nem végezte el a munkát, melynek lényege, hogy be kellett volna gyűjtenie az összes rendelkezésre álló dokumentumot, végig kellett volna kutatnia az összes irattárat, levéltárat, archívumot, értékelnie és elemeznie kellett volna a begyűjtött információkat.
Plakátbotrány: A baloldal ikonikus figurája lett Pruck Pál, akit a kommunista diktatúra használt '56 lejáratására
Érdemes közelebbről is megvizsgálni: kicsoda is az a néhai Pruck Pál, akire hivatkozva posztkommunista történészek és a baloldali sajtó egy része lejárató kampányt indított Dózsa László színművész-szabadságharcos ellen, megkérdőjelezve Dózsa részvételét a forradalomban, A korabeli sajtóhírek szerint Pruck - aki névvel szerepelt egy 1956-tal foglalkozó külföldi magazin különszámában - nemcsak elkerülte a megtorlást, de sorozatos balhéival kicsit sem igyekezett eltűnni a hatalom elől. Személyét ráadásul egy 1982-es interjú nyomán a szocialista ideológia arra is felhasználta, hogy befolyásolja a forradalom korabeli megítélését, amely ebben az olvasatban felelőtlen, deviáns, megvezetett "gyerek-emberek" tombolása volt, akik később sem könnyen igazodtak a társadalomhoz. Innentől felmerülhet a kérdés, méltó lenne-e Pruck Pál személye az 1956-os "pesti srác" megjelenítéséhez?
Plakátba csomagolt lejáratás - Schmidt Mária szerint Dózsa László van az 56-os fotón
Posztkommunista ideológiai támadás sejthető a Dózsa László színművészt, 1956-os forradalmárt ábrázoló plakát körül kialakult botrány mögött. Az RTL Klub kapta fel nemrégiben a hírt, miszerint a fotó nem a művészt, hanem Pruck Pált ábrázolja, és ezt egy korabeli képaláírás is igazolja. Az 56'-os Emlékbizottság szerint ugyanakkor Pruck személye számtalan kérdést fölvet, például azt, hogyan kerülhette el a forradalom utáni megtorlást, ha neve képével együtt jelent meg a sajtóban. Mint közleményükben írják, Pruck Pálról annyit lehet tudni, hogy többszörösen büntetett, köztörvényes bűnöző volt, akit a Kádár-rendszer legelvetemültebb propagandistái (köztük Szabó László, a Népszabadság újságírója és a Kékfény műsorvezetője) visszatérően szerepeltettek a forradalom lejáratásának igazolására. Dózsa László ellen Eörsi László, az 1956-os intézet munkatársa is támadást indított nemrégiben a 168ora.hu portálon, kétségbe vonva a művész sorstörténetét. Kérdés ugyanakkor, hogy Eörsi miért burkolózott 26 éves hallgatásba Dózsa Lászlóval kapcsolatban, és miért tűrte eddig, hogy intézete asszisztáljon Dózsa László kitüntetéseihez. A szovjet kivégzőosztagot és az ávéhás verőlegényeket is túlélő Dózsa László portréját bemutató Nem vallott, eltemetve... című dokumentumfilmet ma vetítik a Pesti Srácok Emlékparkban.Ajánljuk még