Pesti Srácok

„Pruck Pál a Barabás, én pedig a keresztre feszített” - mondta Dózsa László a Polbeatben

Júdások, új ordas eszmék terjesztői azok a magyar balliberális politikusok és azok a hazai újságírók, akik 1956 és az 56-os Emlékévet is megpróbálták lejáratni és bemocskolni, márpedig az ordas eszmék ellen harcolni kell - jelentette ki a PestiSrácok.hu Polbeat című keddi élő műsorában Dózsa László színművész, 56-os pesti srác, a Dózsa-Pruck-ügy fő érintettje. Stefka István és Szarvas Szilveszter kérdésére Dózsa azt üzente nekik, hogy nincs emberi arcuk, ezért többet foglalkozzanak a magyarságtudatukkal, nézzenek önmagukba, és ne roncsolják szét azt a csodálatos hitet, amit 1956 adott a világnak. "Ha majd lesz emberi arcuk, akkor csókolom őket" - mondta.

A Dózsa-Pruck-ügyről, arról, hogy akkor most ki is van a fotón, a plakátokon Dózsa László úgy fogalmazott, objektíven meg lehet cáfolni, hogy ő van a képen, de az őt nem érdekli. "Ezt a képet édesanyám hozta nekem egyszer, megmutatta és azt mondta, fiam, az a sapkád még mindig megvan, azt a puskát pedig Éváékkal együtt dobtuk a Dunába, amikor visszamentél harcolni. Édesanyám azt mondta, te vagy fiam a képen.Ez nekem egy szentséges dolog. Amikor ez az egész ügy probléma volt, akkor én azt mondtam, hogy kegyeleti okokból lemondtam arról, hogy én szerepelnék a képen" - fogalmazott Dózsa László.

Hozzátette, az egész Dózs-Pruck-ügyben ő csak egy áldozat. "Odadobott áldozat vagyok, akit a baloldal és a liberálisok a szemétdombra akartak dobni, miközben az igazi cél a forradalom megbecstelenítése volt. Mögöttem az erkölcsi tartalom megvan, hogy ebben az ügyben keresztre feszítettnek érzem magam. Én nem a Barabás vagyok, a Barabás Pruck Pál volt ebben a dologban, csak az volt a cél, hogy ő legyen piedesztálra emelve" - vélekedett Dózsa László.

Nézze meg a teljes beszélgetést!

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.