pruck pál
Dózsa-Pruck-per: Horváth Miklós történész felelőssége vitathatatlan a botrány kialakulásában
Harmadik tárgyalási napjával, újabb tanúk meghallgatásával folytatódott a Pruck Pál lánya által indított per, amellyel az a célja, hogy a Terror Házát működtető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány nyilvánosan ismerje el, hogy tévesen Dózsa László nevét írták Pruck Pál neve mellé, emiatt kérjen bocsánatot, valamint távolítsák el Dózsa László nevét a képről az összes kiadványban, plakáton és ábrázoláson. Továbbra sem derült ki megnyugtatóan, hogy ki van a kérdéses fényképen, a tanúk viszont egybehangzóan Horváth Miklós szakmai felelősségéről beszéltek. A felek előtt még mindig nyitva áll a megegyezés – amit a bíró is szorgalmaz –, ha viszont erre nem kerül sor, akkor antropológus szakembert vetnek be annak megállapítására, hogy ki látható a sokat vitatott fényképen. „Pruck Pál a Barabás, én pedig a keresztre feszített” - mondta Dózsa László a Polbeatben
Júdások, új ordas eszmék terjesztői azok a magyar balliberális politikusok és azok a hazai újságírók, akik 1956 és az 56-os Emlékévet is megpróbálták lejáratni és bemocskolni, márpedig az ordas eszmék ellen harcolni kell - jelentette ki a PestiSrácok.hu Polbeat című keddi élő műsorában Dózsa László színművész, 56-os pesti srác, a Dózsa-Pruck-ügy fő érintettje. Stefka István és Szarvas Szilveszter kérdésére Dózsa azt üzente nekik, hogy nincs emberi arcuk, ezért többet foglalkozzanak a magyarságtudatukkal, nézzenek önmagukba, és ne roncsolják szét azt a csodálatos hitet, amit 1956 adott a világnak. "Ha majd lesz emberi arcuk, akkor csókolom őket" - mondta. Schmidt Mária: Horváth Miklós a saját tekintélyét döntötte romba a Dózsa-Pruck-ügyben
A Dózsa-Pruck-ügy soha nem az emlékévről szólt, hanem belpolitikai tudatállapotokról, arról, hogy sokakban, akár fiatal újságírókban is ott él sajnos a Kádár-rendszer, pontosabban a diktatúra kétpólusú fekete-fehér világképe - mondta a PestiSrácok.hu-nak adott interjúban Dr. Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, az 1956-os Emlékbizottság társelnöke. Azon kérdésünkre, hogy mi a véleménye a Dózsa-Pruck-ügyben hibázó Horváth Miklós professzor azon állításáról, miszerint fél a retorzióktól, Schmidt Mária úgy válaszolt, "aki ilyet mond, az önmagát minősíti". Mondja meg nekem, mit gondolna egy szívsebészről, ha egyszer csak kiderülne, fogalma sincs, hány kamrája van a szívnek? - tette fel a kérdést a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Nyomatékosította, Horváth Miklós saját tekintélyét döntötte romba, nem végezte el a munkát, melynek lényege, hogy be kellett volna gyűjtenie az összes rendelkezésre álló dokumentumot, végig kellett volna kutatnia az összes irattárat, levéltárat, archívumot, értékelnie és elemeznie kellett volna a begyűjtött információkat. Plakátbotrány: A baloldal ikonikus figurája lett Pruck Pál, akit a kommunista diktatúra használt '56 lejáratására
Érdemes közelebbről is megvizsgálni: kicsoda is az a néhai Pruck Pál, akire hivatkozva posztkommunista történészek és a baloldali sajtó egy része lejárató kampányt indított Dózsa László színművész-szabadságharcos ellen, megkérdőjelezve Dózsa részvételét a forradalomban, A korabeli sajtóhírek szerint Pruck - aki névvel szerepelt egy 1956-tal foglalkozó külföldi magazin különszámában - nemcsak elkerülte a megtorlást, de sorozatos balhéival kicsit sem igyekezett eltűnni a hatalom elől. Személyét ráadásul egy 1982-es interjú nyomán a szocialista ideológia arra is felhasználta, hogy befolyásolja a forradalom korabeli megítélését, amely ebben az olvasatban felelőtlen, deviáns, megvezetett "gyerek-emberek" tombolása volt, akik később sem könnyen igazodtak a társadalomhoz. Innentől felmerülhet a kérdés, méltó lenne-e Pruck Pál személye az 1956-os "pesti srác" megjelenítéséhez? Plakátba csomagolt lejáratás - Schmidt Mária szerint Dózsa László van az 56-os fotón
Posztkommunista ideológiai támadás sejthető a Dózsa László színművészt, 1956-os forradalmárt ábrázoló plakát körül kialakult botrány mögött. Az RTL Klub kapta fel nemrégiben a hírt, miszerint a fotó nem a művészt, hanem Pruck Pált ábrázolja, és ezt egy korabeli képaláírás is igazolja. Az 56'-os Emlékbizottság szerint ugyanakkor Pruck személye számtalan kérdést fölvet, például azt, hogyan kerülhette el a forradalom utáni megtorlást, ha neve képével együtt jelent meg a sajtóban. Mint közleményükben írják, Pruck Pálról annyit lehet tudni, hogy többszörösen büntetett, köztörvényes bűnöző volt, akit a Kádár-rendszer legelvetemültebb propagandistái (köztük Szabó László, a Népszabadság újságírója és a Kékfény műsorvezetője) visszatérően szerepeltettek a forradalom lejáratásának igazolására. Dózsa László ellen Eörsi László, az 1956-os intézet munkatársa is támadást indított nemrégiben a 168ora.hu portálon, kétségbe vonva a művész sorstörténetét. Kérdés ugyanakkor, hogy Eörsi miért burkolózott 26 éves hallgatásba Dózsa Lászlóval kapcsolatban, és miért tűrte eddig, hogy intézete asszisztáljon Dózsa László kitüntetéseihez. A szovjet kivégzőosztagot és az ávéhás verőlegényeket is túlélő Dózsa László portréját bemutató Nem vallott, eltemetve... című dokumentumfilmet ma vetítik a Pesti Srácok Emlékparkban. Ajánljuk még
Ha már csak tényleg mi importálunk az oroszoktól, azonnal lépünk!
Szijjártó Péternek megint oda kellett lépni az ukrán külügyminiszter provokációja után
Kijev hisztirohamot kapott, mert nem terjeszthetik nálunk a hazugságaikat
Az ukránok úgy döntöttek, hogy csak az beszélhet róluk, aki azt mondja, amit ők. Ennek fényében be is tiltották a magyar sajtó értelmesebb részének elérését, azátn, amikor a cenzúrára megérkezett a mi válaszunk is, akkor Kijev egy hangos hisztirohammal összeomlott. Vályi dührohama: az újságírók már mocskot és szart dobálnak
Noha, Vályi már patkány módon próbált elmenekülni a felelősség elől, azonban a tényeket minden kísérlete ellenére sem tudta elferdíteni.