Elítélte és a nemzetközi jog megsértésének minősítette pénteken a tajvani kormány azt, hogy egy fontos beosztású kínai tábornok nem zárt ki katonai megoldást arra az esetre, ha békés úton nem sikerül egyesíteni Kínát Tajvannal.
A tajpeji kormány leszögezte, hogy Tajvan sose volt része a Kínai Népköztársaságnak.
Tajvan népe sosem fogja a diktatúrát, és nem fog meghajolni az erőszak előtt
– közölte a kabinet. Leszögezte, hogy nem erő alkalmazásával vagy egyoldalú döntések meghozatalával kell megoldani a problémákat.
Li Cuo-cseng tábornok, a kínai katonai bizottság hadsereget irányító testületének elnöke pénteken, a tajvani függetlenségi mozgalom elfojtására hozott törvény évfordulója alkalmából Pekingben tartott eseményen arról beszélt, hogy amennyiben a békés újraegyesülés lehetősége már nem állna fenn, a kínai hadsereg minden eszközt bevet annak érdekében, hogy leverjen bármilyen jellegű szeparatista törekvést.
Nem ígérjük, hogy nem alkalmazunk erőszakot; ezt a lehetőséget fenntartjuk, és minden szükséges lépést megteszünk a Tajvani-szoros helyzetének stabilizálására és ellenőrzésére
– fogalmazott. Liu Csie-ji, a pekingi kormányzat tajvani ügyekért felelős irodájának vezetője mindazonáltal azt mondta: Tajvan és Kína számára a legjobb út a békés újraegyesülés lenne.
A 15 évvel ezelőtt bevezetett, elszakadás elleni törvény lehetővé teszi Kína számára, hogy katonai erővel szálljon szembe a tajvani függetlenségi mozgalommal abban az esetben, ha a sziget kinyilvánítja függetlenségét. Kína saját területe részeként tekint az 1949 óta saját kormányzattal rendelkező Tajvanra. Peking és Tajpej között a viszony több éves közeledés után ismét fagyossá vált azt követően, hogy a Caj Jing-ven tajvani elnök vezette kormányzat elutasította azt az 1992-ben elfogadott, az Egy Kína elvét magában foglaló egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapfeltételeként kezel. A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz Tajvannal szemben, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében.
Borrell: Aggodalomra ad okot, hogy Kína elfogadta a Hongkongra vonatkozó nemzetbiztonsági törvénytervezetet
Az Európai Unió aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a kínai parlament csütörtökön elfogadta a Hongkongra vonatkozó nemzetbiztonsági törvénytervezetet. Peking lépése nem felel meg az 1984-ben aláírt kínai-brit együttes nyilatkozatban vállalt nemzetközi kötelezettségvállalásoknak és a hongkongi alaptörvénynek
– jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője pénteken. Az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követően tartott online sajtóértekezletén Borrell hangsúlyozta, hogy a nemzetbiztonsági törvény elfogadása súlyosan veszélyezteti Hongkong különleges közigazgatási státuszát és nagyfokú autonómiáját, valamint az “egy ország, két rendszer” elvének aláásásával fenyeget.
Az Európai Unió és Kína közötti kapcsolatok kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapulnak. A döntés azonban megingatja ezeket, ugyanis kérdésessé teszi, hogy Kína be szándékozik-e tartani nemzetközi kötelezettségvállalásait
– mondta.
Az unió a kérdést fel fogja vetni a Kínával folytatott párbeszéd következő fordulója során
– szögezte le. Újságírói kérdésre válaszolva a főképviselő azt mondta: véleménye szerint Kína elleni szankciók bevezetése nem képes a Hongkongot érintő problémák megoldására. Borrell elmondta azt is, hogy a külügyi tanács következtetéseket fogadott el az afganisztáni békefolyamatról és az ország jövőbeni uniós támogatásáról.
Afganisztán is szóba került
A szakminiszterek megerősítették az EU politikai elkötelezettségét Afganisztán békéje, biztonsága, stabilitása, demokratikus átmenete, az ország jóléte felé vezető folyamatok mellett. Fenntartja politikai és pénzügyi támogatását a demokratikus és értékalapú elvek védelme védelmére, de fenntartja azon véleményét is, hogy a megbékéléshez és a tartós békéhez vezető politikai rendezésnek, az elmúlt időszak demokratikus és az emberi jogok területén elért eredményekre kell épülnie. Az uniós külügyi tanács felszólított minden érdekelt felet, hogy tartsák be a március végén aláírt tűzszüneti megállapodást, valamint építsenek bizalmat egymás iránt, amely lehetővé teheti az afgán vezetésű tárgyalások azonnali megkezdését. Leszögezte: az unió határozottan elítéli a kabuli kórház május elején történt megtámadását, valamint az ország keleti részén található Nangarhar tartományban egy temetési menet ellen elkövetett merényletet.
A támadások a nemzetközi humanitárius jog egyértelmű megsértését jelentik, amelyek felelősségét az elkövetőknek viselniük kell
– húzta alá. Borrell végezetül hozzátette: Afganisztán valamennyi politikai szereplőjének hozzá kell járulnia a koronavírus okozta világjárvány enyhítéséhez, és együtt kell működnie annak átfogó kezelésében.
Forrás: MTI; Nyitókép: Reuters
Facebook
Twitter
YouTube
RSS