Pesti Srácok

Tállai András: Világraszólóak a magyar járványügyi gazdaságvédelmi intézkedések

Tállai András: Világraszólóak a magyar járványügyi gazdaságvédelmi intézkedések

Nemcsak a járványügyi védekezésben elért eredményei alapján tartozik Magyarország a világ élvonalába, hanem a koronavírus káros gazdasági hatásaival szemben is kiválóan teljesített. A banki adósok mellett mintegy egymillió munkavállalót, százötvenezer kisvállalkozást, hatvanezer kisgyermekes családot, több százezer vállalkozást és több mint tízezer a hallgatót segítettek a kormány koronavírus-válságban meghozott gazdaságvédelmi intézkedései – közölte Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Amellett, hogy a gazdaságvédelmi intézkedések címzettjei között – a gazdasági szereplőktől kezdve a családokon keresztül a hallgatókig – szinte mindenki szerepel, a kormány akcióterve hozzájárult ahhoz is, hogy megálljon a magyar gazdaság áprilisban és májusban tapasztalt zsugorodása, és az elmúlt hónapokban lassan kezdjen visszatérni arra a növekedési pályára, ahol korábban volt – fejtette ki.

Hitelmoratórium, 13. havi nyugdíj

Nemzetközi szinten is jelentős összegnek számít az a 9200-9500 milliárd forint, amely az intézkedések forrásául szolgál – hangsúlyozta az államtitkár. Az intézkedések közül kiemelte a világszerte példaértékű hitelmoratóriumot, amely közel kétezermilliárd forintot hagyhat több százezer banki adósnál. Hozzátette: a kedvezményezettek között szerepelnek a nyugdíjasok és a kisgyermekesek is. Az időskorúakat érinti lelkileg és fizikailag legsúlyosabban a járvány, ezért döntött úgy a kormány, hogy visszaállítja a 13. havi nyugdíjat. Mintegy 60 ezer szülőt segíthet a kisgyermekes családoknak szóló kedvezmény, amely a veszélyhelyzet alatt lejáró gyes-, gyet- és gyed-jogosultságokat hosszabbítja meg.

PestiSracok facebook image

Adócsökkentés

Tállai András kitért az adóügyi intézkedésekre, amelyek nemcsak azonnali segítséget jelentettek a vállalkozásoknak a veszélyhelyzet idején, hanem jelentősen hozzájárultak a gazdasági károk mérsékléséhez is. Emlékeztetett: a kormány a járványhelyzetre tekintettel döntött arról, hogy már július 1-től 15,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó. A két százalékpontos mérséklés idén év végéig 160 milliárd forintot hagy a munkáltatóknál. Az adócsökkentés a kkv-kat is érinti, jövőre ugyanis a kisvállalati adó kulcsa egy százalékponttal csökken, 12 százalékról 11 százalékra.

Adókedvezmények

A bajba jutott ágazatok azonnali és közvetlen segítséget kaptak. Az adókedvezmények (a katások négyhavi adóelengedése, illetve a vállalkozások négyhavi járulékkedvezménye) összességében több mint 360 ezer ember munkájának, vállalkozásának megtartását segítették – emelte ki az államtitkár.

Fizetéskönnyítési rendszer

Az adóadminisztráció is csökkent: nagy könnyebbséget jelent a vállalkozásoknak, hogy az éves beszámolót és a társasági adóbevallást elég négy hónappal később, szeptember 30-ig benyújtani. A vállalkozások likviditását segíti, hogy az adóhivatal gyorsabb áfakiutalásokra állt át. Az Európai Unióban is egyedülálló magyar fizetéskönnyítési rendszert még tovább bővítette a kormány két veszélyhelyzetre specializált esetkörrel – sorolta a legjelentősebb könnyítéseket.

Turizmus támogatása

Tállai András emlékeztetett, hogy a koronavírus-járványnak leginkább kitett turisztikai ágazatot számos adóintézkedés is segítette. Ezek közül kiemelte a turizmusfejlesztési hozzájárulás alóli mentesítésen kívül a Szép-kártya közterhének csaknem a felére, 32,5 százalékról 15 százalékra csökkentését, valamint a kártyára utalható összeg megduplázódását.

Beruházásösztönzés

A fejlesztések támogatása kiemelt kormányzati feladat, ezért is döntött a kormány arról, hogy teljes adómentesség jár a cégeknek és az egyéni vállalkozóknak is az újra befektetett profitra – mondta. A beruházásokat nemcsak az adórendszeren keresztül ösztönzi a kormány, hanem közvetlenül is, a kormány költségvetési keretből eddig már 500 milliárd forint beruházásösztönzést hagyott jóvá – tette hozzá.

Csökkent az álláskeresők száma

Tállai András szerint az egyik legnagyobb eredménye a gyors és célzott gazdaságvédelmi intézkedéseknek az, hogy érdemben sikerült csökkenteni az álláskeresők számát, és Magyarország továbbra is az Európai Unió azon tagállamai közé tartozik, ahol az egyik legalacsonyabb a munkanélküliség. Megjegyezte, hogy a bértámogatási programok, a gazdaságvédelmi akcióterv által biztosított újfajta hitellehetőségek, a képzések illetve az adókönnyítések összességében több mint egymillió munkavállalón segítettek.

Forrás: MTI/Fotó: MTI

Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.