
Mélyreható változás előtt áll a globális pénzügyi rendszer. Kína az ipar és a következő generációs technológiák tekintetében lehagyja az olyan nagy európai államokat, mint Németország, amelynek vezetői mindent feláldoznak a zöldátállás oltárán, így idővel kiszorulhat a német export a világpiacról, miközben a magyar gazdaság az erős német iparban érdekelt – hangzott el a 48 perc – Házigazda: Lánczi Tamás csütörtök esti adásában, amelyben Tatár Mihály, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője volt a vendég.
A hirado.hu beszámolója szerint Tatár Mihályt többek között arról kérdezte Lánczi Tamás, hogy mire utalhatott Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke, amikor arról beszélt, hogy felbomolhat a jelenlegi globális pénzügyi rendszer, illetve arról, hogy mekkora bajban van a német gazdaság, és ez milyen hatást gyakorolhat Magyarországra.
Németország az európai gazdaságok beteg embere
– szögezte le az Economist és a német sajtó cikkeire emlékeztető elemző, aki egy olyan repülőhöz hasonlította a német gazdaságot, amelyből már kiszálltak a pilóták.
Németország lesz az egyetlen olyan fejlett gazdaság, amely recesszióban fogja befejezni ezt az évet, és a következő öt évben is le fog maradni
– vetítette előre.
Leállították az atomerőműveiket, erőltetnek egy olyan zöld átállást, aminek nincsenek meg a technikai és pénzügyi alapjai, és leváltak az olcsó orosz energiáról
– sorolta a német gazdaság hanyatlásának okait Lánczi Tamás.
Részben amerikai nyomásra, részben a piaci aggodalmak miatt az Európai Unió elkezdte a távolodást Kínától
– tette hozzá Tatár Mihály, aki kifejtette, hogy az ipar és a mérnöki tudás, a következő generációs technológiák tekintetében Kína lehagyja Németországot, amely ha mindent feláldoz a zöldátállás oltárán, akkor a német export könnyen kiszorulhat a világpiacokról.
Nekünk az az érdekünk, hogy legyen egy erős, domináns német gazdaság és ipar, amely letarolja a világot az olcsó és minőségi termékeivel, amiből a magyar ipar is kiveszi a részét
– magyarázta az elemző, és kiemelte, hogy a külkereskedelmünknek nagyjából a fele a német gazdasághoz van bekötve. A házigazda az angolok példáját említve azt kérdezte van-e esély arra, hogy a németeknek megjöjjön az eszük.
A franciák is billegnek ebbe az irányba. Abban a pillanatban, hogy a német kormánykoalíció, benne a Zöldekkel, úgy érzi, hogy ilyen formában nem tud nekimenni még egy választásnak, akkor hirtelen ott is fel lesznek vizezve ezek a célok
– vélekedett Tatár Mihály. Lánczi Tamás felelevenítette az Európai Központi Bank elnökének múlt heti nyilatkozatát, miszerint mélyreható változás előtt áll a globális pénzügyi rendszer. Tatár Mihály felidézte, hogy Christine Lagarde már áprilisban is utalt arra, hogy nem tudni, meddig maradhat még fenn a dolláralapú rendszer.
Nagyon sokan temetik a dollárt. De egyelőre a dollár éppen erősödik, a dollár köszöni szépen, jó bőrben van. Vagy ez csak a látszat?
– tette fel a kérdést Lánczi Tamás.
Valószínűleg arra gondolt Lagarde asszony, hogy a dollárrendszer mögül már elment a gazdasági erő, ezért nem feltétlenül van már szükség a dollárra
– magyarázta az elemző.
Amikor az ukrán gabonáról beszélünk, ukrán mezőgazdasági termékekről, azok ukrán termékek vagy amerikaiak?
– kérdezte az ukrán gabonadömping kapcsán Lánczi Tamás, aki rámutatott, hogy olyan nagy amerikai cégek szereztek területeket Ukrajnában, mint a Monsanto.
Manapság nem is olyan könnyű megválaszolni, hogy hol kezdődik az amerikai gazdaság, és hol végződik az ukrán
– utalt az összefonódásra az elemző, aki hangsúlyozta, hogy az EU arra számított, hogy a búza ára annyira meg fog emelkedni, hogy az egész dél, a harmadik világ nyomást gyakorol majd Oroszországra, hogy engedje ki az ukrán gabonát, de nem így történt, mert a búza ára kétéves mélypontra süllyedt, hiszen a termelők már előre felkészültek a háborús kereslet kielégítésére.
Forrás: MTI; Fotó: videókivágás
Orientál
2023-09-29 at 11:54
USA dollár az ország vagyonához képest 1.7 szeresen el van adósítva tehát értéktelen élősködő szemét más országok fizetőeszközén és az euróval részben nagyrészt ez a helyzet.
Naprózsa
2023-09-29 at 11:43
Kiszámolták, hogy a fákat gyűlölő, és ezért a (ők) termőföldjei alá trágyának beforgatandó fák biológiából 1-es alá hülyült, és gyilkos legyeket (meg a covidot) kitenyésztő elmebeteg Bill Gates és Rothschild bandája műanyagból eszkábált műhúsa előállítása negyvened annyiba kerül mint az igazi hús. A GMO-s termék alapú műtej (most reklámozzák nálunk is) pedig harmadannyiba. De az áruk ugyanannyi mint az igazi élelmiszeré, vagyis nemhogy a mű dolgokkal és covidokkal mérgeznek minket, és a háborúval kifosztanak, még fizessük is meg a legyilkolásunkat.
Megy rendesen a Klaus Schwab taktika…
De egyszerű a megoldás is: A történelem során sokszor begyakaoroltan egyetlen rendelettel vissza lehet állítani az ukránok állami és magánvagyonát, azzal hogy jogtalanul, és arra nem felhatalmazott bűnözőkkel kötött szerződés semmis.
Gyakoroljuk azt az elvet, csak annyi a tulajdonod, amit a társadalom törvényeit betartó emberiség elismer neked.
Schwabék – mint ahogy 15 perces húsmentes, tej és tejtermék mentes “városvezetők” pont a mi vagyonunk, egészségünk elvételével foglakozik 40-szeres áron ránk sózni akaró áltörvényeivel, amit nem kell elfogadnunk.
Logikus
2023-09-29 at 09:52
A dollár a legnagyobb kamuvaluta.
Mégis érthetetlen módon mindenki azt kedveli, pedig a dollárt a világ tartja fenn és nem az USA. Tehát a kimondhatatlanul sok USA adósságot a világ minden országa fedezi, pedig mennyi minden másra is lehetne költeni. Ép itt az ideje a BRICS országcsoport fele fordulni.
Girolámo
2023-09-29 at 09:38
Romániának tengere és tengeri kikötője van,ezek után Amerikából is jöhet bármi.
Hogy akkor mi lenne az ukrán gabonával?
Az európai húskérdés is meg lesz oldva.
Azt nem szabad elképzelni,hogy ha nincs haszon a sertésen pl,akkor mindíg így is marad.
A gabona megvan oda fog kerülni,ahol a legolcsóbban termelnek vele húst.
Az afrikai éhezők,az egy mindíg is selejtgabona felvevő pizíció lehettek.