Tatár Mihály: eltűnt a gazdasági erő a dollárrendszer mögül

Mélyreható változás előtt áll a globális pénzügyi rendszer. Kína az ipar és a következő generációs technológiák tekintetében lehagyja az olyan nagy európai államokat, mint Németország, amelynek vezetői mindent feláldoznak a zöldátállás oltárán, így idővel kiszorulhat a német export a világpiacról, miközben a magyar gazdaság az erős német iparban érdekelt – hangzott el a 48 perc – Házigazda: Lánczi Tamás csütörtök esti adásában, amelyben Tatár Mihály, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője volt a vendég.

A hirado.hu beszámolója szerint Tatár Mihályt többek között arról kérdezte Lánczi Tamás, hogy mire utalhatott Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke, amikor arról beszélt, hogy felbomolhat a jelenlegi globális pénzügyi rendszer, illetve arról, hogy mekkora bajban van a német gazdaság, és ez milyen hatást gyakorolhat Magyarországra.

Németország az európai gazdaságok beteg embere

– szögezte le az Economist és a német sajtó cikkeire emlékeztető elemző, aki egy olyan repülőhöz hasonlította a német gazdaságot, amelyből már kiszálltak a pilóták.

Németország lesz az egyetlen olyan fejlett gazdaság, amely recesszióban fogja befejezni ezt az évet, és a következő öt évben is le fog maradni

– vetítette előre.

Leállították az atomerőműveiket, erőltetnek egy olyan zöld átállást, aminek nincsenek meg a technikai és pénzügyi alapjai, és leváltak az olcsó orosz energiáról

– sorolta a német gazdaság hanyatlásának okait Lánczi Tamás.

Részben amerikai nyomásra, részben a piaci aggodalmak miatt az Európai Unió elkezdte a távolodást Kínától

– tette hozzá Tatár Mihály, aki kifejtette, hogy az ipar és a mérnöki tudás, a következő generációs technológiák tekintetében Kína lehagyja Németországot, amely ha mindent feláldoz a zöldátállás oltárán, akkor a német export könnyen kiszorulhat a világpiacokról.

Nekünk az az érdekünk, hogy legyen egy erős, domináns német gazdaság és ipar, amely letarolja a világot az olcsó és minőségi termékeivel, amiből a magyar ipar is kiveszi a részét

– magyarázta az elemző, és kiemelte, hogy a külkereskedelmünknek nagyjából a fele a német gazdasághoz van bekötve. A házigazda az angolok példáját említve azt kérdezte van-e esély arra, hogy a németeknek megjöjjön az eszük.

A franciák is billegnek ebbe az irányba. Abban a pillanatban, hogy a német kormánykoalíció, benne a Zöldekkel, úgy érzi, hogy ilyen formában nem tud nekimenni még egy választásnak, akkor hirtelen ott is fel lesznek vizezve ezek a célok

– vélekedett Tatár Mihály. Lánczi Tamás felelevenítette az Európai Központi Bank elnökének múlt heti nyilatkozatát, miszerint mélyreható változás előtt áll a globális pénzügyi rendszer. Tatár Mihály felidézte, hogy Christine Lagarde már áprilisban is utalt arra, hogy nem tudni, meddig maradhat még fenn a dolláralapú rendszer.

Nagyon sokan temetik a dollárt. De egyelőre a dollár éppen erősödik, a dollár köszöni szépen, jó bőrben van. Vagy ez csak a látszat?

– tette fel a kérdést Lánczi Tamás.

Valószínűleg arra gondolt Lagarde asszony, hogy a dollárrendszer mögül már elment a gazdasági erő, ezért nem feltétlenül van már szükség a dollárra

– magyarázta az elemző.

Amikor az ukrán gabonáról beszélünk, ukrán mezőgazdasági termékekről, azok ukrán termékek vagy amerikaiak?

– kérdezte az ukrán gabonadömping kapcsán Lánczi Tamás, aki rámutatott, hogy olyan nagy amerikai cégek szereztek területeket Ukrajnában, mint a Monsanto.

Manapság nem is olyan könnyű megválaszolni, hogy hol kezdődik az amerikai gazdaság, és hol végződik az ukrán

– utalt az összefonódásra az elemző, aki hangsúlyozta, hogy az EU arra számított, hogy a búza ára annyira meg fog emelkedni, hogy az egész dél, a harmadik világ nyomást gyakorol majd Oroszországra, hogy engedje ki az ukrán gabonát, de nem így történt, mert a búza ára kétéves mélypontra süllyedt, hiszen a termelők már előre felkészültek a háborús kereslet kielégítésére.

Forrás: MTI; Fotó: videókivágás