Tátrai Miklós: Az elszámoltatás mérlege eddig 4:0 a javamra

A Sukoró-ügy és több más, állami vagyont érintő büntetőeljárás első számú szereplőjével, Tátrai Miklóssal beszélgettünk egykori főnökeiről, Gyurcsányról, Bajnairól, Oszkóról, valamint azokról a vádakról, amelyek miatt évek óta a bíróság előtt áll. Az állami vagyonkezelő egykori feje szerint a vele szemben indult elszámoltatás megbukott, de még ennek ellenére sem vállal semmilyen szerepet az ellenzék választási kampányában. 

PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu

Ön ellen jelenleg több büntetőeljárás is folyamatban van, ezek közül talán a Sukoró-ügy kapta a legnagyobb nyilvánosságot Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök esetleges érintettsége okán. A gyanú alapja az volt, hogy a miniszterelnök utasította a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-t a telekcsere lefolytatására. Ön azonban ezt az ügyészségi vallomásában, illetve minden más fórumon határozottan cáfolta. Valóban nem történt utasítás? 

T.M.: Soha semmilyen utasítást nem adott a volt miniszterelnök. Ebben az ügyben Gyurcsánnyal nem is beszéltem, leszámítva, hogy egy darab kérdésére egy darab öt mondatos választ adtam a Parlamentben. Azt mondtam, hogy a csere elméletben lehetséges, de a konkrét ügyet meg kell vizsgálni. Sem előtte, sem utána egy szót sem beszéltünk erről. 

Tátrai szerint Bajnai Gordon és csapata mindent tudott a sukorói telekcseréről Fotó: Mészáros Péter/PS

A gyanú azért is vetült Gyurcsány Ferencre, mert ön írt egy felháborodott email-t Bajnai Gordon akkori főtanácsadójának, Winkler Gyulának, amelyből egy részletet idéznék: „Gyula! Csak úgy barátilag, legalább ti ne velünk töröljétek fel a padlót, az ügyről mindent tudnak a MEH-ben dolgozó urak. Átküldjem azt az emlékeztetőt, amivel a miniszterelnök rendeli el a csereügyletet?” Ha jól tudom, ez a levél az ügyészség bizonyítékai között is szerepel. 

T.M.: Igen, ott van a nyomozati iratok között, bár különösebben nem hivatkozik rá senki, mert komolytalan lenne. Ezt én világosan elmondtam az ügyészeknek is, és ők ennek nagyjából hitelt is adtak, hogy van egy kormányzati támogatást élvező kiemelt beruházás, aminek a kiemelt projekté nyilvánítását maga Bajnai Gordon kezdeményezte, amelynek ő volt még miniszterként a kormányzati koordinátora, ő és az apparátusa minden lényeges tényről tudott, majd azt mondják, hogy támadja a Parlamentben ezt az ügyet az ellenzék, ezért aztán azonnal vizsgálatot kell elrendelni, nem történt-e itt valami „disznóság”. Ez finoman szólva nem szokványos. 

A blogján beszélt is erről, hogy Bajnai Gordon és Oszkó Péter nem volt korrekt az MNV-vel…

T.M.: Ebben az ügyben abszolút nem voltak korrektek. Sőt azt gondolom, hogy politikailag is egy rendkívül rossz pozíció volt, amit ők akkor elfoglaltak, mert ahelyett, hogy kiálltak volna valami mellett, amiben az akkori kormányzat hosszú évek előkészítő munkája alapján hitt, ahelyett azt mondták, ha politikailag támadják, akkor ők hátralépnek kettőt -, jobb, ha nekik ehhez nincsen közük és legyen vizsgálat. Erre én azt mondtam, hogy nehogy a végén még kitalálják, hogy az én hobbim volt ez az egész, és az MNV Zrt. öntörvényűen járt el. Ami az emailt illeti, az egy pongyola megfogalmazás volt, de amit gondoltam, azt nem lehetett volna leírni… A miniszterelnök valójában egy elvárást fogalmazott meg minden résztvevő felé, hogy tegyük a dolgunkat és támogatólag álljunk hozzá. 

A vagyonkezelő volt vezére állítja, a politika nem szólt bele az MNV dolgába Fotó: Mészáros Péter/PS

Az apparátus sokszor igyekszik megfelelni a politikai elvárásoknak. Mondhatott volna nemet a vagyonkezelő?

T.M.: Persze. Az MNV-nek nem volt semmilyen jogi kapcsolata a miniszterelnökkel. A vagyontörvényt úgy alkotta meg az Országgyűlés, hogy az MNV teljes mértékben független legyen a kormánytól, ne legyen a napi politikai, de még csak gazdaságpolitikai vitáknak sem tárgya az állami vagyonkezelés. Ebben, így utólag nézve, nyilván naivak voltunk… Sok ügyben érzékelt a vagyonkezelő kormányzati elvárást, amivel szakmai, gazdaságossági szempontok alapján nem tudtunk egyetérteni, és nem is az elvárásnak megfelelő döntést hoztunk. Sukoró-ügyben a kormányzati szándék és a saját eljárásunkban rendelkezésre álló információk találkoztak, egy irányba mutattak. Gyurcsány kérte, hogy döntsünk és amikor a dolog megérett a döntésre, a Vagyontanács még mindig mondhatott volna igent is és nemet is. De minden adat azt támasztotta alá, hogy ez a csere a magyar államnak jó, ezért a felelős döntés a csere támogatása volt.

Mit szól ahhoz, hogy Gyurcsány Ferenc megvédte az MNV Zrt-t és konkrétan önt is a tanúvallomásában, illetve a pár hete nyilvánosságra hozott videójában?

T.M.: Ő ugyanarról beszélt, amiről minden megkérdezett tanú. Korrekten, valósághűen, logikusan elmondta, hogy mi történt. Örülök, hogy ezt tette.

A magyar állam ellen a sukorói befektetők pert indítottak a Washingtoni bíróságon, a tét több száz milliárd forint. Mit szól azokhoz a vádakhoz, hogy ön ebben az eljárásban a magyar állam ellen tett tanúvallomást?

T.M.: Eleve nonszensznek tartom azt, hogy bármilyen bírósági eljárásban, bármilyen tanúnak a vallomását aszerint címkézik, hogy ki mellett tesz vallomást, hiszen minden tanúnak az a kötelessége, hogy az igazságról adjon számot. Értelmetlen arról beszélni, hogy ki kinek a tanúja, mert minden tanú, mind a két fél kérdéseire egyformán köteles válaszolni.

Állami kérésre utazott ki a washingtoni Sukuró-perre Fotó: Mészáros Péter/PS

Ki indítványozta a meghallgatását? 

T.M.: Azt tőlem a befektetők kérték, hogy tegyek az ügyben egy írásos összefoglaló vallomást. Ez a vallomás teljesen megegyezett azzal, amit valamennyi ezzel kapcsolatos eljárásban már elmondtam és nyilvánosságra hoztam. Ezt követően jeleztem magyar államnak, hogy nem értem, ők miért nem kerestek meg, de szívesen állok az ő rendelkezésükre is. Végül a washingtoni meghallgatásomat ők kérték, és az ő kérdéseikre válaszoltam. 

Döntés mikor várható az ügyben?

T.M.: Nem tudom pontosan, valamikor tavasszal.

Ön többször is hangot adott annak, hogy a Fidesz koncepciós pereinek az áldozata. Abban nem érez ellentmondást, hogy a Fradi pálya eladásának ügyét kivéve az összes ön ellen felhozott ügyben még a Bajnai-kormány alatt kezdődött az eljárás?

 T.M.: Ez kronológiailag igaz, de hogy az ügyészség 2009-ben melyik pártnak a befolyása alatt volt, hát nem hiszem, hogy az MSZP győzne ebben az összeállításban. Mindegyik ügyben a nyomozást akkor rendelte el az ügyészség, amikor a konkrét ügyekben már hónapok óta fideszes politikai nyomás volt, az MSZP pedig meg sem szólalt.

Az előző kérdésemet azért is tettem fel, mert tett olyan nyilatkozatot a blogján, hogy a Bajnai kormány bizonyos tagjai a Sukoró ügyet kiváló lehetőségnek látták Gyurcsány Ferenc „kiiktatására”. Ez a kijelentés azt is jelenthetné, hogy az egész Sukoró ügy, – aminek célkeresztjében Gyurcsány Ferenc volt -, inkább a volt miniszterelnök belső ellenzékének érdekét szolgálta.

T.M.: Abban biztos vagyok, hogy politikai értelemben 2009-ben világos volt, hogy Gyurcsány személye tehertétel az MSZP-nek is és a magát szakértői színben feltüntető Bajnai kormánynak is. Mindkét körnek politikai érdeke volt, hogy Gyurcsánytól elhatárolódjanak, és azokban a botrányossá fújt ügyekben, amik a volt miniszterelnökhöz köthetőek, ők ne álljanak bele, hanem inkább lépjenek hátra és ezzel határolódjanak el. Nem volt érdekük korrekten és keményen viselkedni – legalábbis ők akkor így gondolták. Szerintem egyértelműen tévedtek, és ez a stratégiai hiba jelentősen hozzájárult mind a kétharmadhoz, mind a jelenlegi ellenzéki megosztottsághoz.

Tátrai állítja, az MSZP azért dobta őt oda áldozatként, hogy a nagykutyák megmeneküljenek Fotó: Mészáros Péter/PS

Konkrét személyeket is mondana? 

T.M.: Nem szeretnék neveket mondani, de nem kell hozzá nagy fantázia. Azt gondolom az MSZP-t, mint pártot ez az érdek vezérelte, és nyilván a kormányban ülő politikusaikat is. Ennek a magatartásnak volt egy világos politikai logikája, bár emberileg nyilván nem szimpatikus. Sok ügyben én is, meg más ügyekben mások is oda lettek dobva, áldozatai lettünk ennek a politikai küzdelemnek. Kérdés persze az, hogy mi lett volna, ha ezekbe az ügyekbe akkor a kormány sokkal keményebben beleáll. Azt ma már látom, hogy például a moszkvai ügyben az akkori kormánynak rendelkezésére állt több olyan irat 2009-ben, amik bizonyították, hogy az MNV-vel szemben megfogalmazott vádak, nem igazak. De ezeket az iratokat a külügy elsumákolta.

Milyen okból? 

T.M.: Hogy magukat védjék. Nagyon egyszerű dolgot fogok mondani. Balázs Péter külügyminiszter elrendelt egy vizsgálatot, majd azok a személyek, akik az adott ügyben érintettséggel bírtak, és még a vizsgálat idején is vezető beosztásban dolgoztak a minisztériumban, elkezdtek levelezni a vizsgálatot végző személlyel, hogy hogyan írja át a jelentését. Alapvető információk nem kerültek bele a jelentésbe, okiratokat hagytak figyelmen kívül. Persze a vizsgálat vége az lett, hogy a külügy ártatlan, az MNV pedig egy bűnszervezet. Csak hogy egy példát mondjak: a Külügyminisztériumban ott volt az a nagyköveti jelentés, mely szerint ő az ingatlant 2008. márciusában eladta. A külügy júniusban kérte az MNV-t az értékesítés megindítására. Szóval a külügyes vezetők megvezették a saját miniszterüket, Balázs Péter meg a kormányt. Mivel Oszkó minisztersége a válságkezelésről szólt, nem is foglalkozott az MNV-vel annyira, hogy megvédhesse – inkább odadobta ebben az ügyben is.

Az egyik blogbejegyzésében utalt is rá, hogy gyanús körülmények között, esetleg személyesen Oszkó Pétertől kerültek konkrét dokumentumok Budai Gyulához…

T.M.: Az tény, hogy 2009. őszén Oszkó a minisztériumban fogadta Budait, a Sukoró-ügyről is beszéltek, majd néhány nappal később Budai elment az ügyészségre, és az Oszkó számára készített felkészítőt, valamint a Pénzügyminisztérium belső levelezési rendszeréből kinyomtatott emaileket adott át. Nem tudom, hogy ezeket a miniszter adta-e át neki, vagy Oszkó háta mögött a saját apparátusa. De hogy nem a szél fújta be Budaihoz az iratokat, az biztos. 

Visszatérve még a moszkvai kirendeltség épületének eladásához, Horváthné Fekszi Márta a külügyminisztérium volt államtitkára, aki ebben az ügyben szintén gyanúsított, a Magyar Nemzetnek adott interjújában egyenesen azt állította, hogy a képviselet eladását a legmagasabb szintről irányították, s azt közölte, ön több valótlanságot is állít az üggyel kapcsolatban, aminek oka egyrészt az ön védekezési taktikája, másrészt másokat is védhet. Erről mi a véleménye?

T.M.: A koncepciós eljárásoknak klasszikusan alapeleme, hogy az eljárásban érintettek közül találni kell egyet, aki megbánja „bűneit” és saját maga mellett a többiekre is vall. Szokványos az is, hogy ezek a bűnbánó vallomások valóságalap nélküliek, kikényszerítettek. A Sukoró-ügyben is az volt az ügyészség taktikája, hogy találjanak egy gyenge láncszemet, akit megdolgozhatnak, hogy valljon fölfelé – ott ez nem jött be, mindannyiunkban emberükre akadtak. Azonban például a Bábolna-ügyben ellenem szóló egyetlen vallomásról a bíróság mondta ki, hogy az valótlan volt, és azzal a hatósági elvárásoknak akart megfelelni. Fekszi Mártával is hasonló a helyzet: egy bonyolult élethelyzetben, gyanúsítottként a könnyebnek vélt utat választotta. Sajnálom, mert ez egy szomorú történet. De jelentősége nincs, mert az iratok – többek között az általa aláírt iratok – világosan cáfolják az elvárásoknak megfelelő állításait, az ügyészség nem is vádolt meg hűtlen kezeléssel. Nem kérdés, hogy számos tényt, dokumentumot a Külügyminisztérium elhallgatott az MNV Zrt., majd később a vizsgálatok elől, és nem kérdés az sem, hogy bizonyos dokumentumok egymással szöges ellentétben lévő verziókban léteztek. Ezeket nem én állítottam ki, hanem Fekszi Márta. De hangsúlyozom, hogy szerintem ebben az ügyben nem történt hűtlen kezelés, a magyar államot semmilyen kár nem érte, és az ügyészség koncepciós eljárást folytatott. Ugyanakkor abban is biztos vagyok, hogy ebben az ügyben 2005 és 2009 között a Külügyminisztérium sok butaságot elkövetett, ez azonban nem büntetőjogi, hanem erkölcsi és szakmai kérdés.

Tátrai szerint az MSZP alkut kötött a Fidesszel az elszámoltatásra Fotó: Mészáros Péter/PS

Szintén a blogjából idéznék valamit: „De a folyamat jó látszik szerintem, kb. 2008 (és nem 10!!) óta csak olyan szoci-közeli emberek ellen indult komoly eljárás, hadjárat, akiket az MSZP már ejtett. A valódi hatalmat gyakorló, az MSZP-be mélyen beágyazott, 2002-2010 között legtöbb pénzt osztó-költő politikusokat semmilyen eljárás nem érinti.” Mire alapozta ezt a feltételezését? Kikre gondolt?

T.M.: Én nem azt mondom, hogy ezek a személyek bármi rosszat elkövettek. Az viszont tény, hogy amíg például a MNV-nek az összes jelentős 2008-as évi döntése büntetőeljárás alatt volt vagy van, 10 feletti a megindított nyomozások száma, ugyanakkor ezeknek az értéke együttesen a 20 milliárd forintot sem éri el. Eközben számos olyan minisztérium volt, amelyek évente 100 milliárdok fölött rendelkeztek. Beruházási pénzek, működési pénzek, támogatási pénzek fölött. Csukott szemmel a listára bökve is tucatjával lehetett volna találni olyan ügyeket, melyekben a nyomozás elrendelése legalább annyira megalapozott lett volna, mint az MNV döntéseinél.

Mely minisztériumokra gondol?

T.M.: Azokra a nagy tárcákra, melyek több száz milliárdos forintos intézményfinanszírozási pénzekkel rendelkeztek, vagy ezer milliárdos beruházásokról döntöttek. Egyiknél sem kerültek elő, egyik körül sem gyártódtak komoly ügyek. Ha valamilyen pitiáner ügyben indult is eljárás, az sosem érintett erős, évtizedes pártháttérrel rendelkező politikusokat. Ne feledje, 2009-2010-ben már Gyurcsány, Szilvásy, Hunvald, Hagyó, Benedek Fülöp, Keller Laci, Szabó Zoli és a többi megvádolt politikus is erős leszállóágban, az MSZP perifériáján volt. Mondjuk nincs is több közös bennük…

Az eljárások elmaradásának oka lehet-e az, amiről szintén írt a blogjában, hogy egyes szocialista politikusok külön alkut köthettek az ügyészséggel?

T.M.: Én inkább azt gondolom, hogy a Fidesz, vagy a nyomozóhatóságok egyes vezetői és az MSZP egyes vezetői között – akár különböző alapokon – lehettek ilyen megállapodások. Általánosan biztosan nem volt ilyen, hiszen a Fidesz mind országos, mind helyi szinten is utánanyúl, egzisztenciálisan ellehetetleníti a baloldali kormányoknak dolgozó embereket, és ezzel elképesztő, megalázó élethelyzetek tömegét okozza. Szóval amíg állami újraelosztó rendszernek néhány elemére, szereplőjére rászálltak, „máshol az utcába sem mentek be”. Ez nem lehet véletlen. Vagy háttéralku, vagy valami nagyon speciális egyoldalú szimpátia kellett hozzá, hogy ez így legyen.

A jelenleg folyamatban lévő ügyek közül már csak az FTC stadionjának 2008-as értékesítéséről nem beszéltünk. Ebben az ügyben szintén hűtlen kezeléssel gyanúsítják. Tud valami új fejleményről beszámolni ezzel kapcsolatban? 

T.M.: Több mint egy éve ki sem hallgattak, így régóta nyilvánvaló volt, hogy ez az ügy is bedöglött. December elején lejárt a rendőrség utolsó törvényes határideje, a napokban pedig meg is jött a határozat a nyomozás megszüntetéséről. Budai újabb lufija pukkadt ki.

Milyen most a személyes viszonya Gyurcsány Ferenccel és Bajnai Gordonnal?

T.M.: Korrekt, semleges. Nem tartottunk érdemi kapcsolatot az elmúlt években, ez az ő bírósági meghallgatásuk előtt nem is szolgált volna senkinek a javára.

Volt olyan párt, vagy szervezet, amelyik a segítségét kérte a jövő évi választások ügyében?

T.M.: Szerintem mindegyik ellenzéki pártnak van elég baja anélkül is, hogy én segítenék nekik… Egyelőre a kormányváltás ügyét és egy majdani demokratikus kormány működését is azzal szolgálom a legjobban, ha a politikai perek abszurditásait, a hatóságok törvénytelen működését, a jogrendszer eltorzítását a saját ügyeimen keresztül is a közvélemény elé tárom. Az elszámoltatás mérlege eddig 4:0 a javamra.