Pesti Srácok

Tényszerű hazugság, hogy a migráció fogja megoldani Európa problémáit, és ezt a számok is igazolják

Tényszerű hazugság, hogy a migráció fogja megoldani Európa problémáit, és ezt a számok is igazolják

A nyugat-európai sajtóban visszatérő toposz, hogy az Európai Uniónak szüksége van az Európán kívülről érkező bevándorlókra, hogy a kontinens demográfiai hanyatlását és munkaerőhiányát orvosolni tudja. A Telex például egyértelműen fogalmaz: „bevándorlás nélkül Európára példátlan elöregedés és állandósult munkaerőhiány vár”, míg a 444.hu publicisztikái szerint „külső segítségre szorulunk”. Ezzel szemben a Tényellenőr friss elemzése arra mutat rá: ezek a narratívák nem állják meg a helyüket, különösen ha a gazdasági mutatók, foglalkoztatási arányok és a társadalmi integrációs adatok fényében vizsgáljuk őket.

A Tényellenőr cikkében arról ír, hogy az Eurostat adatai szerint az EU lakosságának már több mint 5 százalékát teszik ki az EU-n kívüli országokból érkezett bevándorlók, akik száma folyamatosan növekszik. A munkaerőpiaci mutatók azonban aggasztó képet festenek: míg az EU-s állampolgárok foglalkoztatási rátája 76,2 százalék, addig ez a szám a nem EU-s bevándorlók esetében csupán 63 százalék. Különösen szembetűnő ez Németországban (21 százalékpontos különbség) és Franciaországban (16 százalékpontos különbség).

A nemi különbségek is jelentősek: a bevándorló nők foglalkoztatási aránya 2023-ban 16 százalékponttal maradt el a helyi nőkétől. Ez nemcsak az egyéni egzisztencia szintjén jelent problémát, hanem aláássa azt az érvet is, miszerint a bevándorlók segíthetik az európai munkaerőhiány enyhítését.

Németország, amely a 2015-ös migrációs válság idején az egyik legnyitottabb ország volt, mára számos munkaerőpiaci kihívással szembesül. A több mint 14 millió bevándorlóból 7,1 millióan nem uniós országokból érkeztek, foglalkoztatási rátájuk azonban csupán 61 százalék. A problémák sokrétűek: alacsony végzettség, külföldi képesítések el nem ismerése, és különösen nehéz helyzetbe kerülnek a kisgyermekes bevándorló anyák, akiknek csupán egyharmada dolgozik. Még a magasan képzett bevándorlók sem találnak könnyen megfelelő állást: az EU-n kívülről érkezett diplomásoknak csak 38 százaléka dolgozik végzettségének megfelelő területen.

A szociális ellátórendszer összeomlott

A gazdasági integráció hiányosságai az állami szociális rendszerekre is nyomást helyeznek. Az Európai Bizottság egyik tanulmánya szerint a nem EU-s bevándorlók nagyobb valószínűséggel részesülnek nem járulékos juttatásokban, azaz olyan segélyekben, amelyekhez nem szükséges előzetes befizetés.Vagyis úgy kapnak segélyeket, hogy ők maguk nem járulnak hozzá az ellátórendszer kiadásaihoz. A Tényellenőr kutatása szerint tehát az EU-n kívüli bevándorlók a jóléti intézkedéseket igénybe veszik, de nem járulnak hozzá a gazdaság működéséhez. Így nettó kiadást jelentenek a befogadóországoknak. Ez hosszú távon az államháztartások fenntarthatóságát is veszélyeztetheti.

A bevándorlás jövőjét még inkább megkérdőjelezi az automatizáció és a mesterséges intelligencia térnyerése. A McKinsey és a Forrester elemzései szerint a következő másfél évtizedben akár több tízmillió európai munkahely szűnhet meg vagy alakulhat át. A leginkább érintett ágazatok – szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, kereskedelem, építőipar – éppen azok, ahol a bevándorlók nagy arányban dolgoznak. Ez súlyos strukturális munkanélküliséghez vezethet, főként az alacsony képzettségű munkaerőt foglalkoztató szektorokban.

A Tényellenőr megállapítása szerint a rendelkezésre álló statisztikák és gazdasági trendek fényében aligha állítható, hogy az Európai Uniónak feltétlenül szüksége lenne az EU-n kívüli bevándorlókra a demográfiai és gazdasági problémák enyhítéséhez. Az alacsony foglalkoztatási ráták, a magasabb segélyezési arány, valamint a technológiai fejlődés munkahelyeket felszámoló hatása mind-mind azt jelzik: a jelenlegi migrációs modell nem fenntartható.

Forrás: Tényellenőr, Fotó: MTI/EPA/Yoan Valat

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.