Pesti Srácok

Terrorcselekmény miatt volt üzemzavar a natanzi urándúsítóban Teherán szerint

Terrorcselekmény miatt volt üzemzavar a natanzi urándúsítóban Teherán szerint

Terrorcselekmény következtében történt üzemzavar vasárnap a natanzi urándúsítóban – közölte Ali Akbar Szálehi, az iráni atomprogram vezetője, akit az iráni állami tévé idézett. Szálehi leszögezte, hogy a nemzetközi közösségnek és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (IÁ) reagálnia kell a nukleáris terrorizmus eme esetére, majd hangsúlyozta: Irán fenntartja a jogot, hogy válaszlépéseket tegyen az elkövetők ellen.

Az izraeli közszolgálati rádió szerint az izraeli külföldi hírszerző ügynökség, a Moszad hajtott végre kibertámadást az urándúsító ellen. Szálehi leszögezte, hogy a nemzetközi közösségnek és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ) reagálnia kell erre a - mint mondta – „nukleáris terrorizmusra”.

- közölte Szálehi, részletekbe nem bocsátkozva.

PestiSracok facebook image

A Moszad kibertámadást hajthatott végre

A NAÜ szóvivője emailben közölte, hogy ismerik a sajtóhíreket, de egyelőre nem kommentálják a történteket. Az izraeli közszolgálati rádió közben meg nem nevezett hírszerzési forrásokra hivatkozva közölte, hogy a Moszad kibertámadást hajtott végre a natanzi urándúsító ellen. A Kan rádió nem közölte, hogy mely ország hírszerzésére hivatkozott híradásában. Behruz Kamalvandi, az iráni atomenergiai hivatal szóvivője vasárnap reggel közölte, hogy üzemzavar volt az Iránban, az ország középső részén, a Natanz városánál működő atomipari létesítménynél. Az urándúsítót árammal ellátó hálózati rendszer hibásodott meg. A szóvivő korábban azt mondta, hogy az incidens nem okozott károkat, illetve sugárszennyezést. Éppen előző este helyezték üzembe Natanzban az új, nagyobb teljesítményű urándúsító centrifugákat, amelyek működtetése sérti az iráni atomprogramról 2015-ben aláírt nemzetközi megállapodást. A ceremónián Haszan Róháni elnök megerősítette, hogy országa továbbra is elkötelezett az atomfegyverek terjedésének megakadályozása mellett.

Az Iszfahán tartományban fekvő sivatagban épített létesítményt, az iráni urándúsító program központi üzemét megfigyelés alatt tartja a NAÜ, az ENSZ-nek az atomsorompó egyezmény betartatásán őrködő szakosított szervezete. A natanzi incidens akkor történt, amikor Teherán és Washington megpróbálja újjáéleszteni a 2015-ben Bécsben az iráni atomprogram korlátozásáról és cserében a Teherán elleni szankciók fokozatos feloldásáról aláírt atomalkut. Donald Trump akkori amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan kiléptette országát a szerződésből és bevezette újból az iráni gazdaságot fojtogató büntetőintézkedéseket, 2019-től pedig Teherán hagyott fel egymás után a szerződésben vállalt kötelezettségei teljesítésével. Tavaly júliusban rejtélyes eredetű robbanás rázta meg a natanzi üzemet, amelyről az iráni hatóságok később azt közölték, szabotázs történt. Megfigyelők szerint Izrael hajthatott végre támadást az urándúsító üzem ellen. 2010-ben a Stuxnet nevű számítógépes vírust - amelyet széles körben elterjedt vélekedés szerint az Egyesült Államok és Izrael fejlesztette ki - fedezték fel a natanzi urándúsító ellen elkövetett kalóztámadás után.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Bolcsik Zoltán: a korrupció ellen küzd az NVSZ, szó sincs az egészségügyi dolgozók lehallgatásáról

Forró drót 2021 május 5.
Ha valaki a hivatásának, esküjének megfelelve végzi a munkáját, akkor nem kell tartania a Nemzeti Védelmi Szolgálat által folytatott, úgynevezett megbízhatósági vizsgálatok megállapításaitól – hangsúlyozta a szervezet vezetője a Magyar Nemzet kérdéseire. Bolcsik Zoltán reagált azokra a híresztelésekre is, amelyek szerint a kormány lehallgattatja, megfigyelteti az egészségügyi dolgozókat, holott a szolgálat tevékenységét lehetővé tévő törvény épp az ágazatban sok évtizede meglévő korrupció visszaszorítását célozta meg.

Hamis csillogás - Visszaesőként veri át az időseket a Magyar Éremkibocsátó

Magyar ugar 2017 november 18.
Kétértelmű, túlzó, sőt egyenesen hamis állítások, megtévesztő csomagolás, a hivatalosság látszata - ilyen ismert eszközökkel próbálják a jellemzően szórólapokon kommunikáló cégek termékeiket olyan színben feltüntetni, ami könnyen megtévesztheti az ilyen reklámfogásokra érzékeny fogyasztókat. Az alábbi történetben szereplő cégnek láthatóan jól jövedelmez ez a reklámkampány, hiszen az utóbbi évek összesen mintegy 240 millió forintos bírsága ellenére csak nagy kínkeservvel, és akkor is csak részlegesen változtatott a gyakorlatán. Nagy kérdés, hogyan védjük meg magunkat vagy családtagjainkat a szemfényvesztéstől.