Könnyen cáfolható hazugsággal próbál népszerűséget szerezni a Jobbik elnöke. Vona Gábor Facebook-oldalán egy propagandakép jelent meg a napokban: a rajta lévő felirat szerint a magyar emberek közel ugyanannyit fizetnek a boltokban, mint a németek, miközben fizetésük háromszor, négyszer kevesebb. A mondat első fele nyilvánvaló valótlanság, amit cikkünkben hivatalos statisztikai adatokkal bizonyítunk. Egyébként a mondat második fele is egyre kevésbé fedi a valóságot, miután 2010 óta nagyon komoly béremelések voltak, és a kormány tavalyi, hat évre szóló bérmegállapodása drasztikus fizetésemelkedést eredményez majd az elkövetkező esztendőkben.
Minden eszközt bevet a Jobbik, hogy a csodafegyvernek (Wunderwaffe) hitt béruniós elképzelését propagálja. Ez azonban elég döcögősen halad, miután sok más szakértővel egyetemben még a párt által elismert és kitüntetett közgazdász, Csath Magdolna is „szakmai nonszensznek” és „megvalósíthatatlannak” nevezte az ötletet. Az Európai Szakszervezeti Szövetség is határozottan elutasította a béruniós kezdeményezést, ráadásul a szervezet főtitkára a Jobbiktól való teljes elhatárolódásra szólította fel tagjait. Még a Jobbikhoz hasonlóan ugyancsak Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Index hírportál is ízekre szedte az elképzelést. És, ami talán még lényegesebb: hiába hagyta jóvá az Európai Bizottság májusban a Jobbik béruniós polgári kezdeményezését, azt is világossá tette, hogy a bérpolitika a tagállamok belügye, az unió legfeljebb irányelveket fogalmazhat meg. Így az egész akciónak gyakorlatilag semmi értelme nincs, még ha netán összegyűjtenék is egy éven belül az egymillió aláírást, hogy az Európai Bizottság napirendre vegye a kérdést. Mindez azonban nem szegte kedvét az egykori radikális pártnak. Vona Gábor Jobbik-elnök a napokban egy olyan képet töltött föl a Facebook-oldalára, amelyen a következő szöveg olvasható:
Egy magyar a boltban közel annyit fizet, mint egy német, ugyanakkor a hónap végén háromszor, négyszer kevesebb bért kap ugyanazért a munkáért.
Forrás: Vona Gábor Facebook-oldala
Az idézett mondattal az a legfőbb probléma, hogy az első fele tételesen nem igaz. A németországi árszínvonal több mint másfélszerese a magyarországinak. Ez nem újdonság, régi tapasztalat, és hogyha Vona Gábor beszélt volna életében egyetlen, Németországban élő magyarral, akkor ezt tudhatná. Ám ha nem szeret ottani magyarokkal beszélgetni, akkor elegendő lenne ellátogatnia az Eurostat internetes oldalára, ahol friss, ropogós adatbázisok segítenék őt, hogy elhárítsa kínzó információhiányát. Például ez a táblázat:
Az Eurostat legfrissebb, 2016-os árszínvonal-táblázata, benne pirossal aláhúzva Magyarország és Németország. Az első oszlop mutatja a lényeget: a HFCE (Household Final Consumption Expenditure, azaz a háztartások teljes fogyasztási kiadása) alapján több mint másfélszer olcsóbb az „élet” nálunk, mint a németeknél.
Hogy nem új jelenségről van szó, azt bizonyítják a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) korábbi kiadványai is, amelyek ugyanezt tükrözik. Például a 2013-ban kiadott, előző évről szóló jelentésük, amelynek árszínvonal-táblázata szinte teljesen megegyezik a 2016-os Eurostat-félével:
Forrás: KSH
Ám Vona a jelek szerint nemcsak a KSH és az Eurostat számait nem ismeri, de az újságokat is felületesen olvassa. Íme, az ellenzéki sajtó néhány cikke az elmúlt évekből, amelyek az európai árszínvonalról szólnak:
- Megdőlt egy tévhit: nincsenek nyugati szinten a magyar árak (2014. június 20., Index)
- Nem is hittük, hogy ilyen olcsó az élet Magyarországon (2014. június 20., hvg.hu)
- Messze vagyunk a nyugati áraktól (2015. február 18., Index)
- Magyarországon a legolcsóbb ruhát venni (2015. június 23., Index)
Történelmi béremelkedés jön
Bár Vona inkriminált mondatának második fele (a németek háromszor, négyszer többet keresnek a magyaroknál) jelenleg igaz, a pártelnök elhallgatja, hogy az Orbán-kormány milyen helyzetben vette át az országot, és azóta mennyit emelkedtek a fizetések. Míg a minimálbér 2010-ben csupán 73.500 forint volt, idén 127.650 forintra emelkedett, sőt, jövőre tovább nő, és 88 százalékkal lesz magasabb, mint a balliberális kormány bukásakor. 2010 óta nálunk emelkedett a harmadik legnagyobb mértékben a minimálbér az Európai Unióban. Eközben a szakképzett dolgozók garantált bérminimuma hét év alatt 89.500 forintról 161.250 forintra emelkedett. De jövőre ez az összeg is tovább nő, és több mint a duplája lesz a 2010-esnek.
Forrás: KSH; Grafika: MTI
Idén áprilisi adatok szerint az átlagkereset meghaladta a 200 ezer forintot, holott a kormányváltás előtti évben még a 125 ezer forintot sem érte el! Idén az év első öt hónapjában a versenyszférában átlagosan 10,6 százalékkal, a költségvetési szektorban 15,9 százalékkal nőtt a bérszínvonal. Éves alapon 14 évvel ezelőtt nőttek utoljára ilyen ütemben a bérek Magyarországon.
Forrás: KSH; Grafika: MTI
Néhány példa, hogy az egyes munkakörökben mennyivel emelkedtek a fizetések a tavalyi bérmegállapodás nyomán:
- ipar – 11,1 százalék
- építőipar – 11,5 százalék
- szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás – 13,8 százalék
- szolgáltatás – 16,3 százalék
- mezőgazdaság – 13 százalék
- erdőgazdálkodás – 16,6 százalék
Mint arról a PestiSrácok.hu is beszámolt, tavaly ősszel a kormány hat évre szóló bérmegállapodást írt alá a szakszervezetekkel. Emiatt emelkedett idén a minimálbér 15, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal, illetve emiatt csökkentek 5 százalékponttal a munkáltatói járulékok. A megállapodás alapján 2018-ban a minimálbér újabb 8 százalékkal, a bérminimum pedig 12 százalékkal nő és további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok. És a béremelkedés tovább folytatódik az utána következő esztendőkben is. Így zárulhat az olló a német és a magyar bérek között. Kérdés, persze, hogy a változás föltűnik-e majd a Jobbiknak…
Vezető kép: lokal.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS