Tévészékház ostroma: törvényszerű volt a rendőrség kudarca

Az elmeorvos szakértő szerint a rendőrtábornokok perének negyedrendű vádlottja, Mittó Gábor – aki a tévészékház helyszíni parancsnokának lett kinevezve -, nem volt alkalmas vezető pozició betöltésére. A szakértői vizsgálat azt is megállapította, hogy a vádlott az őt ért stressz miatt rossz, hibás döntéseket hozott. Egy másik meghallgatott tanú pedig arról beszélt, hogy a rendőrség a tévéostromot megelőző években is olyan rossz állapotban volt, hogy előbb-utóbb mindenképp bekövetkezett volna egy olyan eseménysorozat, ami rávilágít a rendőrség tarthatatlan helyzetére.

PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu

Az elmeorvosi és pszichológiai szakvélemények ismertetésével és tanúmeghallgatásokkal folytatódott kedden a rendőri vezetők pere a Fővárosi Törvényszéken. A szakértőket és a tanúkat a negyedrendű vádlott, Mittó Gábor védőjének indítványára hallgatták meg. Noha a tárgyalás elején mind Mittó ügyvédje, mind az ügyben eljáró ügyész a nyilvánosság kizárását kérte a bíróságtól, a katonai tanács az indítványokat elutasította. Kiss Károly hadbíró döntését azzal indokolta, hogy azok a tények, melyek megalapoznák a tárgyalás – egy részének – zárttá tételét, már ismertek a közvélemény számára. A törvényszéken meghallgatott szakértők a székházostrom után vizsgálták meg a negyedrendű vádlottat. A vizsgálat megállapította, hogy a negyedrendű vádlott ugyan nagyon jó beosztott, kiváló munkaerő, azonban egyáltalán nem rendelkezik jó vezetői képességekkel, így nem is lett volna alkalmas vezető pozíció betöltésére. Az elmeorvos szerint Mittó ambiciózus, a feladatait el akarja végezni, de a személyisége ehhez nem járul hozzá, hiszen akut stressz hatására szorongásos tünetek lépnek fel nála. A szakértő azt is hozzátette, hogy a negyedrendű vádlottnál egyfajta dependens személyiségzavar állapítható meg, „ami nem betegség, hanem állapot”. Jellemzője, hogy stressz esetén az adott személy elkerüli környezetével a határozott kapcsolatot, döntéseiben bizonytalan, amit szorongással igyekszik pótolni. „Ha túlterhelést érez, akkor úgy viselkedik, mint egy gyerek”- mondta el az orvos, aki azt is hozzátette, hogy az ilyen személyiségű ember lassabban hoz döntéseket, vagy egyáltalán nem képes dönteni.

Stressz hatására teljesen leblokkolt

Ami külön érdekesség, hogy a szakértő szerint ez a személyiségzavar a környezet előtt akár rejtve is maradhat, mivel az illető képes saját magát úgy bemutatni, mint aki határozott, döntésképes, noha ennek pont az ellenkezője igaz. Az elmeorvos azt is hozzáfűzte, hogy akut stressz hatására, mint ami a tévészékháznál is előfordult, a vádlottnál teljes blokk alakulhatott ki, ami hiányos, illetve rossz döntéseket eredményezett. A szakember azt is leszögezte, a vádlott csupán enyhe fokban volt korlátozott a terhére rótt cselekmény belátására, ugyanakkor azt teljes mértékben kizárta, sőt nem is tartja a vádlottat alkalmasnak arra, hogy szembeszálljon az elöljárói akarattal. Mint arról már korábban is írtunk, több tanú és az Ignácz-jelentés is hiányosságokról számolt be a televízió székházának helyszínparancsnoki tevékenységével kapcsolatban. Például az elsőként a székház főlépcsőjéhez vezényelt baranyai század tagjai egyszer sem találkoztak – a civil ruhában lévő – Mittó Gáborral. A helyzetet az ott lévő rendőr szemtanúk „kaotikusnak” látták, s azt is elmondták, hogy szervezetlenség volt tapasztalható a székházat védő állomány körében. Az eseményeket feldolgozó Ignácz-jelentés is említést tett  Mittó Gáborról, aki polgári ruhában jelent meg a helyszínen, azonban az épület körbejárása után „a rendőri tevékenység irányítását nem vette át”, s „egy idő után az események külső szemlélőjévé vált”. Volt olyan tanú is a baranyai század tagjai közül, aki úgy hallotta, hogy „ott volt a székházban egy magas rangú rendőri vezető, de nem hajlandó átvenni az irányítást, mert civilben van.” Sőt, Pregun Kálmán alezredes, a Pest megyei század parancsnokának nyomozati vallomásából az is kiderült , hogy Mittó Gábor néhány hónappal az események után közölte vele, „nagyon sajnálja ami történt, „de ő lefagyott, ledermedt” a televízió ostromakor. 

Előbb-utóbb bekövetkezett volna a kudarc

Szintén a negyedrendű vádlott indítványára tett tanúvallomást Baranyai József nyugállományú rendőr ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának főiskolai docense, Újpest volt rendőrkapitánya. A védelem azért kérte az ezredes meghallgatását, mert a tanú szakmai pályája során több száz rendőri biztosításban vett részt, így véleménye a bizonyítás szempontjából sem elhanyagolható. A tanú elmondta, hogy a 2006-os székházostrom védelmében ugyan nem vállalt szerepet, ám az akkor történt események később az állomány körében a gyakori beszédtémák körébe tartoztak. Baranyai József szerint az általa levezényelt mérkőzések biztosításai össze sem voltak hasonlíthatóak a Magyar Televízió épületénél történt eseményekkel. „Minőségileg volt más” – tette hozzá a nyugalmazott ezredes, aki egyetért azokkal a véleményekkel, hogy a magyar rendőrség nem volt felkészülve egy ilyen „brutális támadásra”. Szerinte a megyei csapaterők „nulla állapotban” voltak, a rövid ideig, két napig tartó képzéseik pedig nem sok mindent értek szakmai szempontból. A tanú egyetértett azzal a bíróságon ismertetett, 2004. januári Hatala- jelentéssel is, amelyben a volt országos főkapitány több súlyos hiányosságot is megállapított a rendőrség berkein belül. Már akkor megemlítették a rossz minőségű és hiányos felszereléseket, a csapaterőkhöz tartozó járművek kis létszámát és az állomány felkészületlenségét, gyakorlatlanságát. A volt újpesti rendőrkapitány arra is utalt, hogy ha nincs 2006. szeptember 18-a, előbb-utóbb bekövetkezett volna olyan esemény, ami rámutatott volna az előbb felsorolt, illetve a televízió ostrománál tapasztalt hiányosságokra.

Az utolsó emberig védte volna a tévészékházat

A tanú védelmébe vette a negyedrendű vádlottat, Mittó Gábort is. Szerinte Lapid Lajos, Gergényi Péter volt budapesti főkapitány helyettese, a rendőri erők biztosítási parancsnoka, nem határozott meg konkrét feladatokat Mittónak, ennek hiányában azonban a vádlott nem is lett kinevezve a tévészékház helyszíni parancsnokának. Baranyai szerint Lapid „menj át és próbálj valamit tenni” utasítása Mittó Gábor felé „nem tekinthető parancsnak”. „Így senki nem tudta volna, hogy mit kell tenni, nem csak Mittó”- fűzte hozzá a tanú, aki szerint az Ignácz-bizottság megállapításai (amelyre a vád egy része épül) nem számolnak be az ostromhoz „vezető útról” és az „emberi tényezőkről” és ez a „gyakorlati tapasztalat hiányát jelenti”. Bírói kérdésre a volt rendőrkapitány azt is kifejtette, ha ő védte volna a székházat, akkor jelleméből adódóan, hiába hiányos a felszerelés és ezáltal bármennyire is fennállt volna a sérülés veszélye, „az utolsó emberig” védte volna a főbejáratot.

A vád szerint

Tavaly ősszel kezdődött el a volt rendőri vezetők, köztük Bene László nyugalmazott rendőr altábornagy, volt országos főkapitány, Gergényi Péter nyugalmazott rendőr vezérőrnagy, volt budapesti főkapitányt, valamint Dobozi József dandártábornok, a Rebisz volt parancsnoka és tucatnyi társának büntetőpere. Az ügyészség 2006. őszi fővárosi eseményekkel kapcsolatos álláspontja szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve az eseményeket követő felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg. A vádhatóság többnyire felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott.

Fotó: Nol.hu