A rendőrség közvetlenül a Prisztás-gyilkosság elkövetése után már képben lehetett a jelenleg az ügyben bíróság előtt álló lehetséges elkövetői körről, de a nyomozás valami miatt félrecsúszott. Lehet éppen azért, amit már a PestiSrácok.hu által korábban megszerzett és közzétett tanúk vallomásai sugalltak: Portik Tamás magas rendőri kapcsolatain keresztül befolyásolni tudta azt. Hogy miként? A válasz egyszerű és már jóideje napirenden van: Portik maga is rendőrspicli volt. Erre a Prisztás-ügy irataiban is egyértelmű, korábban titkosított bizonyítékokra leltünk. Sőt, arra is van adat, hogy Portik Tamás 2007 és 2009 között még a Nemzeti Nyomozó Iroda Aradi utcai épületében is megfordult, koránt sem gyanúsítottként…
SZENVEDI ZOLTÁN – PestiSrácok.hu
A Prisztás József meggyilkolása miatt 2008-ban újraindult nyomozásban a Nemzeti Nyomozó Iroda meghallgatta a korabeli vizsgálatot végző nyomozókat, valamint azokat, akik részt vettek Portik Tamás 1996 november 22-i meghallgatásán, amelyet aztán titkosítottak és valószínűleg be sem emeltek a folyó nyomozásba. A most Prisztás meggyilkolásának megrendelésével vádolt Portikot a PestiSrácok.hu által megszerzett nyomozati iratok tanulsága szerint nem tanúként hallgatták meg, hanem mint informátort, aki “lerántotta a leplet” az akkor éppen folyó alvilági háború hátteréről, a robbantások és leszámolások szereplőiről. Csakhogy amíg Boros Tamást ugyanezért az Aranykéz utcában felrobbantották, Portik Tamás rendre megúszta mind a maffia, mind a rendőrség felelősségre vonását. De menjünk sorjában.
“Az elkövetővel kapcsolatban semmilyen információ nem volt”
A Prisztás-gyilkosság nyomozati iratai között leltünk rá Pesti Tibor vallomására, aki az 1996 november 1-i gyilkosság nyomozásában jórészt a beszerzett mobiltelefon forgalmazási adatok elemzését végezte, valamint tanúkat hallgatott meg. A rendőrnyomozó elmondta, hogy az elkövetés helyszínéről két olyan mobiltelefon forgalmazási adatait detektálták, amelynek tulajdonosa a Portik Tamás köreihez tartozó Kenedi Tibor. A férfit a 2008-ban indult nyomozásban bűnsegédlettel meg is gyanúsították, utóbb azonban az ügyészség nem emelt vádat ellene. Ettől függetlenül Kenedi, egyértelműen gyermekkori jóbarátja, Portik Tamás köreihez tartozott. A kilencvenes évek elejétől együtt portáztak a Rock Café nevezetű helyen, együtt sportoltak a KSI-ben, de jóval később a köztudottan Portik Tamás tulajdonában álló Művészinas vendéglőt is Kenedi vezette egy ideig. Aztán a Pesti Tibort meghallgató rendőr, kollégája elé tárta az egyik mobiltelefon hívószámelemzését, amelyen annak idején Pesti egy a gyilkosság helyszínén forgalmazó telefon számát bekarikázta és mellé írta kézzel, hogy “Portik”. A kihallgató arra volt kíváncsi, hogy ezt Pesti mi alapján írta oda akkor és emiatt kihallgatták-e Portik Tamást. A szám egyébként egy bizonyos Nagy Edité volt, aki vallomásában elmondta, hogy a számot akkori barátja kérésére vásárolta egy közös ismerősüknek, a Prisztás-gyilkosság elkövetőjeként megvádolt Hatvani Istvánnak. A férfi szintén Portik Tamáshoz köthető, jórészt sofőrködött és testőrködött mellette, a nyomozati anyagban sok tanú így emlékszik rá. Pesti konkrétan már nem emlékezett arra, minként került oda a jegyzet, az azonban már halványan derengett neki, hogy Portikot nem hallgatták meg tanúként az ügyben. Hogy miért, arra nem tudott válaszolni… A rendőr azt is elmondta, hogy az elkövetőkről akkoriban semmilyen adat nem állt rendelkezésre. “Feltételezések voltak, felmerült külföldi (ukrán, szlovák) vonal is, de nem jutottunk sajnos sehová. Az elkövetővel kapcsolatban semmilyen információ nem volt.” – vallotta a rendőr. Ez a fent leírtak tükrében kicsit hihetetlenül hangzik, de aztán lentebb majd kiderül, miért is nem az.
A rendőrök tudhattak mindent
Szintén a Prisztás-gyilkosság nyomozati iratai között találtunk rá hat, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK), mint titokgazda által kiállított, titoktartási kötelezettség alóli felmentésre, ami hat rendőrnyomozó vallomástételét volt hivatott elősegíteni. Erre azért lehetett szükség, mert a BRFK-ról előkerült egy titkosított jelentés, amely 1996 november 22-én született és amit az imént említett hat nyomozó készített. A jelentésben Portik Tamás által szolgáltatott információk vannak az akkoriban sűrűsödő leszámolásokról, robbantásokról. Sajnos a jelentés nincs a birtokunkban, de a BRFK átirata sok mindenre enged következtetni. Például arra, hogy a jelentést tevők nem csak a Portik által szolgáltatott információkat vetették papírra, hanem azt is, hogy Portik legalább három – a dokumentumban nem nevesített – bűntett kulcsfigurája lehet…Ennek csak egy olvasata létezhet: a rendőrök már akkor tudhattak mindent.
Portik: a leszámolások az oroszok érdekeit szolgálták
Figyelemre méltó az az információcsokor is, amit Portik Tamás az alvilág mozgásáról megosztott a nyomozókkal. Ez főként annak tükrében érdekes, hogy most a bíróságon hangulatkeltésnek nevezte, hogy az ügyészség az éjszakai élet egyik meghatározó alakjaként állította be. A jelentés szerint Portik többek között azt állította, hogy a hatóságoknak nem célja a robbantásos bűncselekmények megakadályozása, mert egyes rendőri vezetők érdekében állt, hogy bizonyos bűnözői körök teret nyerjenek. Arról is beszámolt, hogy a leszámolásos bűntettek közvetlenül a később 1999-ben, Tahitótfaluban meggyilkolt Seres Zoltán érdekeit szolgálták, aki mögött Szemjon Mogiljevics által vezetett orosz bűnözői csoport állt. Ennek Portik állítása szerint az az alapja, hogy a Lakatos András ( Kis Bandi) által kicsalt pénzek miatt anyagi nehézségekbe került bűnözői csoportok helyzetét kihasználva, őket Szemjon Mogiljevics egymásnak ugrasztotta. Sőt, Portik szerint ebben Serest és Mogiljevicset a rendőrség is segítette. Az informátor szerint például Prisztás Józsefet és Totka Pált egyértelműen Seres Zoltán lövette le.
Portik meghallgatásáról jegyzőkönyv nem készült
Ezen információkról kérdezték a nyomozók azt a hat rendőrt, akik annak idején részt vettek Portik meghallgatásán. Közülük Krajnyák Péternek, a Nemzeti Nyomozó Iroda korábbi helyettes vezetőjének jutott eszébe a legtöbb erről. A tiszt korábban a BRFK életvédelmi alosztályán dolgozott, s a Prisztás József meggyilkolása utáni napokban meglőtt Lakatos Csaba ügyét vizsgálta. Aztán – mint Krajnyák mondta – az egyik alkalommal a BRFK életvédelmi és rablási osztályának vezetőjétől, az azóta elhunyt Andréka Pétertől azt az utasítást kapta, hogy meg kell hallgatni, be kell idézni Portik Tamást. De “nem kihallgatni kellett, hanem információgyűjtésben kellett az általa elmondottakat jelentésben rögzíteni.” A tiszt állította, hogy a döntéssel nem értett egyet, sőt azzal sem, hogy a meghallgatáson más, “külsős” kolléga is részt vett. A meghallgatáson így jegyzőkönyv nem készült, ezért azt Portik Tamás sem írhatta alá. Aztán egy kérdésre Krajnyák még elmondta, hogy legközelebb a Nemzeti Nyomozó Irodában találkozott Portikkal úgy 2007-2009 között, amikor egy bűnügyben kihallgatták.
Doszpot és Szeva a Korona Hotelben
A jelentésben Portik megemlített egy fontos szállodai találkozót is, amelynek résztvevőiről a birtokunkban lévő átiratban sajnos nincs adat. Az egyik rendőrtiszt egy Béke Szállóbeli eseményre emlékszik, amelyen a Fenyő-gyilkosság, az Aranykéz utcai merénylet és a Domák Ferenc megölésével gyanúsított Jozef Rohác is részt vett. Azonban nagyon valószínű, hogy ha létezett egyáltalán ilyen találkozó, nem erről beszélt Portik. A fent ismertetett információkhoz jobban passzol egy olyan megbeszélés, amelynek egyik résztvevője a szintén meghallgatott Doszpot Péter egykori sztárzsaru.“Szemjon Mogiljeviccsel egyszer személyesen találkoztam a Korona Hotelben a Kálvin téren, de akkor (!) főosztályvezetői engedéllyel tettem ezt, természetesen az akkori leszámolásos ügyekben. Úgy emlékszem rá, hogy az a beszélgetés egy semmit mondó diskurzus volt, mintha nem is értette volna, hogy azokhoz az ügyekhez neki mi köze volna.”- mondta az őrnagy vallomásában. Doszpot egyébként igyekezett elkenni Portik lehetséges szerepét. Vallomásában kerek-perec kijelentette, hogy Portik Tamás neve a leszámolásos ügyekben fel sem vetődött.
Orosz és albán szálak
A PestiSrácok.hu olvasói bizonyára jól emlékeznek a Prisztás-ügyben kettes, majd hatos számmal jelölt, Portik Tamás által K. Györgyiként azonosított koronatanúra, aki előbb Lakatos András (Kis Bandi), majd annak eltűnése után a vádlott bizalmasa volt. Olyannyira, hogy egykor Portik pénzügyeit is K. Györgyi intézte. Ha hihetünk neki, és szavait tényleg nem a rendőrök adták a szájába, akkor a fentiek a tanú nyomozati vallomásával is egybevágnak, amikor K. Györgyi azt állította, hogy Portik a rendőrséget a fizetett vamzerei segítségével vezette félre, egy-egy, általa megrendelt merénylet ügyében. Így a Prisztás-gyilkosság esetében igyekezett a nyomozást orosz elkövetők irányába terelni. A tanú szerint ugyanígy lett bedobva az albán szál a Fenyő-gyilkosság ügyében.
Ezek után kíváncsian várjuk, mire jut majd az a parlamenti vizsgálóbizottság, amelyik azt hivatott kivzsgálni, mi köze volt Portik Tamásnak a titkosszolgálathoz….
Facebook
Twitter
YouTube
RSS