A Mol-csoport a második negyedévben 140,8 milliárd újrabeszerzési árakkal becsült “tiszta” EBITDA-t (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredményt) ért el az előző évi azonos időszaki 483,7 milliárd forint után – olvasható a társaság honlapján péntek hajnalban közzétett jelentésben.
Az üzleti tevékenység eredménye a második negyedévben 70,5 milliárd forintra esett a bázisidőszaki 364,7 milliárd forint után, az adózott eredmény ugyanebben az időszakban 321,3 milliárd forintról 95,8 milliárd forintra csökkent az alacsony olajárak és a szűkülő finomítói árrések miatt. A nettó árbevétel a konszolidált, nem auditált kimutatás alapján 1,960 milliárd forint volt az április és június közötti időszakban, míg tavaly ugyanekkor 2468,4 milliárd forint, az első negyedévben 2046,5 milliárd forint volt. A Mol közleménye szerint az eredményt torzította a 2023-as év egészére kivetett, 315 millió dollárt kitevő, árbevétel alapú különadó, amelyet a második negyedévben számoltak el.
Az első hat hónapban a tiszta EBITDA megközelítette a 400 milliárd forintot, míg tavaly ugyanekkor 754,7 milliárd forint volt, amely 47 százalékos zsugorodás éves alapon. Az újrabeszerzési árakkal becsült tiszta üzleti eredmény éves összevetésben 61 százalékkal, 212,3 milliárd forintra csökkent az első félévben. A nettó árbevétel a vizsgált időszakban 8 százalékkal, 4007 milliárd forintra esett. A második negyedév során a kutatás-termelés (upstream) EBITDA-ja 33,9 milliárd forintra esett egy évvel korábbi 207,7 milliárd forintról, míg a tavalyi 371 milliárd forint után 137 milliárd forintra csökkent az első félévben. A Mol értékelése szerint az üzletág második negyedéves teljesítményét negatívan befolyásolták a különadók, a visszaeső szénhidrogénárak, és az egyik kurdisztáni mező termeléskiesése. A feldolgozás és kereskedelem (downstream) tiszta EBITDA-ja tizedére zsugorodott a 2022 második negyedévi 308,3 milliárd forintról 35 milliárd forintra, míg az év első hat hónapjában megközelítette a 144 milliárd forintot a tavalyi 393 milliárd forint után. Az üzletág teljesítményét az alacsony petrolkémia árrés, a finomítás esetében a kedvezőtlen makrogazdasági körülmények fogták vissza.
Az üzemanyagok iránti kereslet 12 százalékkal esett vissza Magyarországon éves szinten a második negyedévében az ársapkák keresletélénkítő hatása miatti magas bázisról. A fogyasztói szolgáltatások eredménye közel a négyszeresére emelkedett a második negyedévben, a bázis időszaki 16,6 milliárdról 60 milliárd forintra. Ezzel az első félévben az üzletág EBITDA-ja 183 százalékkal, 106 milliárd forintra nőtt.
A javuló teljesítmény elsősorban a kelet-közép-európai ársapka-intézkedések enyhítésének, a nem-üzemanyag típusú szolgáltatások további térnyerésének és a kiváló belső teljesítménynek köszönhető
– közölték. Az értékesítési volumenben 16 százalékos növekedéséhez a lengyelországi Lotos kúthálózat akvizícióját követően több mint 200 millió liternyi növekedés is hozzájárult. A Fresh Cornerek száma a tavalyi év azonos negyedévében fennálló 1103-ról 1180-ra nőtt. A gáz üzletág negyedéves EBITDA-ja 5,5 milliárd forintról 20,4 milliárd forintra nőtt a második negyedévben, éves szinten pedig 133 százalékkal, 49,1 milliárd forintra emelkedett az első hat hónapban. A határon átnyúló szállítás iránti kereslet erősödése, valamint az alacsonyabb gázárak miatt lecsökkenő működési költségek javították az eredményt.
A beszámoló adatait értékelve Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató hangsúlyozta: a kelet-közép-európai kormányzati beavatkozások negatívan hatottak a második negyedéves eredményre. Arra figyelmeztetett, hogy a kormányzati elvonások jelenlegi mértéke – amennyiben nem vezetik ki őket a közeljövőben – hátráltatja a Mol-csoport versenyképességét és visszavetik a befektetésekhez szükséges pénzügyi háttér megteremtését. Hozzátette: a negatív külső körülményeket leszámítva a társaság teljesítménye erős volt.
Az elmúlt időszakban az üzletágak tovább haladtak a stratégiai beruházásokkal, és a vállalat elindította új, hulladékgazdálkodási üzletágát
– tette hozzá.
A Mol a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) prémium kategóriás kibocsátója. Részvényei a csütörtöki kereskedést 2804 forinton zárták, árfolyamuk egy éven belül 2312 és 3190 forint között változott. A társaság csoportszinten 2022-ben 1773,9 milliárd forint, 2021-ben 1071,9 milliárd forint tiszta EBITDA-t termelt.
Forrás: MTI; Fotó: MTVA/Bizományosi/Róka László
Solaris
2023-08-04 at 18:24
Tudom, hogy nem számit,
de a heti 1 tank benyát véletlenül sem
a kovidfasiszta, álbetegfinomitós,
álnemzetiektől veszem…
Orientál
2023-08-04 at 13:41
Romániai érdekeltségét nem az ottani lopások miatt akarja eladni a MOL? Románok egyik politikusuk mondta hogy a lopás román szokás. – USA hadseregétől rengeteg üzemanyagot loptak egyes román gépkocsivezetők. Így most érthető hogy a dk-s Dobrevnek miért példaképei a románok a bezzegrománok.
SzaboRoza
2023-08-04 at 10:25
Hans Landa
2023-08-04 at 07:33
Az összes részvény szűk egy harmada külföldi intézményi befektetők kezében van (befektetési alapok, hedge fundok)
10,5 % MOL-Új-Európa Alapítványé
10-10 % az MCC és a BCE alapítványaié
valahol 10 % körüli tulajdonosok a hazai intézményi befektetők
Kb 8 % Munkavállalói részvény – a résztulajdonosi program alapján
szűk 5 %-ban az OTP a tulajdonos
Kisebb pakkok egyéb bankoké (ING, UniCredit)
2,5 % saját részvény
Hol látod az állami tulajdont?
Volt, a visszavásárlások idején, azóta nagylelkűen szétosztották.
dr. Kolompár Genitália
2023-08-04 at 10:14
Remélem, legalább néhányan összetudják rakni, hogy miért kerül az üzemagyag annyiba, amennyibe ma is hozzáférhető.
Lassan az “iszik, vagy vezet” szlogenből – eszik, vagy vezet? – lesz. Én értem, hogy az országnak szüksége van a bevételekre. Azonban mivel az ország mi magunk vagyunk, ezért leginkább az energetika, élelmiszeripar, és a gyógyszeripar tekintetében magyar tulajdonú nagyvállalatokra lenne szükségünk, és nem ezer milliárdos extraprofitokat lehúzó magáncégekre. Ja, hogy akkor ezek az állami vállalatok a mindenkori kormány költségvetésének termelnének bevételt? Á, ez nem jó ugye? Mert akkor egy kormányváltás után nem lehetne a bukott kormánypártot a haveri cégek csusszanó pénzeiből a víz felszínén tartani.. Merthogy minden politikai oldal a magyar emberekért harcol a renszerváltás óta.
Most például az infláció letöréséért. Addig is, amíg nem sikerül, azért jól jön a megnövekedett ÁFA bevétel.. Ezért nem is kell annyira sietni ezzel a “letöréssel”. Elég, ha az látszik, hogy hab van köré verve. Nos, úgy gondolom, értelmes, számolni tudó embernek már nevetséges arra hivatkozni, hogy Magyarországom milyen alacsony a személyi jövedelemadó. Maga az a kifejezés, hogy “nettó jövedelem” is álságos. Nincs ma olyan legális jövedelem, ami nettó lenne annak kézhezvételével. Maximum kábítószert, lopott holmit, vagy kurvát lehet úgy venni, hogy a kifizetett pénzből vagy a bankok, de főképp az állam tetemes részt ne húzna le. Az ingatlanok agyon adóztatásáról nem is beszélve. Ha elad valaki egy ingatlant – a szerzéstől számított tíz éven belül – akkor ha többér adta el, a különbözet akkor is jövedelemnek számít – és adóköteles – ha az alatta maradt az infláció mértékének. Az ingatlan vétele még gyönyörűbb közelezettséggel jár.
A vásárolt ingatlan értékének a 4%-át illetékként ki kell fizetni. Merthogy az b—sza meg az édesanyját, aki nem issza el a pénzét, és merészel magának lakást-nyaralót, stb venni. Ráadásul, ha nem lakáscélú ingatlant vásáról, és azt eladja, és vesz helyette egy másikat, akkor az új teljes összege után kell az illetéket megfizetnie, nem számít, hogy a valós tulajdon szerzés mértéke csak a két ingatlan értékének a különbözete.
Emlékszem gyerekkoromban, mikor történelen órán tanultuk, hogy a vérszívó földesurak és nemesek tizedet, meg huszadot szettek. Ma ennek a többszörösét szedik a “demokratikus urak”.
Alcapi
2023-08-04 at 10:14
Hát ezek a nyersanyag beszerzési források diverzifikációjának, és az Oroszország elleni szankciók áldásos hatásai!
Egyébként meg, ha majd esetleg ráérek, akkor a könnyeimet morzsolgatva fogok szomorkodni a MOL tulajdonosainak koldusbotra jutása végett.
Krisz
2023-08-04 at 09:59
Hát szerintem ideje lenne emelni az Ukrajnába exportált dízel üzemanyag árán. Mert ott olcsóbb a dízel, mondjuk nem értem miért, meg hát ha nő a tranzitdîj, akkor ezt az árba is be kellene építeni, vagy azt csak a hazai fogyasztóknak jár?
Bukohill
2023-08-04 at 09:35
Ezek szerint hülyére keresték magukat a sapin.
Azt sem tudják, mi a jó.
hozzaszolo
2023-08-04 at 09:21
Érdekes ez a csökkenés, mert az amerikai reésztulaj miatt nem lehetett a benzinárstoppot fenntartani. Gondolom.
Ungarn über alles !
2023-08-04 at 09:12
jujj de irtózatosan sajnálom őket, és kíváncsian várjuk mely jótékonysági és sporttámogatásokat fogják körül metélni
Janos
2023-08-04 at 08:41
Hans Landa: Nem állami cég, nincs az államnak tulajdonrésze.
Hans Landa
2023-08-04 at 07:33
“alacsony olaj ár,csökkenő finomítói árrés”,igen ezek a fránya árrések,inkább ár szakadékok….600ft/l feletti benzin ár a fent említett folyamatokat nem igazolja a józan ész szerint.A világpiaci olajár jelenleg a Brent 85 dollár felett van, és az olcsóbb urali olaj árát is felfelé húzzák sajnos.El kellene végre dönteni,hogy a mol állami cég e……………
bl
2023-08-04 at 06:40
Ahhoz képest, hogy 1000 milliárd az éves nyereség a hulladékkezelés jogát sikerült 32 milliárdért megvenniük.