Pesti Srácok

"Ferkó, Ferkó, most bele!" – Csik Ferenc szenzációs berlini olimpiai győzelme (videó!)

Most. hogy délben úszóink megkezdik Tokióban a versenyeket, emlékezzünk egy csodálatos olimpiai győzelemre: Csik Ferenc az 1936-os berlini olimpián lett aranyérmes, mégpedig úgy, hogy megverte az esélyesnek tartott japán versenyzőket, sőt, az aktuális világcsúcstartót, az amerikai Ficket. Akkoriban még csak filmhíradó volt – ezt megmutatjuk –, alatta viszont Pluhár István rádiós közvetítését hallhatják, aki mai füllel is kiválóan adta vissza a versenyt. És persze ő is megszólaltatta az olimpiai bajnokot. Figyeljék a legalsó, hetedik pályát!

Csik Ferenc 1913. december 12-én, Kaposváron született, de Keszthelyen tanult meg úszni és ott érte el első eredményeit. Berlinbe már jelentős eredményekkel érkezett: 1933-tól folyamatosan magyar bajnok a sprint számban, de nyert 200-on is. Továbbá remek csapatemberként a 4×100-as és 4×200-as gyorsváltóban is övé volta hajrá. 1933-ban a főiskolai világbajnokságon egyéniben és váltóban is győzött. Egy évvel később a magdeburgi Európa-bajnokságon pedig 59,7 másodperces idővel szerzett aranyat.

A 21-szeres magyar bajnok, kétszeres Európa-bajnok, váltótagként világcsúcstartó, főiskolai világbajnok, Európa-rekorder úszó esetében a nagy kérdés az volt, mindez mire lesz elég az olimpián. Az erőviszonyokat jól mutatja, hogy 1932-ben japán, 1928-ban és 1924-ben Johnny Weismüller révén amerikai, 1920-ban, 1908-ban és 1912-ben pedig szintén amerikai győzelem született 100 méteres gyorsúszásban az olimpián.

Berlinben 1936. augusztus 9-én Csik Ferenc az elődöntőben 58,1-et úszva, a második helyen jutott a döntőbe, ahol a hetes pályát kapta. A finálé 15 óra 20 perckor startolt, 25 ezer néző előtt. A japánok (Yusa, Arai, Taguchi) mind dobogóra voltak esélyesek. Huszonöt méternél a japán Yusa vezetett, az 50 méteres forduló előtt őt követte a hazai közönség által hajtott német Fischer. Csik Ferenc harmadikként fordult, megelőzve a nagy amerikai esélyes, világcsúcstartó Ficket. Csik óriási hajrába kezdett, de 75-nél még előtte volt a japán, és bár az amerikai visszaesett, a másik két japán üldözőbe vette. Aztán 90 méternél Csik átvette a vezetést és csak centiméterekkel, de tisztán ő csapott elsőként a célba.

PestiSracok facebook image

Csik Ferenc végül 57,6-es idővel győzött, Yusa lett a második (57,9), a harmadik Arai (58,0). E győzelem mellett a 4×200 m-es gyorsváltónak is tagja volt (Gróf Ödön, Lengyel Árpád és dr. Abay-Nemes Oszkár mellett), amely bronz­érmet szerzett a világcsúccsal győztes a japánok és az USA mögött. A magyarok Európa-csúcsot úsztak.

Az olimpiai bajnokot – aki 1937-ben orvosi diplomát vehetett át – 1944 októberében behívták Szolnokon a csapatkórházba. Előbb Keszthelyre, majd Sopronba vezényelték. 1945. március 29-én csütörtökön a Magyarországon lezajlott egyik utolsó amerikai–brit légitámadás alkalmával Sopronban, hivatása gyakorlása közben, orvosi táskával a kezében a Patak utcában (a mai buszpályaudvar közelében) vesztette életét. Ott talált rá az ismert sportszerető, Avas Sámuel. 1947. április 23-án exhumálták holttestét és másnap szállították hamvait Keszthelyre, ahol a város által adományozott díszsírhelyre temették a Szent Miklós temetőben. Sírján ez olvasható:

Olimpiai bajnok úszóink 1936-ig

1896, AthénHajós Alfréd – 100 m gyors 1:22.2Hajós Alfréd – 1200 m gyors 18:22.2

1904, St. LouisHalmay Zoltán – 100 yard gyors 1:02.8Halmay Zoltán – 50 yard gyors 28.0

A nyitó képen Csik nagy győzelme után: jobbszélen ifjabb Horthy Miklós, a Magyar Úszó Szövetség elnöke, Csik mögött balra Kelemen Kornél, az Országos Testnevelési Ranács (OTT) elnöke, jobbra Gedényi Mihály, az OTT titkára, balszélen áll az amerikai Fick, Csik világrekorder ellenfele, Fick mögött Bozsi, magyar vizipólójátékos. Forrás: Pesti Hírlap 1936. 183. szám / Arcanum adatbázis; Fotó: Arcanum Digitális Tudománytár; Forrás: Zaol.hu

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.