Tihanyban Dömötör Csaba beszédével megkezdődött a Tranzit politikai fesztivál, amely az eddigi legnagyobb esemény a rendezvénysorozat tizennégy éves történetében. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára az infláció csökkenését és a bérek növekedését jelölte meg a 2023-2024-es gazdasági év legfontosabb feladatának pénteken Tihanyban a Tranzit fesztiválon, Mesterházy Attila, a Szocialisták és Demokraták elnöke szerint gazdasági szerkezetváltásra van szükség.
Pár napig Tihany az ország jövőjéről való gondolkodás középpontja
– ezekkel a szavakkal nyitotta meg az idei Tranzitot Dömötör Csaba államtitkár. Kiemelte, hogy új világ van születőben, és most fog eldőlni, hogy hol lesz benne Magyarország helye. Pénteken, 15 óra 30 perctől Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára Mesterházy Attilával, a Szocialisták és Demokraták alapítójával ütközteti álláspontját, de a szombati nap is számos csemegét tartogat: Európa döntés előtt címmel a jövő évi EP-választás tétjéről vitázik, amelyet élőben követhetnek a PS oldalán.
Dömötör Csaba a Tranzit politikai fesztiválon elmondott megnyitóbeszédében azt kívánta a résztvevőknek, hogy ez a fesztivál legyen a lényeges dolgok visszhangja, legyünk a normalitás visszhangja, a nemzeti érdekek visszhangja, és minden olyan értéké, amely naggyá tette Európát, és megtartotta benne Magyarországot.
A történelem hagyományos nagy problémái erővel visszajöttek a színpadra. Népvándorlás, járvány és háború. Leöntve az egész gazdasági válságtünetekkel, és mi az összes következményét viseljük
– mondta Dömötör Csaba, majd hangsúlyozta: a leggyakoribb kérdés mindezzel kapcsolatban, hogy mikor térünk majd vissza a korábbi kerékvágásba, de a helyzet az, hogy sokkal nagyobb az esélye, hogy egy új világ van kialakulóban, és most dől el, hogy Magyarországnak ebben hol lesz a helye.
A véleménynyilvánítás Európa egyre több helyén lesz egyfajta kockázatos extrémsport, ha nem a balliberális kánonba illeszkedik
– szögezte le a politikus.
Dömötör Csaba Mesterházy Attilával folytatott vitája során kiemelte, hogy tartósan nehéz időszakra kell berendezkedni, a kormány feladata az, hogy a nehézségek ellenére visszataláljon az ország a gyarapodás útjára.
A mi céljaink változatlanok: szeretnénk, ha ez egy magabíró ország lenne, amely képes megvédeni a családokat, képes fenntartani a biztonságát
– mondta, hozzátéve, hogy minderre növekvő életszínvonal mellett van szükség. Mesterházy Attila szerint a fenntartható növekedéshez gazdasági szerkezetváltásra van szükség Magyarországon: a munkaalapú társadalomról át kell állni a tudásalapú társadalomra.
A magasabb hozzáadott érték magasabb termelékenységet tud eredményezni, ami magasabb versenyképességet hoz a magyar gazdaság számára – emelte ki. Hozzátette, hogy így magasabb fizetést lehet adni a munkavállalóknak.
Dömötör Csaba kérdésre válaszolva azt mondta, hogy világpolitikai szinten óriási kockázatot jelent ma az orosz-ukrán háború, és az, hogy blokkosodás zajlik, részben a háborúval összefüggésben. Úgy látja, egyre nagyobb az esély arra, hogy új világrend van kialakulóban.
Most dől el, hogy Európának, ezen belül Magyarországnak hol lesz a helye
– hangoztatta. Mesterházy Attila szerint a tömbösödés egyik kiváltó oka a háború, a másik az Egyesült Államok és Kína erős rivalizálása. A tömbösödés nemcsak komoly veszélyt, hanem lehetőséget is rejt. Ebben a kulcskérdés az, hogy az Európai Unió milyen szerepet szán magának annak érdekében, hogy önálló tényezőként tudjon szerepelni – hangsúlyozta.
Dömötör Csaba meglátása szerint az európai gazdasági szuverenitás gyengül. Úgy fogalmazott: az elmúlt másfél évben egyértelművé vált, hogy az a szankciós politika, amibe “minket beletolnak”, nem jó Európának, “kicsinálja az európai gazdaságot”.
“Ez a gazdasági térség szívta a legnagyobbat”, mert miközben az európai növekedés stagnál, az amerikai és a kínai gazdaság erősödik – tette hozzá.
Az államtitkár kiemelte:
miközben az EU-nak “komoly hídfőállásokat kellene elfoglalnia gazdaságilag, ennek nem látjuk a jelét, és a gazdasági szuverenitás a politikai döntéshozatalban is jelentősen sérül. Mi ezzel nem értünk egyet
– jelentette ki.
Mesterházy Attila azt mondta: az EU-nak lenne lehetősége arra, hogy növelje versenyképességét, de “a politikai akarat, úgy tűnik, hogy hiányzik”.
Kérdésre válaszolva Dömötör Csaba közölte, a legtöbb vita az EU-val abban van, hogy úgy próbálnak meg elvenni jogköröket, hogy arról nem állapodtak meg. Példaként említette a betelepítési kvótát és a globális minimumadót. Kiemelte, nem az a kérdés, hogy van-e minősített többségi döntés, hanem az, hogy a különböző ügyekre ez a döntési mechanizmus vonatkozhat-e.
Mesterházy Attila szerint a magyar külpolitika mozgástere az elmúlt években jelentősen csökkent, amit szerinte az mutat, hogy míg 2004 és 2011 között az ország egyszer sem vétózott, az elmúlt három évben a leadott vétók hatvan százalékát Magyarország adta.
Dömötör Csaba hangsúlyozta, hogy a kormány a nemzeti érdekeket követi, “nem vágyik sem a rosszfiú, sem a jófiú szerepére”.
Magyarországon van politikai stabilitás, megteheti, hogy erővel kiálljon a saját álláspontja mellett
– szögezte le. Kérdésre válaszolva Mesterházy Attila kitért arra: “azért lobbizni, hogy Magyarország ne kapjon EU-s forrásokat, csak azért, mert nem tetszik az adott kormány színezete, téves politikai szándék”, amivel az embereket károsítják meg.
Nem annak szurkolok, hogy ne jöjjenek az EU-s források, hogy Magyarországon recesszió legyen, még akkor sem, ha ezer dologban nem értek egyet az Orbán-kormánnyal
– mondta. Dömötör Csaba a vita végén kiemelte: az EU-s pénzek tekintetében fajsúlyos kérdés, hogy “kiürült az EU-s kassza”. Az EU plusz tízmilliárd eurókat akar kérni a tagországoktól Ukrajna működésének támogatására és a brüsszeli bürokraták bérének emelésére – jelezte. Hozzátette: nincs rendben, hogy nem adták oda a nekünk járó forrásokat, miközben pluszpénzt kérnek. “
Ez fajsúlyos vita lesz és jó lenne tudni a többi párt álláspontját is erről
– tette hozzá. Mesterházy Attila szerint sok vita van az EU-ban, ami nem baj, és örülni kell annak, hogy Magyarország “az asztalnak annak az oldalán ül, ahol beleszólhat a vitákba”.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
Facebook
Twitter
YouTube
RSS