Korabeli naplókon, visszaemlékezéseken és leveleken, valamint más személyes és félhivatalos dokumentumokon keresztül, kortárs átlagemberek szemszögéből mutatja be az első világháború befejezését követő éveket a Trianon arcai című új forrásgyűjtemény.
Kíváncsiak voltunk arra, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése miként tükröződött, miként jelent meg a hétköznapi emberek életében, mindennapjaiban – mondta el az MTI-nek L. Balogh Béni, a Magyar Nemzeti Levéltár és a Libri Kiadó közös kötetének társszerkesztője, a levéltár kutatója. A forrásgyűjteményben a történelmi Magyarország különféle területeiről származó kortársak, közöttük hivatalnokok, földműves, karnagy, rönktéri művezető, alispán-feleség, tanítónő, katonatiszt és ügyvédek az 1918 és 1920 közötti impériumváltások és a trianoni békeszerződés életükre gyakorolt hatásairól írt feljegyzései kaptak helyet. L. Balogh Béni hangsúlyozta: a lehető legteljesebb kép megrajzolásához a politikusok, arisztokraták és egyházi méltóságok reflexióiból is válogattak a kötetbe.
A kutató felidézte, hogy a trianoni békeszerződés előzményeiről, okairól és következményeiről az 1980-as évek első felétől lehetett szabadabban beszélni és írni Magyarországon. A történészeknek először az alapkutatásokat kellett elvégezniük, ezért a témában írt történeti munkák többnyire a politika- és diplomáciatörténetre koncentrálnak. Emellett viszont háttérbe szorult a társadalom reagálásának kutatása, az, hogy miként élték meg a határok megváltoztatását és hárommillió magyar kisebbségi sorba kerülését az egyszerű emberek. Ezt próbáltuk ezzel a kötettel legalább részben pótolni – fűzte hozzá L. Balogh Béni, aki szerint rendkívül hosszadalmas történészi munkára van még szükség, hiszen rengeteg elemzésre, feldolgozásra és publikálásra váró személyes és félhivatalos dokumentum maradt az utókorra. A kötet három szerkesztője – L. Balogh Béni mellett Kunt Gergely és Schmidt Anikó – célja az volt, hogy minél több forrást ismertessen meg az olvasókkal, ezért szinte kizárólag szemelvényeket közöltek az eredeti forrásokból. A kötetben olvasható források közül a történész-levéltáros Ferencz József kolozsvári unitárius püspök évtizedekig vezetett naplófolyamának beválogatott részletét emelte ki, amelyben a nyolcvanhárom éves egyházi méltóság megható sorokkal festi le az erdélyi város 1918. karácsony estéjén bekövetkező román megszállását. Hozzátette: a többségükben mindeddig kiadatlan magyar nyelvű dokumentumok mellett a kötet két román és egy szerb forrást is közöl, igyekezve ezzel a kizárólagos nemzeti történelmi látószöget egy kelet-közép-európai látásmóddal meghaladni.
Forrás: MTI. Fotó: PS
Füge
2018-05-08 at 08:14
*rend.
Füge
2018-05-08 at 08:13
Mindegyik ország aki kapott területet már bűnhődi vétkét! Soha nem lesz rnd náluk, míg övék az ami egy ország, Magyarország.
öregedöbandi87
2018-05-06 at 12:06
Látom,és örülök,hogy van még,és él sok emberben a hazaszeretet.Csak az ifjúságnál kellene rendet tenni.
csakafidesz
2018-05-06 at 01:07
A “történelem alulnézetből” nevezetű “kutatások” még soha semmilyen komoly eredményt nem értek el, csak sületlenségeket irkáltak le.
Andras
2018-05-05 at 10:08
Trianont soha be nem gyógyult sebei máig velünk élnek.
A Magyar anyaország polgárai legalább olyan tájékozatlanok e téren mint mások.
AZ ” ánti” világ az internacionalizmus jegyében mélyen hallgatott és leginkább elhallgatatott ebben a témában, a mai pedig a határok átjárhatóságának mindenhatóságát hirdeti.
Személyes élmények mélyen gyökereznek, a hamis történelmi ismeretek pedig életre szóló torz képet adtak az embereknek.
Trianon emlékmü egyesek szemében maga a sovinizmus, és a gyülölt nacionalizmus.
A politikai PC Magyarországon sem engedi hogy kellö mélységgel kibeszéljük a témát, ami nekünk magyaroknak és AZ ITT élö más nemzetiségieknek is elengedhetetlen.
A huszadik század elsö felének egyik Nagy traumája volt .
Ferenc
2018-05-05 at 09:59
Már sokszor megbánták, hogy ezt a szűk 1/3-ot “demokratikusan” meghagyták nekünk. Most még ebből is migráncslandot csinálnának. Nem mohó ez a tetübanda?
szilamérné
2018-05-05 at 08:16
Még a 80-as évek elején is több volt mint 3 millió magyar ajkú az elszakitott területeken. Ez igy félrevezető.
MINDENT A MIEINKÉRT !
2018-05-05 at 08:03
nehéz elfogadni, egy ponton azomban le kell zárni dolgokat. A fájdalmasakat is.
VISZONT TEGYÜNK MEG MINDENT a mai határainkon kívül rekedet NEMZETRÉSZEINKÉRT !
khm
2018-05-04 at 17:08
Csak az a libri könyvkiadó… Csak az csípi a szemem.
Sebaj Tóbiás
2018-05-04 at 16:56
Tanítják, tanárja válogatja. Ezt egyébként nem kellene tanítani, vagy van vagy nincs!
öregedöbandi87
2018-05-04 at 16:43
Gyerek koromban az iskolában tanították a hazaszeretetet,most miért nem?Egy régi Tantárgy.”Magyar vagyok magyar,magyarnak születtem magyar nótát dalolt a dajka fölöttem.Magyarul tanított imádkozni anyám,szeretlek téged gyönyörű szép hazám.”Nem csak a diszkó,hanem ez is kellene az ifjúságunknak.