Trianon után Magyarország teljesen kiszorult az Észak-Adriai régióból, holott ez külkereskedelmünk szempontjából döntő fontosságú. Az adriai irány a legrövidebb ahhoz, hogy a magyar áruk elérjék a tengert. Ezért stratégiai fontosságú az a megállapodás, amit Szijjártó Péter külügy- és külgazdasági miniszter és Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes írt alá a héten Triesztben. Magyarország egy 300 méter hosszú partszakasszal rendelkező 32 hektáros területet vásárolt meg Trieszt kikötőjében 31 millió euróért, 60 éves koncessziós szerződés keretében. Tehát a megszerzett terület és koncesszió lehet a magyar külkereskedelem egyik legfontosabb bázisa.
Trieszt a Habsburg Birodalom része volt 1365 és 1918 között, ma Olaszországhoz tartozik. A területet a hidegháború ideje alatt Jugoszlávia is magának követelte, és véglegesen csak 1954-ben lett újra Olaszország szerves része. De véglegesen csak az úgynevezett osimói szerződés rendezte a dolgokat 1975-ben. Ez lehetővé tette, hogy az ottani lakosok etnikai hovatartozásuk szerint szabadon átköltözhessenek az általuk választott országba. Ebből látszik, hogy földrajzi fekvése szerint Trieszt mediterrán város, de történelme alapján igazi közép-európai terület. Állandó határviták és folyamatos etnikai feszültségek jellemzik a történetét. Trieszt sorsa az idők folyamán szorosan összefüggött Velence, illetve Fiume sorsával.
Az első világháború után Magyarország kiszorult a régióból
Az első világháború utolsó éveiben az olasz fronton borzalmas harcok dúltak, amelyeknek egyik tétje éppen az érintett régió volt. Az egyik oldalon az olaszok és az amerikaiak harcoltak, míg a másik oldalon magyarok, osztrákok, németek és maguk a horvátok. A magyar történelem egyik nagy katasztrófája volt az itt zajló háború, de a többi résztvevő nemzet sorsát szintén döntően befolyásolta. A horvátok hősies harcát éppen az fűtötte, hogy a háború után maguknak szerették volna Triesztet és Fiumét. Azonban ugyanezt akarták az olaszok. 1919-ben Gabriele D’Annunzio olasz politikus szabadcsapatai megszállták a korábban Magyarországhoz tartozó Fiumét, amely incidensbe belekeveredett Mussolini. Az így kialakult olasz belpolitikai feszültség volt az egyik oka a Duce hatalomra kerülésének. Végül úgy alakult, hogy Trieszt olasz lett, míg Fiume Jugoszlávia részévé vált. Ma a határokat mindenféle egyezmények garantálják, de azt senki sem tudja, hogy mi lesz a jövőben?
A horvátok és a szlovének pepecselnek, húzzák az időt
Jelenleg a régió teljes egészében az Európai Unió része, a határok nyitottak és a kereskedelem szabad. Magyarország számára stratégiai fontosságú a terület, mert itt érhetjük el a legkönnyebben az Adriát. Hagyományaink alapján számunkra elsősorban Fiume lenne az érdekes, de valahogy a fiumei közlekedési folyosó fejlesztése a horvátoknak nem annyira fontos, mint nekünk. Igaz, elkészült az autópálya teljes egészében, de más nagyon nem történt. Emellett még a nyolcvanas években megépült az adriai kőolajvezeték, amelynek révén az oroszok megkerülésével, közvetlen tengeri úton tudunk kőolajat importálni. Évtizedes terv, hogy Krk szigetén épülne egy földgázterminál, és onnan látnák el Magyarországot. De ennek megépítését a horvátok húzzák-halasztják, és ma már úgy tűnik, hogy soha nem lesz belőle semmi.
Ezután jött a képbe Szlovénia, vagyis a Trieszt és Fiume közt lévő koperi kikötő. Ma talán ez a legfontosabb bázisa a magyar kereskedelemnek az Adrián, és lenne potenciál a fejlesztésében. Készek a tervek arra, hogy Zalaegerszegtől kiindulva kiépítenének egy nagy kapacitású vasútvonalat, amit az Európai Unió kész lenne 260 millió euróval megtámogatni. De ez a beruházás szintén húzódik. Úgy tűnik, hogy a szlovének valamiért nem túl lelkesek az ügyben.
Olaszok nagy fantáziát látnak a magyar kapcsolatban
Ezek után léptek az olaszok, akik 2017-ben felajánlották a trieszti kikötő kapacitását. Az érintett régió vezetése az elmúlt években komoly lobbitevékenységet folytatott nálunk és Szlovéniában. A magyar külkereskedelem egy része gyorsan átterelődött Trieszt irányába, és ma már naponta indul Budapestről konténerszállító vonat oda, amely szerelvények jellemzően az osztrák vasútútvonalat használják. Így megkerülhető a túlterhelt szlovén irány. Egyébként szó van arról is, hogy Olaszország a régióban valahol építene egy nagy teljesítményű földgázterminált, amelyhez Magyarország kapcsolódhatna. A magyar szállítmányozó cégeknek tetszik ez az új lehetőség, és csak az volt a kikötésük, hogy a trieszti irány nem lehet drágább, mint a koperi. Ezt elérték, sőt, ennél többet is. Magyarország egy 300 méter hosszú partszakasszal rendelkező 32 hektáros területet vásárolt meg Trieszt kikötőjében 31 millió euróért, 60 éves koncessziós szerződés keretében.
A most megvásárolt terület egyfajta autonómiát fog élvezni, és magyar szabályok szerint folyhat a vámkezelés és bürokratikus ügyintézés. Ez nagy előnyt jelent a magyar cégeknek.
Szijjártó tervei
Ilyen előzmények után érkezett meg Szijjártó Péter külügy- és külgazdasági miniszter Triesztbe, ahol a régió vezetői mellett maga Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes látta vendégül. Salvini ugyebár ma Olaszország legvitatottabb politikusa. Hatalmas szimpátia- és ellentüntetések zajlottak a városban.
De engedtessék meg nekünk, hogy mi inkább Szijjártó Péterrel foglalkozzunk. Már csak azért is, mert a magyar miniszter betekintést engedett a magyar közlekedésfejlesztés terveibe. Még június 21-én, Mogyoródon beszélt arról, hogy kikötőt és logisztikai bázist létesít Magyarország Triesztben, hogy a tengerentúlra exportáló magyar vállalatok gyorsan és akadálymentesen szállítmányozhassanak.
A 60-100 millió euró közötti beruházással megteremtik a megfelelő infrastrukturális feltételeket ahhoz is, hogy a magyar cégek 24 órán belül eljuthassanak közúton vagy vasúton a tengeri kijárathoz.
Hozzátette, hogy az adásvételi szerződést július elején írhatja alá a kormány. A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország logisztikai versenyképességének erősítése érdekében javítania kell a történelmi adottságokból fakadó infrastrukturális lemaradását Nyugat-Európához képest. Ehhez négy területet emelt ki: az észak-dél irányú infrastruktúra fejlesztését, a határkeresztező út- és vasúti kapcsolatok számának növelését, a Közép-Európából ma még hiányzó gyorsvasút építését és az eurázsiai kereskedelmi övezetre vonatkozó kínai kezdeményezésekből fakadó előnyök kihasználását. A külgazdasági és külügyminiszter beszélt arról, hogy 2024-ig a teljes magyar közúti és vasúti hálózaton rendkívüli fejlesztéseket hajt végre a kormány; közútfejlesztésre 3200 milliárd forintot, vasútfejlesztésre 2022-ig 1500 milliárd forintot fordítanak. Az eurázsiai gazdasági lehetőségekről szólva Szijjártó Péter azt mondta, hogy Magyarországnak ki kell használnia Kína Európára és Ázsiára kidolgozott kereskedelmi tervét, és a leggyorsabb szállítási lehetőséget kell biztosítani vasúton a görög kikötőkből Nyugat-Európa felé. Nagy hangsúlyt fektet ezért a kormány a Budapest – Belgrád vasútvonal kiépítésére is – jegyezte meg.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS