Trianonra, vagy az azt követő revíziós törekvésekre emlékezni nem birodalmi szemlélet, hanem kötelesség
Március 15. misztikus jelentőségű dátum a magyar nemzet történetében, amely nem csak a 48-as forradalom és szabadságharc kiemelt eseményeinek időpontja. 84 évvel később, ugyanezen a napon vonult be a magyar hadsereg a ruszinok lakta Kárpátaljára - akkor ha csak rövid időre is, de Kárpátalja újra egységes területté, a Magyar Királyság részévé vált. A terv azonban nem klasszikus területfoglalás volt - az ország vezetése a második világháborút megelőzően autonóm ruszin egységet akart létrehozni a Magyar Királyságon belül, ahol például a ruszin is hivatalos nyelv. Ennek is köszönhető, hogy a ruszinok akkor fel is esküdtek a magyar koronára - hogyan jutottunk el odáig, hogy a szovjet megszállással ukránnak kikiáltott ruszinok közül többen ma kifejezetten ellenségként tekintenek a magyarokra és van-e még lehetőség arra, hogy a két nép egymást tisztelve, valóban békében éljen egymás mellett? - erről is beszélgettünk Jeney Jánossal, a Magyarságkutató Intézet térképész-kutatójával, mondhatnánk úgy, Trianon-kutatójával, egy kevesek által ismert egyik emblematikus helyszínen, Felcsút határában, ott ahol landolt a világcsúcsot döntő Justice for Hungary, hogy az egész világ figyelmét felhívja Trianon igazságtalanságára. És ellátogattunk Csepelre is, ahol példaértékű intézményt hozott létre az önkormányzat Trianon emlékére, a nemzeti összetartozás jegyében. A Partiumban született csepeli polgármester, Borbély Lénárd mutatta be az unikális múzeumot a PestiSrácok.hu-nak és arról is beszélt, miért fontos, hogy Trianon emlékezetét soha ne engedjük feledésbe merülni.
Felcsút-Bodmér és Szár közötti, de Felcsúthoz tartozó területen - állítja János - szállt le 1931-ben a Justice for Hungary névre keresztelt repülőgép, fedélzetén két magyar pilótával, akik világcsúcsot döntve repülték át az Atlanti-óceánt, hogy felhívják ezzel az egész világ figyelmét Trianon igazságtalanságára.
Ott, ahol a világcsúcsot döntő repülő leszállt, egy megkopott kő áll valamilyen eredetileg talán gabonatábla közepén. Az út mellett pedig márvány emlékmű emlékezik meg Endresz Györgyről és Magyar Sándorról.
Nem csak a Justice for Hungary ért célba, hanem annak üzenete is
-mondta Jeney János, aki többek között a világhírű repülést és annak körülményeit, következményeit is kutatja.
Egészen a második világháború kitöréséig napirenden volt a téma. Külföldi lapok cikkeztek a Magyarországgal történtekről, forgatóstábok jöttek a világ számtalan pontjáról, hogy a trianoni döntés súlyos következményeit bemutassák
-hangsúlyozta a Magyarságkutató Intézet munkatársa.
Konklúzió, hogy bár anno hosszú ideig nemzetközi szinten is sokan elismerték a példátlan nemzetcsonkítás embertelenségét, ma mégis ott tartunk, hogy a Nagy-Magyarország ábrázolása, vagy Trianon említése is nemzetközi botrányt vált ki, s revizionista, birodalmi tervekkel vádolnak bennünket, ha csak emlékezünk a múltra.
Márpedig arról is meg kell emlékezni, hogy március 15-én lesz 84 éve, hogy a magyar hadsereg bevonult Kárpátaljára, és az elszakított nemzetrész egésze egy időre ismét Magyarország részévé vált.
Kárpátalja magyar lakta része már az első bécsi döntéssel vissza került Magyarországhoz, 1939 március 15-én pedig a ruszinok lakta vidék is. Ez volt az egyetlen olyan terület visszacsatolás, ahol a terültet nem integrálták be a vármegye rendszerbe, hanem úgynevezett közigazgatási kirendeltségeket hoztak létre, ahol a ruszin nyelv is ugyan úgy hivatalos volt mint a magyar. Március 18-ra lezárult a Kárpátalja hadművelet. A Magyar Honvédség terve az volt, hogy egészen Poprádig vonul, elfoglalja a ruszin lakta területeket és egy autonóm ruszin egységet hoz létre a Magyar Királyságon belül. Az elképzeléseik annyira támogatottak voltak, hogy a ruszinok hűséget is esküdtek a Magyar Királyságnak
-idézte fel Jeney János.
Hozzátette, hogy aki Kárpátalján él, volt magyar, csehszlovák, megint magyar, aztán szovjet, aztán ukrán, miközben talán mindvégig ugyan abban a házban élt, egy tapodtat nem költözött odébb.
Jeney reményét fejezte ki, hogy a kárpátaljai magyarság érdekében a konfliktusok idővel elülnek, mert valójában sosem a ruszinság, illetve most az ukrán nép tekintette ellenségnek a magyart, az ellenségeskedés mindig is csak kisebb csoportok provokációiból alakultak k. A térképész kiemelte azt is, hogy például már 1939-ben is a Szics-gárda volt a Magyar Honvédség ellenfele a csatákban, amelyben nem kárpátaljai ruszinok harcoltak.
A magyarok békés egymás mellett élésre törekvését szerinte az is jól mutatja, hogy a Kárpátalja fejlesztésére indult kormányzati programot Egán Ede Tervnek nevezték el. Egán Ede az az ír származású kormánytisztviselő volt az első, aki felemelte a ruszinságot.
Egy ház az összetartozásért
Borbély Lénárd: "Soha nem ismétlődhet meg, ami 2004 december 5-én megtörtént"
Hitünket és reményünket egy egységes nemzetben Európa közepén soha nem szabad feladni, mert a nemzeti egység nem azon múlik, hogy hol húzódnak az országhatárok
- ezt már Borbély Lénárd, Csepel polgármestere mondta lapunknak, akik 2021-ben egy unikális emlékkiállítást nyitottak, Az Összetartozás Háza néven. A teljes egészében önkormányzati forrásból megvalósított intézmény nem csak kiállítás, hanem oktatóhely is, amely a nemzeti felelősségvállalás jegyében tanítja a fiatalokat, múltunkat megismertetve arra: hogy mi magyarok összetartozunk!
Az Összetartozás Háza ötlete 2019-ig nyúlik vissza. Az önkormányzat elhatározta, hogy egy elkülönít egy keretet, hogy létrehozhassanak egy intézményt, amely Trianon illetve az összetartozás méltó emlékezete lesz. Felújítottak egy régi használaton kívüli épületet, majd elkezdtek felvásárolni olyan relikviákat, amelyek a trianoni időkből maradtak fenn, illetve Csepel múltját idézik.
Eredetileg a századik évfordulón akarták megnyitni az Összetartozás Házát, de 2020-ban a pandémia miatt nem lehetett az új intézményt kinyitni, ott vendégeket, látogatókat fogadni. Végül a százegyedik évfordulón avatták fel az unikális kiállítást, amelyet oktatási célokra is az iskolák rendelkezésére bocsátanak.
Több termen keresztül vezetik végig a látogatókat Trianon előzményeitől, a békediktátumok aláírásán át, a szétszakítás ellen tiltakozó tüntetést is megjelenítve. Külön szobát kaptak a revíziós törekvések és eredmények, ahová egy olyan babér kapun keresztül juthatunk be, amilyennel az elszakított területeken a bevonuló magyar hadsereget várták. Akkor éveken át minden a területek visszaszerzésének és az ország újraegyesítésének szándékáról szólt - majd jött a második világháború...
Bemutatják a békediktátum utáni időket is, hogyan jutottunk el a rendszerváltásig, de megemlékeznek a 2004 december 5-i, ahogy Borbély Lénárd fogalmazott - botrányos népszavazásról is. Eljutunk a termeken át egészen 2020-ig, amikor Orbán Viktor miniszterelnök Trianon századik évfordulóján megtartott beszédét a nemzeti összetartozásról, s ettől a naptól a június 4-i gyásznap a Nemzeti Összetartozás Napja.
Az utánunk jövő generációkban is azt szeretnénk életben tartani azt az érzést, hogy a Kárpát-medencében összetartozunk mind mi magyarok, bárhol is húzódjanak az országhatárok. Ahogy szeretnék megismertetni őket azzal az igazsággal is, hogy a határon túl a magyarok összetartoznak ugyan úgy az anyaországgal, mint az anyaországban élők. Ne adjuk fel a reményt, mert amíg hitünk van, reményünk van, addig mindenünk megvan
-fogalmazott a polgármester.
A csepeli önkormányzat a 2010-es fordulat óta nagyon nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a határon túli magyar lakta területeket az itteni általános iskolások megismerhessék. Ha állami pályázaton nagy ritkán nem pályáznak sikerrel, akkor az önkormányzat saját költségvetésből biztosítja a fiatalok kiutazását az elszakított nemzetrészekre.
Nekem ez személyes szívügyem is, hiszen én is a határon túl születtem, Nagyváradon, a családom is a trianoni országhatárokon kívül ragadt. Ami 2004 december 5.-én, illetve azt megelőzően a kampányban megtörtént, az soha többé nem ismétlődhet meg
-mondta Borbély Lénárd.
