Pesti Srácok

Túl szűk lett a Vatikán két pápa számára

Túl szűk lett a Vatikán két pápa számára

Magyarázkodásra kényszerült a Vatikán XVI. Benedeknek a papi nőtlenség (cölibátus) kérdését érintő írása miatt, amelyet a nyugalmazott pápa tudomása nélkül hoztak nyilvánosságra az olaszországi sajtó keddi jelentései szerint.

XVI. Benedekhez közeli forrásoktól a vatikáni tudósítók úgy értesültek, hogy a nyugalmazott pápa feljegyzéseket írt a papi hivatásról, amelyeket vázlat formájában, "olvasásra" Robert Sarah bíborosnak is átadott. Ezeknek könyvben való megjelenéséről XVI. Benedek azonban nem tudott. Meglepetést jelentett tehát, amikor részletek láttak napvilágot a Sarah bíboros és XVI. Benedek szerzőpáros nevével egy francia kiadónál szerdán megjelenő könyvből.

A Le Figaro című francia napilap előzetes cikke szerint a könyvben a nyugalmazott pápa "nem maradhatok csendben" jelmondattal a papi cölibátus intézményét védelmezi. A kérdés aktuálisnak számít, mivel Ferenc pápa iránymutató dokumentum kiadására készül a tavaly októberben, a Vatikánban rendezett pánamazóniai püspöki tanácskozás (szinódus) témáiról. A szinódus záródokumentuma többek között felvetette a rendkívüli paphiánnyal küzdő amazóniai régióban olyan nős férfiak pappá szentelését, akik már állandó diakónusként szolgálnak. A szentszéki sajtóközpont vezetője azonnali közleménnyel reagált, majd a Szentszék kommunikációs igazgatója, Andrea Tornielli a l'Osservatore Romano szentszéki napilapban szögezte le, hogy Ferenc pápa nem kívánja eltörölni a cölibátust. A l'Avvenire, az olasz püspöki kar (Cei) lapja hozzátette: Ferenc pápának "esze ágában sincsen módosítani" a cölibátust, ebben a kérdésben "nincsen megosztottság az egyházban". A legnagyobb olasz napilapnak, a Corriere della Serának nyilatkozó Gerhard Ludwig Müller bíboros, a vatikáni Hittani Kongregáció volt prefektusa úgy nyilatkozott, hogy "nincsen két pápánk, egy pápa van, Ferenc pápa". Megjegyezte, hogy a papi cölibátus elvének "megsemmisítése veszélyes lehet az egész egyház számára". Eugenio Coter bolíviai apostoli helynök elmondta, hogy a diakónusok papi szolgálatának erősítése olyan területeken merült fel, ahol egy 10 ezer négyzetkilométeres területen 260 ezer hívőt a jelenlegi 13 pap alig tud ellátni. A baloldali La Repubblica úgy látta, "Ratzinger pápának csapdát állítottak", hogy az egyház konzervatívabb körei ily módon befolyásolják Ferenc pápa döntéseit. Az újság még azt is megkérdőjelezte, hogy XVI. Benedek önálló írásra képes lenne. Az amerikai jezsuiták folyóirata is kétségeit fejezte ki a nyugalmazott pápa társszerzőségéről. Az olasz sajtóban megjelentekre Sarah bíboros közösségi bejegyzéssel, majd közleménnyel reagált: "súlyos rágalmazásnak" nevezte a feltételezést, miszerint megkerülte XVI. Benedek pápát. Három, XVI. Benedek aláírta levelet közölt, amelyekben a nyugalmazott pápa az utóbbi hónapokban rábólintott írása végső változatára. Sarah bíboros, aki az Istentiszteleti Kongregáció prefektusa, "abszolút" hűségét hangsúlyozta Ferenc pápa iránt. A La Stampa szerint a Vatikán "egyre szűkebbnek bizonyul két pápa számára".

Az áprilisban 93. évét betöltött XVI. Benedek 2013. február 11-én jelentette be lemondását, és maga rendelkezett arról, hogy megtartja fehér színű pápai ruháját, felveszi a "nyugalmazott pápa" nevet, és a Vatikánban, egy kolostorban ugyan, de utódja közvetlen közelében marad. Kánonjogi megoldást a vatikáni reformokon dolgozó bíborosi tanács (C6) körvonalazhat, mivel nem kizárt, hogy hasonló helyzet – egy beiktatott pápa és egy lemondott pápa együttesével – megismétlődhet. Davide Scito atya, a római Santa Croce pápai egyetem kánonjogásza hírügynökségi nyilatkozatai szerint a "nyugalmazott pápa alakja nem is létezik": Joseph Ratzinger nyugalmazott püspök. Hozzátette: a problémát XVI. Benedek "eszközként való kihasználása" jelenti. "Tud-e Ratzinger arról, ami körülötte történik?" – kérdezte Scito.

PestiSracok facebook image

Ferenc pápa szerdai Twitter-bejegyzésében azt írta: rosszat tesznek (az egyháznak) a nem következetes, skizofrén keresztény pásztorok. A Két pápa című amerikai film óriásplakátja heteken át a Szent Péter térre vezető sugárúton volt látható, a szentszéki sajtóközpont bejárata mellett, anélkül, hogy eltávolították volna onnan.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Vatikáni média

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)