Miért emlékeznek sokan ma is nosztalgiával a Kádár-korszakra? Milyen illúziókra, hazugságokra építették a gulyáskommunizmust? Hogyan kezdtek felébredni, magukra találni és megerősödni azok, akik a rendszer igazi ellenfelei lettek? Hogyan lehetett túlélni? Kik voltak a valódi rendszerváltók és kik az árulók, akiknek feladata a belső bomlasztás és a kommunisták politikai karanténból való kiemelése volt? És főként: hogy lehetséges az, hogy harminc évvel a rendszerváltás után, az Alaptörvénybe foglaltak ellenére visszatérhetett az önkormányzati hatalomba a kommunista nómenklatúra maradványa? Többek közt ezeket a kérdéseket vitattuk meg a “Túléltük hát, bár igénybe vett” mottójú pódiumbeszélgetésen Selmeczi Gabriella rendszerváltó politikus, a budaörsi Fidesz alapítója, Alexa Károly rendszerváltó értelmiségi, a diktatúrában meghurcolt Mozgó Világ szerkesztőségének egykori helyettes vezetője, Horváth Attila rendszerváltó jogász, egyetemi tanár, a Független Jogász Fórum alapító tagja, ma alkotmánybíró, valamint lapigazgatónk, Stefka István rendszerváltó újságíró részvételével. A vita moderátora Huth Gergely főszerkesztő volt. A múlt pénteki, a Premier KultCafé csordultig megtelt nagytermében tartott rendezvényünkön László Petra és férje, László Gábor Stefka István kalandos és tanulságokkal teli pályájáról szóló portréfilmjét is bemutattuk, amely Az Öreg címet kapta. Nézze meg a teljes filmet és a beszélgetés vágatlan videóját!
Sokakban, akik a rendszerváltást megelőzően voltak fiatalok, egyfajta nosztalgia alakult ki a Kádár-korszak kapcsán arról, milyen jó is volt akkoriban az élet. Az úgynevezett gulyáskommunizmusnak éppen ez volt a lényege, hogy miközben valójában szürke volt, unalmas volt, illúzióban tartották az embereket. Akkor voltunk fiatalok és mindenki jó érzéssel emlékszik vissza a fiatalságára, ráadásul az idő is sok mindent elfeledtet
– vélekedett Horváth Attila alkotmánybíró, egyetemi tanár a Kádár-korról szóló pódiumvitán.
“Az egész Kádár-rendszer hazugságra épült”
Felidézte, hogy bár azt mondták, puha diktatúra van, azért éppúgy voltak politikai foglyok és cenzúra a nyolcvanas években is. Megtartották a Rákosi-rendszer törvényeit is, legfeljebb nem alkalmazták olyan szigorúan.
Az egész Kádár-rendszer egy válságmenedzselés volt: hogyan lehetne kijönni a válságból, az ’56-os válságból, a ’68-as válságból, a téeszesítés kudarcából és abból, hogy hosszú ideig nem volt egy fillér sem a Nemzeti Bankban. Reformokat hoztak, Kádár mindig azt ígérte, hogy ha kijöttünk a válságból, visszaállítják a szocializmust, de nem sikerült kilábalni belőle. Viszont úgy csinálták, hogy ez ne derüljön ki
– fogalmazott Horváth Attila. El kellett hitetni az emberekkel, hogy mi vagyunk a legvidámabbak, itt minden jó, van áru az üzletekben. Közben “csak azért volt, mert a szegény parasztok dolgoztak a háztájiban”. Azért volt kicsit jobb a helyzet, mert munka után “géemkáztunk”. Ez volt a gulyáskommunizmus. Az emberek jó része sokáig el is hitte, hogy jó világ van. Ebben nagy szerepe volt a sajtónak, amit folyamatosan egzecíroztattak, nyomás alatt tartottak. A Független Jogász Fórum alapító tagja kiemelte, hogy “az egész Kádár-rendszer hazugságra épült”. Azok, akik ma nosztalgiával mutogatnak a múlt rendszerre, elfelejtik, hogy az a morális és gazdasági válság, amiből máig nem sikerült egészen kitörni, annak az időszaknak köszönhető.
No gallery template found!El kell mondani mindent a fiataloknak!
Az egyik legnagyobb gond az, hogy egyre kevesebben emlékeznek rá, mi volt akkor, és egyre kevesebben vannak, akik át tudják adni a tudást
– reflektált Selmeczi Gabriella, rendszerváltó politikus. A budaörsi Fidesz alapító tagja felidézte, hogy az ő életében ’89-90 volt a meghatározó: Nagy Imre újratemetése, ahol élőben hallhatta Orbán Viktor beszédét, majd az esti tévéadások, amelyben arról hazudoztak, milyen veszélyt hoz az országra a fiatal politikus, aki először merte kimondani, hogy vonják ki a szovjet csapatokat Magyarországról.
Akkor kezdtem el figyelni, hogy mi történik és hogyan történik. Aztán 1989 decembere úgy kezdődött, hogy Tőkés püspök úr elindította a temesvári lángot. December 24-én mindenki elkésett a karácsonyi vacsorával, mert mindenki a tévét nézte, hogy mi történik. ’89-90 volt a meghatározó. Akkor kezdtük látni a baráti körömmel, hogy jó ég, mi van itt; mit jelentett az, hogy diktatúrában éltünk és milyen lehetőségeink nyíltak. Ahogy a Fidesz alapításkor is megfogalmaztuk: holnap úgy szeretnénk felébredni, mintha egy teljesen normális országban élnénk
– mondta Selmeczi Gabriella.
A mai fiataloknak mindez már keveset mond. Vagy legalábbis a többségüknek
– szögezte le. Hozzátette: feladatunk, hogy az akkor történteket is átadjuk az fiataloknak.
Mint ahogy át kell adni azt a szörnyűséget is, ami 2006. október 23-án, a gyurcsányi rendőrterror idején történt az országgal. Ráadásul érdemes párhuzamot vonni a két időpont és esemény között
– vélekedett.
Zsigeri módon, magától jött minden
A hetvenes években megállt minden. Mégis azt vettem észre magamon, a színházi életben például, hogy aki nekem tetszik, az a rendszernek nem a barátja, hogy aki jó arcú ember, az nem kommunista író. A rossz arcúak pedig azok. Aki a tévén keresztül is szimpatikus volt, közelebb állt hozzánk, az máshogy fújta a nótát
– így emlékszik Alexa Károly irodalomtörténész arra, hogyan kezdett rendszerellenessé válni. Mint mondta, ez egyszerűen zsigeri módon működött. Magától jött minden: például csendben megemlékezni arról, amiről nem lehetett beszélni.
Utólag könnyű ideologizálni
– mondta az Aczél György, a diktatúra kultuszminisztere által szétkergetett Mozgó Világ szerkesztőségének egykori helyettes vezetője, az MDF alapítója, majd hozzátette: de hogy mindezt megélni mit jelentett, azt írók tudnák jól szemléltetni, de még több embert lehetne elérni filmekkel. A lényeg az, hogy meg kell mutatni, mi volt valójában akkoriban.
“A túlélés egyetlen megoldása az volt, hogy megpróbáltunk dolgozni”
Alámerültünk és aztán eltűnt
– idézte Antall Józsefet lapigazgatónk, Stefka István, aki akkoriban a “modellváltásra” készülődő kommunista rezsimmel titokban kollaboráló, álrendszerváltó újságírókkal (lásd A hálózat című rovatunkban pl. a Nap TV, a Reform, a Mai Nap, a Kapu és a 168 Óra szerkesztőségének történetét) ellentétben népszerű, de politikai témáktól 1989-ig távol tartott rádióriporterként valóban a rendszerváltás oldalára állt, majd ellenszegült az MSZ(M)P visszatérését előkészítő, a törvényesen megválasztott Antall-kormányt puccsal eltávolíttatni próbáló médiafalkának.
A diktatúra alatt végig az járt a fejemben, hogy nem fedhetem föl, amit gondolok, mert azonnal visznek a börtönbe. Úgy latolgattuk, hogy még 60-70 évig biztosan itt lesznek az oroszok. Nem is sejtettük, hogy összeomolhat a rendszer, annyira szilárdnak tűnt. A túlélés egyetlen megoldása az volt, hogy megpróbáltunk dolgozni. Abba vetettük bele magunkat
– fejtette ki Stefka István arra a kérdésre, amit Huth Gergely úgy vezetett fel: “az igazi hősök a megtörhetetlen ellenállók voltak, akiket még 1988-ban, vagy ’89 elején is üldözött és meghurcolt a hatalom, mint például a 95 esztendős Pákh Tibor szabadságharcost, de tízmillió embertől nem várható el, hogy feláldozza magát és az egész életét. A kérdés tehát az, hogy hogyan lehetett úgy élni, hogy az ember ne váljon a rendszer részévé?”
A balliberális mitológiában ma én kommunista vagyok, miközben még párttag sem voltam, annak ellenére, hogy a kollégák a rádióban és a televízióban 90 százalékban azok voltak. Jó haverjaim vannak a szakmában, párttagok is, de ez önmagában nem szégyen. A lényeg az, hogy mit csináltál akkor és mit csináltál 1990 után! Támogattad-e a rendszerváltást, vagy sem?
– fogalmazott Stefka István, a felvetés elejére úgy reagálva:
Természetesen azok az igazi hősök, akik feláldozták az egész életüket a megtörhetetlen ellenállással.
Mint mondta, a demokratikus váltás ellenére sokakat közülük később is meghurcoltak az elvtársak, “akik jól beágyazták, bevermelték magukat”.
A beszélgetés során a vendégek felidézték az 1989. március 15-i nagy tüntetést a televízió székházánál, a köztársaság hamiskás kikiáltását, és azt is, hogyan próbálták még a nyomait is eltüntetni a rendszer bűneinek, vagy miként működött az Állambiztonsági Hivatalnál az iratmegsemmisítő; hogyan jutott be Pesty László és Végvári József hadnagy – méghozzá kamerával, az életét kockáztatva – a titkosszolgálat alagsorába és mi mindent tárt még elénk a Fekete Doboz, mint az első szamizdat videofolyóirat.
Akik kihozták a politikai karanténból a kommunistákat
Az 1989 utáni időszakról, az ellenzéki pártok átformálódásáról, a Demokratikus Charta valódi céljáról és az SZDSZ árulásáról vagy inkább lelepleződéséről is szó esett. A történelmi események fonala kirajzolja, hogyan is lehetséges, hogy a mai napig ott vannak a hatalom közelében, például a főpolgármesteri hivatalban is olyanok, akik az elmúlt rendszer aktív szereplői voltak. Selmeczi Gabriella felidézte, hogyan történt, hogy 1994-ben az SZDSZ koalícióra lépett az MSZP-vel, miközben korábban azt mondták: erre semmiképp sem fog sor kerülni.
Úgy is megtették, hogy az MSZP-nek több, mint 50 százaléka volt, tehát a törvényhozáshoz erre nem lett volna szükség. Akkor miért?
– tette fel a költői kérdést az “ősfideszes” politikus.
Ki kellett hozni a politikai karanténból a kommunistákat? Egy olyan SZDSZ, amely a rendszerváltozáskor radikálisabb volt az MDF-nél, mégis hogyan hozta meg ezt a döntést? Talán az ezüstpénz az oka! De nem az, amit kaptak, hanem amit ők akarnak osztani, és ez a mai napig igaz!
– fogalmazott Selmeczi. Mint mondta, Kövér László ismerte fel nagyon korán, mi is valójában az SZDSZ…
Egy elnökségi ülésen nagyon keményen elmondta, hogy ha belemegyünk az Antall-kormánnyal szembeni chartázásba, akkor mi is kiengedjük a kommunistákat a politikai karanténból és előkészítjük a visszatérésüket
– idézte fel. Hozzátette: amikor kiderült, hogy a Fidesz nem az SZDSZ kisdobos szervezete, őrült agresszióval és dühvel támadtak nekik.
Huth Gergely felidézte kedvenc jogszabályát, az Alaptörvény 2011-es átmeneti rendelkezéseit, amelyek brüsszeli nyomásra már némiképp kiherélve, a mai szocialisták megemlítése nélkül kerültek be az Alaptörvénybe.
Ez a mai is hatályos legfelsőbb szintű jogszabály gyönyörűen és pontról pontra felsorolja a kommunisták elévülhetetlen bűneit, érdemes mindenkinek végigolvasnia!
– érvelt a PestiSrácok.hu főszerkesztője.
Ha az Alaptörvénybe is belekerült, hogy a szocialisták elévülhetetlen bűnöket követtek el az egész nemzet ellen, hogyan fordulhat elő, hogy most, főként Budapesten visszaszavazhatták őket a helyi hatalomba?
– tette fel a költői kérdést Huth Gergely, utalva arra, hogy a kommunista nómenklatúra maradványaival szövetkező ellenzékiek az alkotmánynak szegültek ellen.
A kommunisták felkészültek a rendszerváltásra és a beépülésre
A vitát tovább tüzelte a moderátori felvetés, miszerint
a kormánytöbbség jóvoltából nyilvánosságra került, elérhető, kutatható belügyi, állambiztonsági iratok bizonyítják, hogy az elvtársak készültek a rendszerváltásra, amit egymás között modellváltásnak neveztek. Be akartak szivárogni a rendszerváltók közé, az volt a cél, hogy beépüljenek az új, demokratikus rendszerbe, emellett elfoglalják az államigazgatás és a gazdaság kulcspozícióit.
Mottó
Drága Irén,
Először is közlöm veled, hogy néhány éve
Váratlanul, ámde mégis véget ért egy korszak.
Lábjegyzet lesz, egy csillaggal megjelölt szó
Jövőbeli történelemkönyvben,
S a lapon alul
Néhány szó, mely sebten elintézi.
Hernyók, nyüvek (hernyók, nyüvek),
Álcák, molyok (álcák, molyok),
Nagy giliszták élősködtek az örök erőkön,
Míg szőnyeg alá besöpörve éltünk mindahányan.
Túléltük hát, bár igénybe vett.(Cseh Tamás, Másik János és Bereményi Géza: Levél nővéremnek II./Harmadik levélrészlet)
Fotók: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu; a Stefka Istvánról szóló portréfilmet saját kezdeményezésükből László Petra és László Gábor készítette; a videotudósítások László Petra alkotásai.
Benedek Károly
2019-11-12 at 23:20
ALBERT CAMUS 1956-RÓL
#
A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben.
„A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia – s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben. A magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol – még közvetve sem – igazoljuk a gyilkosokat.”
#
A híres francia író, Renaud Camus, az Európai Ellenállás Nemzeti Tanácsának elnöke levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek.
.
A levél teljes szövege:
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Engedje meg, hogy azzal kezdjem: lelkes gratulációmat küldöm az országos választásokon elért fényes sikeréhez.
Gratulációmat még hangsúlyosabbá teszi az a csodálatos beszéd, amelyet március 15-én mondott el. Történelmi beszédnek fogják tekinteni. De már most is az, mivel az egyik legszebb és legerőteljesebb beszéd, ami valaha is elhangzott. Elmondott mindent, amit mi, az inváziónak, külföldi megszállásnak, etnikai elözönlésnek kitett szerencsétlen, alávetett, védtelen nyugat-európaiak hallani szerettünk és akartunk volna. Az Ön szavainak hála, Európa legközepén Magyarország ismét az európai ellenállás élő erődítményévé válik.
Beszéde, helyzete és az elmúlt években vállalt állásfoglalásai, mint ahogyan azzal nyilvánvalóan tudatában van, hatalmas felelősséget ró Önre. Ön nem csak Magyarország miniszterelnöke, hanem a bátorság, a remény, valamint az ellenállás és az alávetettség egyértelmű visszautasításának totális megtestesítője.
Én francia író vagyok, akit leginkább azért ismernek, mert megfogalmaztam a „Nagy Felcserélés” kifejezést, amelyet nagy örömömre Ön a beszédeiben nemrégiben használt. Elnöke és társalapítója is vagyok az Európai Ellenállás Nemzeti Tanácsának, ami mindazok uniója, azon pártok, mozgalmak vezetőinek, legfontosabb véleményformálóknak, politikai és kulturális közéleti szereplőknek, művészeknek, értelmiségieknek a jövendő szövetsége, akik elkötelezve érzik magukat, hogy harcba szálljanak Európa őslakosainak lerohanása és elpusztítása ellen.
E Tanács nemzeti, mivel úgy gondoljuk, az invázió, gyarmatosítás és etnikai felcserélés mai drámája európai probléma, a közös kultúra ügye az egész kontinens számára; élet és halál kérdése az európai civilizációnak, azaz egy olyan nagy európai válságról van szó, melynek csak európai megoldása lehet. Egyetlen ország sem fogja tudni csak önmagát megmenteni.
A magyarok nagyon szerencsések, hogy megmagyarázzák nekik a „Nagy Felcserélés” szavait. Nekünk, nyugat-európaiaknak ez évek óta napi látvány, napi tapasztalat és napi szenvedés. Az Ön népe az Ön nagy bölcsessége és hazafias érzése miatt ezt a rémálmot elkerüli. Éppen ez az oka, hogy Önt mintaképnek tekintjük és Magyarországot zászlóvivőnek.
Nekünk segítségre van szükségünk. Az Ön segítségét kérem. Ezt téve pontosan tudatában vagyok annak, hogy mi, nyugat-európaiak kérjük Önöket, közép- és kelet-európaiakat arra a segítségre, amit nem kaptak meg tőlünk, amikor Önök voltak Európa megszállt része, amelyet lerohantak, megaláztak és elfoglaltak. A szabad Európa oldalt cserélt – az olyan embereknek köszönhetően, mint Ön.
Hamarosan látni fogja, hogy a nyugat-európaiak menekültként, csapatostul rohannak majd Keletre. Ez már meg is indult.
Kétféleképpen tud segíteni.
Először úgy, Miniszterelnök Úr, hogy elfogadja kimagasló tagságát az Európai Ellenállási Tanácsban, ahogyan azt szomszédja, Václav Klaus, a Cseh Köztársaság volt elnöke megtette. Nagy, emblematikus jelentőségű gesztus lenne.
Másodszor úgy, hogy képviselőt küld arra a bankettre és ismerkedési munka- és barátság napjára, amelyet a Tanács tagjai számára szervezek Franciaországban, júniusban. Magánesemény lesz, magánhelyen.
Lehet, hogy diplomáciai okokból nem remélhetem, hogy személyesen látogat el (ami messze a legjobb lenne). De ha lenne olyan kedves, és elküldené nekünk személyes küldöttjét, úgy tiszteletbeli vendégünk lenne, és jelenléte hatalmas bátorítást jelentene Európa valamennyi népe számára, akik Önre magának az ellenállásnak a jelképeként tekintenek.
Természetesen közölném Önnel e találkozó napját és helyét. De az információ megtalálható internetes honlapunkon (Conseil National de la Résistance Européenne). Könyvemet, a Nagy Felcserélést, amelynek legfrissebb kiadása tartalmazza de Gaulle tábornok sírja közelében a Tanács alapításánál elmondott beszédemet, sajnos még nem fordították magyarra.
Abban a reményben, hogy kedvező választ ad két kérésemre, illetve segítségkérésemre, engedje meg, hogy legnagyobb csodálatomnak adjak hangot Ön iránt.
Renaud Camus
író, az Európai Ellenállás Nemzeti Tanácsának elnöke
Lovas István fordítása – http://www.magyaridok.hu
K
2019-11-13 at 08:15
Tény ,hogy ma az EU vezetői le akarják cserélni Európa lakosságát, benne Közép-Európa és hazánk lakosságát is.
Természetesen maximális hálát érdemel a FIDESZ, Orbán Viktor és a PestiSrácok hogy eddig ezt megakadályozta.
Sajnos vannak Kádár-korból itt maradt baloldali erők amik ellentétes irányban hazaárulók.
Ezt kellene megértenie a fiataloknak is akiknek munkahely és megélhetés kell.
K
2019-11-13 at 08:40
Az összes környező állam szabad ország, így nem lehetséges az hogy menekült itt megjelenne, így az összes többi gazdasági bevándorló akit a liberális baloldal hívott be, Angela Merkel, Makron Junker stb.
A bevándorlók behívásában jelenleg is cinkos a DK,LMP,MSZPMomentum,Párbeszéd,Jobbik.
Miattuk felépített határkerítést már régen ki kellett volna fizetnie az EU-nak .
Tolnai Ferenc
2019-11-12 at 20:21
Ezt tudtok Füssy Angála regényeket írni. A fiatalok közül szerintetek hány olvassa el ezt. Talán 2%! Gyurcstány pár mondattal megszólítja a fiatalokat. Ti a múltban éltek a komcsik meg a jelenben.
K
2019-11-12 at 21:12
Gyurcstány pár mondattal megszólítja a lökött fiatalokat.
K
2019-11-12 at 21:14
És a lökött fiatok még lököttebbek lesznek.
Benedek Károly
2019-11-12 at 22:33
Bonyolultabb a helyzet. De ha neked a fentiekből sem jött le, amit it sokan leírtunk, akkor reménytelen vagy.
Károly
2019-11-12 at 17:53
Igen beépültek Egerben is!
A megfigyeltek részéről nagyon egyszerű volt a felismerés az egri polgárikörök és civilszervezetek megalakításakor.
A kommunista rendszerben folyamatosan gyötörték a megfigyelteket.
Azokat az arcokat, neveket soha nem lehet elfelejteni.
A rendszerváltás (1989) után, áljobboldaliakként láttuk viszont őket, mint rendezvény szervezők, civilszervezetek vezetői, esetleg ülnökök, stb. stb.
Vajda Miklós felvetése magáért beszél!
A helytörténetekről szóló megemlékezés, napjainkban is siralmas. Egri sortűz 1956. december, 12.
Az egri várban kínozták az ős egrieket és tüntették el őket.
Az ős egrieknek az egri vár az eltüntetett rokonok mementója!
Benedek Károly
2019-11-12 at 22:32
Mélyebben is beleáshatnánk.
Az első szökevények az ávósok voltak.
Aztán kint beépültek az életükért menekülő magyarok közé bomlasztani, meg hazafelé jelenteni.
Aztán a 80-as években, ha nem előbb, ide ette őket a fene.
Az eredményeket láthatjuk.
K
2019-11-12 at 14:48
Én a rendszerváltást 2012 jan,1-től számítom, amikor az alaptörvény(új alkotmány) életbe lépett.
Sajnos az 1989-2010 közötti időt törvény nélküli zavargásnak tekintem, amikor a kommunisták átmentették hatalmukat, ezt az időszakot így különösebben szóra sem tartom érdemesnek.
1990-és 2011 közötti időben Magyarország lakossága 0,4 Millióval csökkent, de ha 1980-tól számítjuk akkor 1980 és 2011 között a lakosság 0,8 Millióval csökkent.
Még 1956 sem volt olyan tragikus a lakosság számára mint a cinikusan “rendszerváltásnak” nevezett időszak.
l949 és l960 között a lakosság növekedése 0,8 Millió volt.(kerekített számok).
Természetesen ezen időszakokban rengeteg volt a ki-be vándorlás stb.
Éltem a Kádár-korban úgy mint kommunista párton kívüli de mint “osztályidegen”.
Erről én csak röviden annyit tudok mondani, hogy teljes mértékben totálisan működött a Kádár korban a negatív kontraszelekció a diploma osztásában a munkáskáderek javára,
a kommunista protekcionizmus és nepotizmus mellett..
Tehát sajnos még mindig ennek a butító negatív kontraszelekció negatív hatásait szenvedjük, ami áthúzódik még mindig a mindennapjainkra.
Ki tudja meddig??
Vajda Miklós
2019-11-12 at 13:47
Sajnos a fiatalok egy részének már semmit sem mondanak az olyan fogalmak, mint nemzet, haza, stb. Ők már beleszülettek egy viszonylagos jólétbe, és azt hiszik, hogy ez mindig így lesz.
Mert a nemzeteket úgy likvidálják, hogy legelőször elveszik emlékezetüket. Megsemmisítik könyveiket, műveltségüket, történelmüket, lezüllesztik az oktatást. És valaki más könyveket ír, más műveltséget nyújt, és másfajta történelmet gondol ki nekik. A nemzet aztán elfelejti múltját és nem érti jelenét.
Benedek Károly
2019-11-12 at 22:30
Így volt ez a kommunizmusban is.
Mégis…
De most már elmentek a nagypapáink, szüleink.
Most már mi vagyunk a nagypapák.
Mi pedig, ha “születése előtt kilenc hónappal” ( citátum: Kodály Zoltántól)
nem neveltük belé a fiainkba, lányainkba a haza szeretetét,
akkor – ha talán nem is lehetetlen-, de nagyon nehéz lesz
megértetni a fiatalsággal, hogy mi az ő érdeke.
Benedek Károly
2019-11-12 at 12:49
Most is harcolni kell! Most kell megint igazán harcolni, nem panaszkodni, nem sírni, hanem az eredményeket nyomatni mindenhol!
MÉG ANNYI FÁRADSÁGOT SEM VETTEK/VESZNEK,
HOGY AZ ÖSSZES JOBBOLDALINAK DEKLARÁLT
MÉDIUMBAN REKLÁMOZZÁK A VÁROSLIGETÉRT
INDÍTOTT ALÁÍRÁSGYŰJTÉST!!!!
A NEGATÍV REKLÁM IS REKLÁM, ÉS AZ ÖSSZES JOBBOLDALI MÉDIUM
AZ IDIÓTA BALLIBERÁLISOKKLAL FOGLALKOZIK ÉVEK ÓTA ŐKET NYOMJA,
ŐKET REKLÁMOZZA MINDEN MŰSORBAN, SZINTE MINDEN CIKKBEN!!!!
https://www.peticiok.com/felhivas_a_liget_budapest_projekt_megmenteseert
Kása mása
2019-11-12 at 14:12
A Fidesz- KDNP nek réges rég tájékoztatást kellett volna küldeni
a tagjainak , megjelölve a helyet, hol lehet aláirni a peticiót.
Nem hiszem, hogy csak 30500 embernek fontos a kiállás !
Benedek Károly
2019-11-12 at 17:07
Egyetértek!
Huth Gergely
2019-11-12 at 16:13
https://pestisracok.hu/baan-laszlo-a-liget-projektrol-bun-volna-elvesztegetni-50-ev-mulva-az-utodaink-vonnanak-kerdore-minket-hogy-miert-hagytuk-elbukni-polbeat-video/
Benedek Károly
2019-11-12 at 17:33
Igen. Ez lement. Aki nézte egyenesben, akár ismétlésben, megtudta.
És azóta?
Tisztelt Szerkesztő úr!
Ez a baj, hogy nagyon fontos információkat nem jelenítenek meg napi rendszerességgel.
Nemcsak a PS, hanem a többi nemzeti és közszolgálati orgánum sem.
A szüntelen “panaszkodás”, a liberális és jobbos újságírók egymást ekézése pedig kontraproduktív.
A negatív reklám is reklám.
Olyan elképesztő agymosáson mentek át a fiatalok az utóbbi 10 évben, mint anno 1956 eseményeivel kapcsolatban is.
Ha otthonról nem kapták meg a “muníciót”, ha nem keveredtek kamasz korukban olyan barátok közé, akkor maradt az “ellenforradalom, a “fasiszta Horty” az agyukban.
Súlyos hiba, hogy senki nem gondolt a 2010 óta folyamatosan belép új szazókra, akik lehetnek akár 300-400 ezren is.
De van más is, amire elsőként, még a 10-es évek elején Lovas István mutatott rá, majd tavaly Orbán János Dénes és Szakács Árpád összefoglalt: a kormány kulturális grémiumai a magyarság, a nemzet belső ellenségeit, azoknak túlnyomórészt gagyi produkcióit stafírozza ki!
A fiatalok az iskolák minden szintjén, a kulturális élet összes területén kapják az impulzusokat közvetve és közvetlenül.
Ünnepelt színművészünk olyan darabban volt főszereplő, melynek legfontosabb díszleteként a diktátor szobrának a tenger vizében visszatükröződő képe Orbán Viktor arcát formázta. Ez csak amolyan nüansznyi jelenség.
Ennek ellentételezése, hogy minden napra kaptunk egy ” hülye karigerit”?
Vagy egy “hát, apám…” Kósa interjút, s azt, hogy “győztünk”?!
A látszat az, hogy sem a kormányzó pártok vezetői, sem a jobboldal újságírói még mindig nem veszik komolyan, hogy nem szabad elhallgatni, elfedni, “kifele kommunikálni”, mert nagy a baj.
Komolyan kellene venni a komolyan vehető véleményeket, mert ezek a kritikák egyben segélykiáltások! Ne adják fel, ne beszéljenek mellé, elég volt abból, hogy a decens magatartást összetévesztik gyengeséggel.
Az úri tartásban nemcsak elegancia, de kőkemny erő van!
Ha a kormánypártok erőtlennek tűnnek, a tömegek soha nem a gyengének mutatkozó, vagy tnő mell állnak.
Tömören. Ha elolvasta volna, megköszönöm.
Üdvözlettel: B. Károly
Benedek Károly
2019-11-12 at 17:36
Elnézést az elütésekért.