Ennek a vitának az alapja az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentése lesz, amelyet 2020 óta minden évben és minden tagállamra vonatkoztatva elkészítenek, az érintett ország hivatalos szerveivel, illetve a civil szféra képviselőivel történt konzultáció után. A jelentés négy kulcsfontosságú kérdéskörre összpontosít: az igazságszolgáltatási rendszer, a korrupcióellenes keret, a médiapluralizmus és médiaszabadság, valamint a fékekkel és ellensúlyokkal kapcsolatos egyéb intézményi kérdések. A mindenkori soros elnökség időről-időre konzultációt tart a dokumentumról olyan módon, hogy a tagállamok egy kisebb csoportjára vonatkozó megállapításokról tárgyalnak. A januárban hivatalba lépett lengyel elnökség az első adandó alkalmat megragadta, hogy a magyar demokráciáról véleményt cseréljenek a kormányok. A Magyarországra vonatkozó értékelés mellett a portugál, a román és a szlovén jogállamisági helyzet lesz a miniszterek előtt.
Az elmúlt hetekben a Donald Tusk megválasztása óta folyamatosan romló magyar és a lengyel kormány közötti viszony mélypontra került. Ennek oka, hogy Magyarország politikai menedékjogot adott a Lengyelországban korrupciós bűncselekmények miatt, - a Tusk-féle kabinet nagyfokú politikai tisztogatásának eredményeképp - büntető-eljárás alá vont volt igazságügyi miniszterhelyettesnek, Marcin Romanowskinak, aki ellen elfogatóparancsot is kiadtak.
Az üggyel kapcsolatban Orbán Viktor a decemberi EU-csúcson egyrészt folyamatban lévő ügyre hivatkozott, amelynek ő nem része, másrészt azonban kijelentette, hogy “Lengyelország és Magyarország között a kapcsolat nem jó.” Orbán szerint ennek az az oka, hogy “a Politicoban a lengyel igazságügyi miniszter brutálisan megtámadta a magyar kormányt”. Az említett interjúban Adam Bodnar úgy fogalmazott, “Lengyelország példája azt mutatja, hogy ha nem történik vezetőváltás, akkor rendkívül nehéz lehet visszafordítani a jogállamisággal kapcsolatos irányt és visszanyerni a demokratikus értékeket” - emlékeztet az Euronews.
Azóta helyzet romlott, mert a varsói magyar nagykövetet emiatt nem hívták meg az elnökségi nyitóeseményre. Ez az ügy nem része az Alapszerződések 7. cikke szerinti eljárásnak. Ugyanakkor a lengyel elnökség feltett szándéka, hogy ebben a félévben azt a témát is napirendre tűzi - írja a portál.
(Euronews / Kiemelt kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
