Pesti Srácok

Bajnai, a nyugdíjcsökkentő

Bajnai, a nyugdíjcsökkentő



PestiSracok facebook image
Bajnai Gordon vagy nem tudja, hogy mit akar, vagy csak megint nem mond igazat - ezúttal nyugdíjügyben.   Tavaly októberben az Indexnek arról beszélt, hogy a mostani kormány a magánnyugdíj-pénztárak államosításával „2,5–3 havi nyugdíjat vett el a majdani nyugdíjasoktól”. Bajnai idén januárban már úgy nyilatkozott, hogy az Orbán-kormány „a ma aktív generációtól, a mai nyugdíjasok gyerekeitől már másfél havi nyugdíjat elvett”. Ezzel szemben érdekes, hogy Kun János, a Bajnai-kormány főtanácsadója már egy 2009 őszi konferencián a magánnyugdíj-pénztárak államosítása, vagy legalábbis kötelező jellegük megszüntetése mellett érvelt: „A magánnyugdíjpénztárak évente 500 milliárd forinttal növelik a költségvetési hiányt, s legjobb lenne megszüntetni őket”. Mégsem olyan rossz az az Orbán-kormány? Vagy csak ellenzékből nézve az?

Anno Bajnai-kormány egyébként az 52 éveseknek, vagy annál idősebbeknek három hónapra megnyitotta a visszalépés lehetőségét a magánnyugdíj-pénztárakból az állami nyugdíj felé. Emlékszünk rá, óriási volt a botrány, sokan ugyanis egyértelműen buktak a haveri magánpénztárak rendszerén. A rendszer fenntarthatatlanságát tehát már Bajnaiék is érzékelték. Ennek jegyében szüntették meg többek között a 13. havi nyugdíjat, és el akarták halasztani az éves nyugdíjkorrekciót is 2010-ben, csak hogy el ne felejtsük!

A Bajnai-kormány egyfajta „végső megoldásként” a magánnyugdíj-pénztárak privatizációját tűzte ki célul: a pénztárak zártkörű részvénytársaságokká alakultak volna, a tagok pedig tulajdonosok helyett mindössze ügyfelek lettek volna. Az Alkotmánybíróság később megsemmisítette az erről szóló törvényt. (Egyébként ennyit a jogállam helyreállításáról, kedves Együtt 2014.) A fent említett ellentmondásoknak több oka is lehet. Vagy nincs kiérlelt nyugdíjkoncepciója Bajnai Gordonnak, vagy a volt miniszterelnök csak arra összpontosít, hogy a saját kormánya egyhavi, letagadhatatlan nyugdíjcsökkentésénél nagyobb számot kommunikáljon. Ő volna az acsarkodó politika felett álló feddhetetlen szakértő, az önzetlen "rezsimváltó"! Ez kell nekünk?
Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.