Pesti Srácok

Jávorék ültek fel a süllyedő hajóra

Jávorék ültek fel a süllyedő hajóra


Elmentek azok, akik máshonnét jöttek és máshova tartanak - így összegezhető a baloldali minipárt, az LMP hétvégi szétesése.

PestiSracok facebook image

Jávor, Karácsony és Szabó úgy tűnik, véglegesen belehergelte magát a Bajnai-kultuszba: megérkezett a megváltó, vagy ővele, vagy senkivel sem. Röpköd a kétharmadról szóló duma, ki tudja, hol áll meg, helyre kell állítani az alkotmányos jogállamot, és szövetkezni kell együtt, közösen, mert csak az összefogás ébresztheti fel az országot a rémálomból, sorolják az érveket, de ez az érv könnyen megbukik.


Ez a társaság a számokat állítólag nagyra becsüli, hát lássuk a számokat! A legfrissebb medián-felmérés szerint, a Bajnai megjelenésével hirtelen fölbukkanó remény-faktor összeomlott: a novemberi 12-14 százalékról két hónap alatt leküzdötték magukat a parlamenti küszöbre.


Szegény Schiffer András jávorszarvas-bakot lőtt. Ez majdnem olyan, mint amikor szegény Szabó Rozáliát teljesen agyonbaszta a villám...

Mivel színre lépésekor senkit sem tudott a Bajnai-társaság a kebelére ölelni, és az indulásakor is heterogén baloldali tömörülés többször is kínos össze-vissza beszédbe keveredett, a remélt csoda elmaradt. Bajnai nem volt képes tömegeket megszólítani, inkább csak az elárvult SZDSZ liberálisai találtak utat hozzá. Az LMP novemberben már kikosarazta a nagy technokrata csapatot, így egyre inkább igazzá vált a jobbról jövő, ironikus megjegyzés: Egyedül 2014.


Az akkori stratégiákból is jól látszott, Bajnai Gordonnal való közösködésre nem sokan vevők még a baloldalon sem. Az MSZP jelenlegi vezetése arcát adta a kétharmad elleni politikai harchoz, de nem csupán 2012 végétől, hanem akkortól, amikor Orbán a földbe döngölte a posztkommunista baloldalt. Ezek az arcok joggal mondogathatták egymás között: rendben van Gordon, hogy most megjött a harci kedved, de hol voltál a 2010-es bukta után? Miért nem álltál velünk a lövészárokban?


Szóval visszatérve a számokra, a jobboldali kétharmadot eltörölni kívánó ballib újrakezdés kifulladt. Még a  Medián (hö-hö) pártatlan felmérése szerint is hónapról-hónapra egyre kevesebben támogatják az Együtt2014-et.


A dolog érdekessége, hogy a számmisztikában jártas, Karácsony és Jávor jellemezte ifi-technokrata csapatnak ez nem számít: annyira belelovalták magukat az Orbán-pszichózisba, hogy most hétvégén jegyet váltottak a süllyedő hajóra. Ez a hajó azonban nem csupán süllyed, politikai értelemben nincs is semmije: Bajnainak van egy alapítványa, egy szakértő networkje, a Millának van százezer követője a Facebookon, a Szolidaritásnak pedig a legtöbb településen van 3 ex-, vagy egészen alkoholista korai nyugdíjas rendőre, akik semmiféle vonzerő kifejtésére nem képesek az átlagválasztó felé. Tömegek azért nem fognak kormányváltást és kétharmadot követelni, hogy adjuk vissza a nyugdíját azoknak, akik éveken keresztül szétbírságoltak bennünket, majd a nagy szolgálat leteltével csak bebaszva láttuk őket a faluban.


Lehet, hogy Bajnaiéknak nem is az LMP, vagy Karácsonyék kellettek, hanem az LMP-hálózat egy része, a maga pártszervezeteivel - a hétvégi események ismeretében csak újra egybeforr, ami egyébként is összetartozott.

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.