A hataloméhség menete
Jönnek-jönnek, menetelnek. Hóban, sárban, fagyban. Éhségmenetnek nevezik magukat, holott ez a hataloméhség menete. Bacher Iván írt a minap a miskolci kommunisták hírhedt könyörületlenségéről, és hát könyörület az most sincs bennük: a miskolci kompánia kitalálta a nagy gyalogtúrát és országos kampány- know-how lett belőle.
Díszbaloldali milliomosok feszítenek drága sícuccokban a menetek élén, ropog a hó, kattognak a fényképezőgépek, készülnek a drámai képek, itt bizony akkora az elégedetlenség, hogy már éhségmenetelnek a magyarok.
Nyakó, Lamperth, Gúr, és az összes rég lejárt szavatosságú baloldali milliomos ott feszít a gyalogtúra elején, lám-lám, akkora baloldaliak ők hogy csuda, kitartanak népükkel tűzön-vízen, esőn és havon át. Valakinek képviselnie kell a baloldali választókat is, ez nem vitás.
Attól jó egy demokrácia, hogy alternatívák versenyeznek egymással. A jobboldal általában a nemzeti közösségekre, az önálló egzisztenciákra, míg a baloldal a kétkezi alkalmazottakra építi mondanivalóját. Ez a szisztéma Európa-szerte, de még Amerikában is.
A hazai baloldallal nem az a baj, hogy képviselni akarja a választóit. Hanem ahogyan teszi ezt. Ezek ott az éhségmenetelő túloldalon egytől-egyig az elit tagjai. Parlamenti képviselők, bizottságok, önkormányzati frakciók tagjai, kiszervezett vállalkozások névtelen tulajdonosai. Elég egy pillantás a vagyonnyilatkozataikra, a tízmilliós megtakarításaikra hogy lássuk: maguk egyáltalán nem abban az élethelyzetben élnek, mint azok, akik az eldugott magyar kisvárosok tömbházaiban didergik át a telet. Merthogy vannak ilyen emberek bőséggel, ezt kár lenne tagadni.
Nekik hathatós segítség kell, pont olyan, mint a rezsicsökkentés: ezzel lehet náluk egy picivel több pénzt hagyni, ezzel lehet mérsékelni a kiszolgáltatottságukat. Ám amikor a baloldal kormányon van, rezsicsökkentésről szó sem lehet. Profit van, meg piacgazdaság itt kérem, nem úgy van az, hogy csak úgy csökkentünk, hát mit szólnak hozzá a befektetők, Brüsszel, és a szolgáltatók? Ingyen ebéd nincsen, tessenek fizetni, mint a katonatiszt! Ez a stílusuk.
Mikor ez az álbaloldal ellenzékbe szorul, akkor sem védelmet, hanem gyűleletet kínál portékaként a nehéz helyzetben élőknek: nézzétek csak, azok ott a jobboldali fasiszták, és ti mind miattuk vagytok rossz helyzetben, miattuk éltek mindnyájan szarul.
Ez a magyar baloldal válasza az egzisztenciális kiszolgáltatottságra: az irigység és a gyűlölet. Hiába, a kommunista csak kommunista marad, és ha ellenzékbe szorul, ha kibillen az idő általa megszokott kereke, akkor újra azokhoz a technikákhoz nyúl, amivel korábban létében is fenyegette a minimális magyar középosztályt: milliomosként riogat, irigységet és gyűlölködést kelt, és éhségmenetet szervez.
A hataloméhség menetét.
UI.:
Azért a menetelő elvtársak jókedvüket ne szegjék abban a nagy hidegben! Küldünk egy kis mozgalmi nótát, persze a mulatós változatban. A majálison olyan egzotikusan tudják rázni rá a hátsójukat:
