Csóró Sziget, vicces Gerendai
Többünket tartott nevetési lázban Gerendai Károly bejelentése, mely szerint 200 millás bukta volt az idén a Sziget, de semmi baj, mert a Sound hasított, így azért marad pénz szarvashúsos pizzára és Maserattira is. Évek óta többen fetrengünk a röhögéstől a Sziget megszellőztetett pénzügyi adatait hallva. Engem például kevésbé érdekel, hogy milyen számokat továbbít az adóhatóságoknak a Sziget. Hiába, hétszáz forintos sörrel, vurstielőadókkal és háromszázhetvenezer látogatóval, ez már vécépapírra sem elég a víájpíban, ezt tudatni kell a derék honpolgárokkal, hadd aludjon mindenki nyugodtan és kevesebben tessenek már utálni a Gerendai Karcsit is, mert neki sem könnyű.
Azt el kell ismernem, hogy a szigeteseknél senki nem tette ügyesebben a hazai újságírókat és a médiát a saját csicskásává. Politikusok tanulhatnának vígan ebből. Pár víájpí belépő szétosztásával fejbólintó szigetrobot lett nagyjából az összes sajtómunkás, tisztelet a kivételnek. Míg az idén is az igazi menő kommunikátor arccal a Sziget felé lihegi szanaszét, hogy hozsánna a Nagy Szigetnek, mi több már hurráköztársaság a Gerendaiék királysága. Ugyanakkor minden idők leggyengébb fellépői és az eltűnő magyar szó az idei tanulsága a Szigetnek. Meg az a fránya hiányzó kétszáz milla. Szinte várom, hogy borosbocskor újra aktív legyen és a bányavárosok lakóival összedobják ezt az összeget a magyar kultúra fellegvárának. Az arcos könyvben én is elindítottam a gyűjtést, nem kevesen röhögtünk együtt a Sziget rovására, talán elhallatszik a fejig.
Semmi gond gyerekek, évek óta hagyjuk csöndes beleegyezéssel, hogy hülyére keressétek magatokat a valamikori egyhetes együttléttel. Csak egy apróság: ne nézzetek már bennünket teljesen hülyének ezekkel az évről évre közzétett bevételi számokkal. A legjobb lenne, ha nem tennétek közre semmit. És mindenki teszi tovább a dolgát. Én meg elmélázva emlékszem azokra az időkre, amikor vártam még a Szigetet…
