December 5. kísértete
Kísértet járja be Magyarországot – a 2004. december 5-i népszavazás kísértete. Szent hajszára szövetkezett e kísértet ellen a régi vörös Magyarország minden hatalma: a pártelnök és a miniszterek, Gyurcsány és Kuncze, magyar szocialisták és a liberális kutyáik.
Adta magát Karl és Friedrich kiáltványa, hogy eme nemes napon a történtekhez igazítva felhasználjam...
De idézzük fel kilenc év távlatából, mi is történt 2004. december 5-én. A népszavazás a kórházak privatizációjáról és a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szólt. Ez utóbbi rendes politikai vihart kavart. A kettős állampolgárság támogatója lett az ellenzéki Fidesz és az MDF. A Fidesz kétségtelenül mellszélességgel állt az ügy mellé, kampányuk csúcspontja a 2004. november 27-én a Városligetben megtartott Összetartozás Napja nevű rendezvény volt, ahol Orbán Viktor a magyarság szempontjából sorsdöntő jelentőségű eseményként beszélt a népszavazásról.
De idézzük fel kilenc év távlatából, mi is történt 2004. december 5-én. A népszavazás a kórházak privatizációjáról és a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szólt. Ez utóbbi rendes politikai vihart kavart. A kettős állampolgárság támogatója lett az ellenzéki Fidesz és az MDF. A Fidesz kétségtelenül mellszélességgel állt az ügy mellé, kampányuk csúcspontja a 2004. november 27-én a Városligetben megtartott Összetartozás Napja nevű rendezvény volt, ahol Orbán Viktor a magyarság szempontjából sorsdöntő jelentőségű eseményként beszélt a népszavazásról.
 |
| Az MSZP aljas kampányplakátja 2004-ből |
A voksoláson a választópolgárok 37%-a vett részt, a szavazók 51 %-a voksolt igennel. Erre a kérdésre: „Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. paragrafusa szerinti magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?” A határon túli magyarság nem csapdosta térdét örömében. Erdélyben lekerültek a magyar zászlók a templomokról, misék végén nem énekelték már a Himnuszt.
A részvételi arány és a voksok aránya számomra egyértelműen a magyarság erkölcsi és szellemi mélypontját jelenti. 2010-ben, a választások után a képviselők fölényes többséggel szavazták meg a kettős állampolgárság megkönnyítéséről szóló törvényt. Ezzel vége is a történetnek, gondolhatná a felületes szemlélő, de nem így van ez. Az első és a legfontosabb a határon túliak sebeinek begyógyítása.
Ezt a labdát 2013. december 5-én a kormány úgy ütötte meg, hogy Böjte Csaba, az ötszázezredeik külhoni magyar kérelmezőként ünnepélyesen tett állampolgársági esküt a Parlamentben édesanyjával, Böjte Juliannával. Persze emlékezni fogunk arra, hogy ki mit mondott anno. Ki riogatott nyolcszázezer betelepülő románnal. Kik kampányoltak Magyarországon magyarok ellen. Itt vannak, indulnak a következő választásokon. Bértollnokaikkal együtt demokratának, európainak, magyarnak mondják magukat. Végül és nem kicsit morcosan hadd tegyem fel még azt a kellemetlen kérdést, hogy az akkor igennel voksoló 1 521 271 szavazópolgáron kívül a többi hat és fél millió vajon mit gondol erről az egészről?
