Újévi fogadalmak

Ilyenkor mindenki elgondolkodik. Számot vet, összegez. Sikert arat; vagy éppen afelett kesereg, hogy megint semmi sem sikerült, amit még az óév elején – némi pezsgő-ízű hajnalon, disznó részegen megfogadott. „Jobb ember leszek, nem káromkodom, lefogyok, sportolni fogok, nem iszom többet” – s így tovább, hogy aztán a sok-sok valóra nem vált vágy sírja felett rebegjen el némi bűntudattal teli imát.

Aztán szép lassan minden ígéret a homályba vész. Nem leszünk sokkal jobbak, káromkodunk, tovább hizlaljuk a seggünket, és sportolni is csupán egy hónapig járunk el. Feladjuk, letagadjuk. Vicces pillanatokban a nem létező ikertestvérünkre fogjuk az összes fogadalmat. És persze iszunk tovább. Mert úgy szép a magyar, ha kövér és részeg!

A következő szilveszterkor pedig ismét fogadkozni kezdünk. Borízűen kiáltunk fel: „Majd most! A 2014-es év tényleg a betartott ígéretek éve lesz.” Ad infinitum…

Nos, a politikus is ezt teszi. Ünnep ide, szabadság oda – a jó politikus összefoglalja ilyenkor az elmúlt évet. Aztán ígér valamit. Mintha nem lenne mindegy, hogy júniusban, vagy december végén mondja el a sikereket, vagy a kritikát. A kormányzópárt természetesen az előbbit, az ellenzék pedig az utóbbit szokta. Ez minden évben így történik. Mert a demokráciában – bármi is legyen az igazság – ez így szokás. Aztán a szavazópolgár majd eldönti, hogy kinek, s mit hisz el.

De ez ilyenkor nem a nagyemberek' ideje. Jobbára a sajtószóvivők „viszik a szavakat”, küldik a pártok üzeneteit. Az igazi vezetők ilyenkor pihennek, családjukkal töltik az ünnepeket. Bár azért kiposztolnak néhány képet, vagy eseményt – hogy az ünnepekre se maradjunk nélkülük. Láthattukpéldául, hogy milyen a Karácsony Orbánéknál; milyen fát állítottVona és kisfia, miközben „igazi magyaros, karácsonyi ételt”, kuszkuszt készített az általa folyamatosan szapult bulvármédia kamerái előtt.  És persze, annak ellenére, hogy Gyurcsány megígérte, hogy az ünnepek alatt pihenni fog és kussol – mégsem bírta tartani a pofáját. Kettő jól átsült libacomb elrágcsálása közben visszaszólt Kövér Lászlónak. Jó keményen böffentett egyet. Ahogy mostanában szokott. (Akár a sarokba szorított veszett patkány, akinek minden mindegy már.) Ezúttal „Goebbels tanítványainak” nevezte a Facebook-on „Kövér Lacit”, aztán visszatért az oly szeretett konyhájához. (Talán mindenki jobban járna, ha Gyurcsány mostantól el sem mozdulna a gáztűzhely mellől. Sőt! Szeretnénk jelezni, hogy a böriben jól fizető szakács állások vannak betöltetlenül. A rabok számára is…)

Mindenestre visszatérve az évértékelésekhez: a politikusok második vonala fáradhatatlanul tette a két ünnep között is dolgát. Politikai üzenetekkel bombázta a jónépet.  De hát ez érthető: jövőre választások lesznek… Dolgozni kell Karácsonykor és Szilveszterkor is. A Fidesz részéről a Hoppál-Kocsis-Zsigó hármas volt ügyeletes. (Nem irigyeljük a családjukat!), akik elmondták, hogy visszafizettük az IMF hitelt, kikerültünk a túlzott deficit eljárásból, a rezsicsökkentés beérett, a gazdaság tartós növekedési pályára állt, a pedagógusok béremelést kaptak, a foglalkoztatás pedig tovább nőtt. Az infláció a béka feneke alatt, így a reálbérek is növekednek. Ja és mielőtt még elfelejtenénk: „Gyurcsány Ferencnek semmi helye sincs a közéletben, hiszen annyi kárt okozott kormányzása alatt”. Ezekkel nagyjából egyetértünk mi is. (Mily pikáns, hogy az utolsó kijelentését a szocik is osztják!)

Szóval Dunát lehet ilyenkor az évértékelőkkel rekeszteni. És majd mi is fogunk! Majd ha lecseng az évértékelő-cunami. S nyugodtan vegye ezt minden közszereplő fenyegetésnek!

Most viszont, szilveszter napján, annál inkább hallanánk valódi ígéreteket, fogadalmakat a pártok vezetőitől. El is játszadoztunk a gondolattal. Szeretnénk is egy-két ötletet adni a számukra. Hátha elgondolkodnak rajta egy kicsikét.

Orbán Viktor (Fidesz): „Jövőre elszámoltatjuk a Gyurcsány-kormány összes bűnözőjét, illetve rács mögé kerülnek a 2006-os rendőrpribékek, valamint ezentúl csak illő szövegkörnyezetben használjuk a rezsicsökkentéskifejezést.”

Mesterházy Attila (MSZP): „Kirúgjuk az összes volt kommunistát és cenzort a pártból – Lendvai Ildikótól Kovács Lászlóig. Megtisztulunk! Megújulunk!”

Bajnai Gordon (Együtt-PM): „A választások után visszamegyek tanítani Washingtonba és többet nem csinálok hülyét magamból ezzel miniszterelnök-jelöltséggel.

Juhász Péter (Milla): „Minden megszólalásomban lesz minimum egy értelmes mondat.”

Vona Gábor (Jobbik): „Megbocsájtunk Szegedi Csanádnak és megalapítjuk a Jobbik kisebbségi tagozatát Gyöngyöspatai központtal.”

Schiffer András (LMP): „Megpróbálok én magam „más” lenni, ha már a politika maradt a régi.”

Gyurcsány Ferenc (DK): „A kampány után megkeresem Klárikával a szakdolgozatomat és befizetem az ÁFA-t a csillárom után, mint a kiscsávó a füves cigivel.”

És a klasszikus ígéretet, elsején, Szanyi Kapitánytól szeretnénk hallani: „Leállok a töménnyel!”

Mi viszont egy dolgot tudunk csupán az olvasóinknak megígérni. Azt, hogy nem ígérünk meg semmit sem szilveszterkor! Úgysem tartanánk be. Minek hülyíteni magunkat és egymást, illetve miért hoznánk kellemetlen helyzetbe a nem létező ikertesónkat?

Viszont maradunk! És 2014-ben is „megmondjuk majd a tutit”!