Pesti Srácok

Antifák az ész ellen

Antifák az ész ellen

Minden évben a kedvenc napom január elseje. Ennek nagyon egyszerű oka van. Ilyenkor az egész világ irgalmatlanul másnapos. Valahogy ilyenkor párthovatartozástól függetlenül mindenki kussol. Mert ugye kinek van kedve hasogató fejfájással, görényszagú lehelettel és leküzdhetetlen hányingerrel kiállni, és egy közepesen elfogadható sajttájtékoztatót' megtartani? Eleve normális ember folyó év január elsején 16 óra után ébred, akkor meg már minek üzengetni, kampányolni. Imádom január elsejét.

Egy baj van vele, hogy utána jön a január másodika, ami viszont az év leggyűlöletesebb napja. Egyrészt normális ember nem végez fél munkát, és irgalmatlanul harmadnapos (ld.: szerkesztőségünk), másrészt ekkor bújnak elő a libnyafok és ilyenkor képesek a legészveszejtőbb baromságokat összehozni. Értem én, hogy a 2 nap hallgatás miatt már belülről marja az összegyűlt epe a garatjukat, de nem lehetne részletekben napvilágra hányni? Muszáj egyben kizúdítani? Tehát 24 óra. Egy nap. Ennyi türelmi idő jutott, míg megkaptuk a legnagyobb ordas baromságot, amit képesek voltak összekalapálni ilyen rövid idő alatt liberális nyafogók.

Az ügy annyi, hogy a kormány úgy döntött, a 70. évfordulóján emlékművet állít Magyarország német megszállásának. Nem nehéz amúgy kilogikázni a kontextusból, hogy a kormány szándékai szerint ez nem egy pro, hanem kontra emlékmű. Mert bármennyire is hihetetlen, van olyan is (lásd: Trianon emlékművek). Szerencsétlenségünkre felállt libnyaf-antifa koalíció és teszi a dolgát. A dolga pedig, hogy ignorálja a józan észt és a tényeket. Ezt pedig úgy teszi, hogy nekiesik a narratívának. Ez az egyik kedvenc fegyvere a haladó dialektikus materializmusnak. A másik a fasisztázás/antiszemitázás/rasszistázás/nácizás. Itt pedig 2 in 1 akcióban lehet tolni a kettőt, szóval nem lepődnék meg, ha a tegnap estét csendes maszturbálással töltötte volna néhányuk a jól elvégzett értelemgyilkosság után.

Érdemes egyébként megvizsgálni egy elég evidens párhuzamot emlékmű ügyben, mégpedig a Szabadság téri felszabadulási emlékművet. Az 1944-es náci megszállással kapcsolatban elég komoly konszenzus van a magyarok körében. Pár ostoba nácit leszámítva annak látjuk, ami volt. Egy idegen hatalom megszállta hazánkat, és az ország elveszítette szuverenitását. A német megszállás rossz volt, értem? Ehhez képest ott a másik nagyhatalom, akiknek a megérkezését egyesek szerint csak felszabadításként szabad értelmezni, különben nácik vagyunk. Lófaszt, babám. Tényleg ennyire beleégette a komcsi történelemoktatás a fejekbe ezt az ostobaságot? Lehetetlen azt állítani, hogy egyszerre(!!!) volt felszabadítás és megszállás a kommancsok bejövetele? Hogy eltakarították innen a nácikat (vö: felszabadítás) az nem rossz, de mi a tetves heréért kellett itt maradniuk még 45 évig, nyakunkba ültetni a kommunistákat és elvenni az önrendelkezésünket (vö: megszállás)? A kettő lehet egyszerre igaz.

És akkor nézzük, mitől is tikkel órák óta a bal szemem, azaz mit is mondanak az antifák, miért nem jó ez az emlékműállítás. (Elég erős a felhozatal, szóval kérem ülve olvasni, és minden éles tárgyat tegyenek el tisztelt olvasóink a monitor közeléből!)

Első számú versenyzőnk Juhász Petya az Együtt14-PM (vagy mi is éppen a nevük?) istállóból. Azt követeli, hogy "nem a megszállásnak, hanem az ellenállásnak kell emlékművet állítani". Kinek??? Ságvári "Kibaszott" Endre szobrot minden főtérre? Meg szerinte még a hősökre és az áldozatokra kéne inkább(sic!) emlékezni. Petya! Amíg nem tudod, mi lesz a tartalma az emlékműnek (pedig mint fentebb írtam, a kontextusból nem nehéz következtetni!), ne inkábbozz!

Szintén rajthoz állt a Mazsihiszis. Szerintük "az emlékműről született döntés módja és gyorsasága a hazai és a nemzetközi zsidó közösségen belül egyaránt kétségeket és komoly aggodalmat kelt". Hogy miért, az nem derül ki. Tényleg nem. Valami olyasmi bajuk van, hogy "csak olyan holokauszt emlékévet tartanak elfogadhatónak, amely érdemi lehetőséget biztosít a nyílt és "termékeny" társadalmi vitára, és amelynek során a magyar zsidó közösség tragédiájával kapcsolatos megemlékezésekről nem gyors, hanem érdemi döntések - történészi, művészi, szakmai és közéleti vita - nyomán határoznak." Mindezt abból sikerült levezetni, hogy megjelent egy kormányhatározat, miszerint lesz egy ilyen emlékmű a Szabadság téren. Ennyi. Arról, hogy hogyan, kik és milyen irányelvek szerint döntenek, még semmit nem tudunk, kivéve a Mazsihisz, mert ők már most tudják, hogy nem lesz szakmai és társadalmi vita róla. Agyrém.

Magyar Fruzsina dramaturg erős kontenttel hívta fel magára a figyelmet a tegnapi tüntetésen. Aszongya "a kormány a Szabadság térből egyfajta „szélsőjobbos kegyhelyet” akar csinálni, hiszen az csak nemrégen volt, hogy a Horthy-szobor felavatása miatt tüntettek itt." Ilyesmire gondoltam, amikor azt írtam, leszarják a tényeket, hogy átírhassák a narratívát. "Mivel MI kormányellenesek vagyunk, ÉS itt tüntettünk a Horthy szobor ellen, ezért a KORMÁNY szélsőjobbos." Kérek egy időgépet és vissza január elsejének ártatlanságát!  Ugyan a Horthy szobrot magánszemélyek állították magánterületen, de emiatt a kormány náci. Logikus. Köszönjük, Fruzsina!

Mécs "SziliKatalinraszavazokmertmegkértráafeleségem" Imre sem kezdő ebben a szakmában, ezért meglepő, hogy elég harmatosra sikeredett a megszólalása. "Mi, magyarok ne tereljük a felelősséget, hanem nézzünk szembe a múltunkkal. Pozitív példa Németország és a németek." Ha már kötelező valamelyik nyugati országról példát venni, miért nem inkább a franciákat hozza elő, ahol a kollaboráns Vichy kormányról nemhogy véleménye nincs az átlag franciának, de még csak nem is tud róla? Meg arról sem, hogy több millió(!) francia egyszerűen átállt a nácikhoz. Vagy lehetne valamelyik nordikus nép is. Boogieman már szépen megírta. Esetleg B tervnek javasoljuk, hogy Imre menjen el a franciákhoz, és mondja el ott is ezt a beszédet magyarok helyett franciákkal.

Az utolsó versenyző a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége - Összefogás a Demokráciáért . közleményükben azt írják, hogy az emlékmű "a nácizmus dicsőítésévé, neonácik gyülekező helyévé válhat", a szervezet elítéli az emlékmű állításának tervét. Itt már tényleg nem bírtam tovább, és vonyítva röhögtem. Kedves partizánok! Tényleg előttetek van az a kép, ahogy szomorú tekintetű neonáci fiatalok csendes tömegei gyertyagyújtás céljából felsorakoznak az "Ezen a napon jöttek a köcsög ná cik!" feliratú emlékmű előtt?

Egy ideális világban le is zárhatnánk a 2014-es évet, mert ezeknél nagyobb hülyeség-áradat nem érkezhetne, vagy legalábbis nem kéne, hogy érkezzen már idén. De mi konzik is vagyunk és nemvágóistvániértelembenvett szkeptikusok is, szóval nincsenek illúzióink.

Brace yourselves! Campain's coming! Our never left.


PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.