Pesti Srácok

Bauer Tamás, a nagy Asszimilátor visszatér

Bauer Tamás, a nagy Asszimilátor visszatér


PestiSracok facebook image






 - avagy Ilus néni és a III. Világháború

Kifejezetten büszke lehet a XII. kerület a maga DK-s jelöltjére, Bauer Tamásra. Doktor Bauer Tamás ugyanis közgazdász és történész és vátesz is egy személyben, továbbá kisebbségpolitikai szakértő. A problémát ezúttal is az jelenti, hogy szegény Bauer doktor mellett bizony elzökkent az élet magyari szürkemarhák által húzott szekere. Hiába próbálja ugyanis lázban tartani a közvéleményt a határon túli szavazatokat illetően, mikor már a NOL is úgy nyilatkozik, hogy mivel a határon túliak csak a pártok országos listáira szavazhatnak, és ha elegendően sokan – legalább félmilliónyian – lesznek, akkor is legfeljebb két-három mandátumról dönthetnek.” Ebből a legalább félmillióból is jó, ha 200.000 összegyűlik. Ezek a szavazatok tehát nem befolyásolják a szavazás eredményét.

Mint azt korábbi cikkünkben is leírtuk, a határon túliak szavazati joga valójában szimbolikus jellegű. A hazai politikai erőviszonyokra nincs jelentős befolyással, viszont rászorítja a magyarországi pártokat arra, hogy igenis kezdjenek valamit a kisebbségi sorban élő, más határok mögé kizárt magyarokkal. Ez a törekvés éles ellentétben áll a korábbi SZDSZ által képviselt állásponttal, miszerint a kisebbségi magyarokat ügyesen a totális asszimiláció felé kell terelgetni, azaz be kell fejezni, amit a kommunizmus elkezdett.

Ez a klasszikus liberális hozzáállás már az új liberális pártban sem menő. Fodor Gábor legutóbbi nyilatkozatában már így beszél: A liberálisoknak van mondanivalója számukra, ami a közös ügyet is szolgálja… méghozzá az, hogy mindenki abban érdekelt és a határontúli magyarok is, hogy Magyarország egy nyitott gondolkodású, gazdaságilag is sikeres ország legyen.”.  Nem lehet véletlen, hogy Bauer nem az új liberális, hanem a gyurcsányi pártban keresi a helyét, és próbálja nehezen forgó nyelvvel önbojkottra felszólítani a határontúliakat. A papíron jól hangzó ideológiai frázisok viszont meglehetősen különösen hatnak országunk modern valóságában.

Egyrészről ugyanis ott van a történész-ideológus Bauer, aki Trianoni Békediktátumban történelmi igazságtételt lát, hajdanvolt, elnyomott kisebbségeink jogos jussát, hiszen tudjuk, hogy magyar már alig kószált akkor is a Kárpát-medencében. A határon túli kisebbségeinkkel való minimális foglalkozást Bauer egészen meglepő módon valami háborús előkészületnek látja, amikor Orbánt bírálja a szomszédos országokkal kialakított béke veszélyeztetése miatt. . „Mégpedig addig , amíg az Orbán által elindított gazdasági, szociális és politikai rombolás nem válik visszafordíthatatlanná. Addig, amíg biztosak lehetünk abban, hogy a fordulat vérontás nélkül is elérhető.

Bauer különös történelmi koncepciójában a kisebbségi magyarokkal való foglalkozás - a II. Világháború analógiájára - a nácizmus előszobája. „Aki politikusként 2011-ben „egységes magyar nemzetben” gondolkodik, az azzal a múltbeli politikával azonosul, amely hasonlóképpen gondolkodott, vagyis a revíziós politikával, amelynek jegyében Magyarország belépett a második világháborúba.” Kvázi a magyarok a nácizmust a határon túliakért vállalták föl. A határon túliak tehát ma is veszélyesek. Zsidókat adtunk értük a halál kezére. Értjük ezt a logikát a 21. században?

Hiába írta le Köves Slomó, hogy a határon túl élők magyarok közt számtalan magyar zsidó volt, s így közösen osztozunk az elszakítottságban. „Nem lehet kérdés az, hogy Trianon a zsidóság számára csakúgy tragédia, mint ahogy a magyarság egészének az. Hiszen a magyar zsidó közösség is széttöredezett.” Bár Köves is úgy látja, hogy Trianon, mint alaphelyzet, a hazai szélsőségesség kialakulásának egyik alappillére volt, ebben történelmi jelleget lát, s így nem vonatkoztatja azt a mára, és nem tekinti reális hívószónak a jelenben. Bauer viszont retteg a kisebbségi témától, mert nyakatekert párhuzamba állítja hazánk elnácisodásának jelenleg is zajló folyamatával. És valami területalapú agresszió előszelével.  Az asszimiláció képviselete a számára a veszély ilyetén felszámolását jelenti.

Másrészről viszont ott van a "demokrata" Bauer, aki kiáll a külföldre "dolgozni üldözött" honfitársainkért, akiket személyesen maga Orbán Viktor lehetetlenített el és kergetett ki az országból. Viszont ezekkel a magyaroknál valamiért mégsem baj, hogy nem élnek itthon, és nem is itthon adóznak. Márpedig, „akik nem élnek velünk, azok ne döntsenek a sorsunkról, hiszen döntésük csak a mi életünket befolyásolja, az övékét nem.” –mondta Gyurcsány Ferenc a DK szeptemberi évadnyitó nagygyűlésén. A problémát tetézi, hogy a külföldi munkavállalók - ellentétben a határon túli magyarokkal - nem szavazhatnak levélben, amiért is a DK még novemberben keményen az asztalra csapott. Hogy legyen igazság. Ugyanez a szavazási lehetőség a kisebbségi magyarok kezében viszont csalásra ad lehetőséget, amiről le kell önként mondani. Legalábbis Bauer Tamás és a Demokratikus Koalícióban összegyűlt elmebetegek szerint...

A DK tehát logikai buborékba zárta tehát önmagát, mert nagyon sokat kell magyarázniuk, hogy mit is jelent a számukra egy határon túli szavazat. Hogy ki szavazhat és miért és hogyan. És vélhetően ezt a problémát nem Bauer Tamás fogja a DK-ban feloldani.

Egy számunkra elfogadható baloldali magatartás, az értékek méltó képviselete valahol ott kezdődik, ahogy Tamás Aladárné kettős állampolgársága kapcsán nyilatkozik a liberális értékrend: „A kettős és többes állampolgárság liberális érték, bevett európai gyakorlat, térségünkben is számos állam biztosítja a lehetőségét. Semmi problémája nincs a magyar kettős állampolgársággal például Romániának és Szerbiának, amelyek maguk is adnak külhoni románoknak és szerbeknek román és szerb állampolgárságot. Emellett Szlovákia is él ezzel a lehetőséggel. Hazánk úgyszintén biztosítja a többes állampolgárság lehetőségét állampolgárainak, köztük szlovákoknak is. Vajon miért csak Szlovákia ellenzi ilyen vehemensen a többes állampolgárságot?”

Ezen a tiltakozáson viszont meglehetősen falsul hat Bauer Tamás támogató aláírása. Sokkal jobban illenék hozzá valami ilyesféle, hogy "lássa Ilus néni, 94 éves, azt még nem tanult meg asszimilálódni, hát most már hogyan akar nekilátni. Tessék mán megérteni, hogy gazdasági és szociális érdeke más államhoz kapcsolja az Ilus nénit. Na. Hát már növeszti az Orbán a bajuszt! Hát azt akarja az Ilus néni, hogy maga miatt robbanjon ki a III. Világháború?"

Vagy valami hasonlót, ha legalább rendszer volna az őrületben. De a demokratikus liberálisok rendszerellenesek....
Ajánljuk még

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!