Józsa, Józsa hol vagy?

A múlt hét valóságos pokoljárás volt a szocik számára. Teljes tartalmával borult ugyanis Mesterházyék nyakába a ballib bili. Először le-, majd megbukott Simon Gábor elnökhelyettes, aki 240millió értékű, ismeretlen eredetű, lejárt szavatosságú vagyonát „parkoltatta” titokban egy bécsi bankszámlán. Ráadásul amilyen hülye: a saját becses nevén. Bár ha a felesége nevét használta volna sem jár jobban, ugyanis miután elváltak, az asszony bosszút állt és beköpte volt urát. Az alamuszi, látszólag szürkeegér Simon pedig olyan gyorsan esett pofára, mint még senki más a rendszerváltás óta. („És mindez a nők miatt” – mondhatná Simon, ha már egyik regényemnek címével nem védettem volna le e bölcs szentenciát!)

Aztán gyorsvonat sebességével érkezett a Józsa-ügy, amit még igazán ki sem tudtunk tárgyalni. A múlt hét elején ugyanis kiderült, hogy a szoci képviselőnek abban a Gépkar Kft.-ben volt 42 százalékos tulajdonosi részesedése, amely 2000-tő 2010-ig többmilliárdos megrendeléseket kapott a Paksi Atomerőműtől. A dolog pikantériája még, hogy míg Józsa cége szerződésben volt az erőművel, (amíg csengett a della) addig a képviselő úr is támogatta a Gyurcsány-kormány azon tervét, miszerint új blokkokat kell építeni, méghozzá orosz támogatással. Aztán, most hogy már Józsa Istvánnak nincs benne anyagi érdekeltsége, szakértelme viszont annál több, a szocik őt választották arra a „nemes feladatra”, hogy „ekézze” Paks-ügyében a kormányt. Pedig ennek igen rossz üzenete van, hiszen pontosan Józsa személyes (nem szakértői, hanem erkölcsi) hitelessége kérdőjeleződött meg ebben a témában. Hisz a hülye is látja, hogy Józsa (és a szocialista párt is), addig bőszen támogatta a Paksi Erőmű bővítését amíg anyagi előnye származott belőle, amióta pedig elzáródtak a pénzcsapok, a véleményük is teljesen megváltozott. Sőt, most éppen a választási kampány csodafegyvereként próbálták használni a Fidesz ellen. Ekkora böszmeséget!

De a történet legnevetségesebb része nem is szocik és Józsa „pálfordulása” volt. Inkább röhögtünk kínunkban azon, ahogy a képviselő úr megpróbálta kimagyarázni a történeteket, illetve megvédeni saját hitelességét a korrupció gyanús ügyben. Mert először is elmondta, hogy nem is 6,5 milliárd volt a paksi megrendelés, csak körülbelül a fele. (A többi bevétel akkor vajon honnan származik? Mert mi úgy tudjuk, hogy Magyarországon nincs több atomerőmű. Egy cég pedig, amelynek kizárólagos tevékenysége a nukleáris biztonság mérnöki előkészítése és végrehajtása, vajon honnan és milyen célból kaphatott még kormányzati megbízást?) Másrészről pedig a Hír24 nevű hírportálnak adott villáminterjújában igencsak belekeveredett a képviselő/szekértő úr a számolásba is. (Pedig olyan mérnök emberről van szó, akinek egyetemi diplomája van matematikából is.)

Hallgassuk csak!

A nehezen kiszámolt és elég alacsony nyereség, illetve a summa cum laude diploma ellenére azért még maradt néhány kérdésünk, amire várjuk Józsa képviselő/szakértő úr válaszát. Először is mennyi volt pontosan a Gépkar Kft. adózás utáni nyeresége? (Mert, mint fentebb kiderült csúnya ködösítés folyik a témában!) Másodszor: mennyi osztalékot kapott a képviselő úr a Gépkar Kft. nyereségéből? (Ugyanis Józsa István egyetlen vagyonnyilatkozatában nem jelenik meg ilyen típusú összeg – csupán a tulajdonrész és egy jelképes bruttó 100ezer forintos tanácsadói megbízás) Aztán megkérdeznénk azt is, hogy továbbra sem tartja -e aggályosnak, illetve etikátlannak, hogy milliárdos nagyságrendű megrendelést kapott az általa is tulajdonolt cég, miközben kormánypárti képviselőként politizált a Gyurcsány-korszakban? (parlamenti képviselő, illetve budapesti pártpénztárnok volt.) És végül, igen fogas kérdés, hogy ha osztalékot tényleg nem kapott (és a vagyonnyilatkozata szerint nem), akkor miért tartotta egyáltalán meg 2002-ben, miután parlamenti képviselő lett, a tulajdonrészét a cégben? Hisz, ha anyagi haszna nem származott belőle, miért kockáztatta volna hitelességét a témában?

Addigi is, míg a képviselő, illetve a „summa cum laude” minősítésű független nukleáris szakértő úr nem válaszol a kérdéseinkre, illetve nem találja ki, hogy hová tette a cégből származó személyes bevételét, küldjük neki Kovács Kati örökké klasszikus slágerét (csak egy betűt változtattunk meg benne), hátha segít összeszedni a gondolatait a szöveg tartalma. Tehát: