Seggberúgott Attila bohóc
Kellemes borzongással nézve a baloldal bénázását – egy sláger motoszkál a fejemben. A dallam halkan kúszik a fülembe, a címe meg már-már a nyelvem hegyén… Mindjárt kimondom… Mindjárt eszembe jut!
Tudom már! Megvan! Az LGT slágere lesz ez, mely így szól: „Míg a törpe ordibál, / mert az óriás vállán áll, / míg az óriás félreáll, / mert a törpe ordibál, / míg az őrült körbejár, / miénk ez a cirkusz, / itt mindenkire szerep vár. / Mindenkire szerep vár. / Ha én vagyok én, és te vagy te, / ki a bohóc, én vagy te?”
Kis gondolattársítással dúdolom tovább:Míg az Atesz ordibál… mert a Gyurcsány vállán áll… ki egy kis időre félreáll… Mert most még Mesterházy ordibál… míg a Feri körbejár… És mindenkire szerep vár (Fodor Gabika, Kuncze Macika, meg Bokros Lala, a táncoló bohóc) és így tovább… Aztán mindenki egyszerre, kórusban ordítva Karácsony Gerivel és Szabó Timcsivel: „miénk ez a cirkusz!”.
Övék bizony! Ők húzták fel a ponyvát, ők építették a színpadot. Övék ez a cirkusz, ez az egész összefogás. Ahol nap, mint nap teszik nevetségessé magukat. Mert az egyik ezt, a másik meg amazt mondja. Akár a porondon veszekedő bohócok! Akik egymásra mutogatnak, hogy ki a viccesebb. És közben jól arcon spriccelik a másikat – a publikum nagy örömére.
Azt már jó régen megszokhattuk ugyanis, hogy az egyes pártrészecskék, melyek osztódással szaporodtak ez idáig – nem nagyon találják a közös hangot. Amióta a Nagy Baloldali Összeborulás megesett, csak-csak megy a szurka-piszka. Meg a „mást mondunk”, mint a barátunk. Legutóbb is, mikor a március 15-i ünnepet Mesterházyék lefújták, amiről Bajnaiék, a sajtó megkérdezésére köpni nyelni sem tudtak (mert nekik nem szóltak), miközben Fodor egymaga kivonult megtartani az ünnepet egyedül… Aztán gondoltak egy nagyot, és kéz a kézben mentek Gabi után a Petőfi szoborhoz. Már csak hab volt a tortán, hogy mikor Bajnai és Mesterházy koszorúzni készült és bemondták a mikrofonba, hogy Ferit is várják, kínosan ébredtek rá, hogy az már rég lelépett. Elhúzott a pi… a Klubrádióba. Majd mégis megvárta ott a többieket és együtt adtak egy felejthetetlen interjút. Mint a csetlő-botló bohócok a porondon. A mélyen tisztelt publikum meg azt se tudja, hogy sírjon -e, vagy éppen nevessen.
De ami most igazán mindenkit meglepett, hogy nemcsak a pártocskák vezetői beszéltek el egymás mellett szépen, hanem a pártokon belül is mondtak ezt-azt különbözőképpen. Történt ugyanis, hogy az ATV hétfői adásában, Józsa István leendő kormányt hirdetett. Egyesek szerint árnyékkormányt, ami már csak azért is komolytalan lenne, mert már három hét sincs a választásokig. Szóval Józsa (ki tudja milyen indításból!), akár a leendő miniszterelnök, megnevezett egy-két tárcavezetőt. Persze, csak ha ők nyernének. Szóval úgy vélte, hogy Bajnai lenne a gazdasági miniszter. Pont az a bohóc, aki miniszterelnökként úgy lerongyolta, majd kiszolgáltatta az IMF-nek az országot, miközben olyan erősen meghúzta az állampolgárok nadrágszíját, hogy Bokros Lala is belepirult. Szóval nem éppen telitalálat. Aztán Fodor a környezetvédelmi tárca élére kerülne. A mindenhez értő Gabika, aki volt már oktatási és környezetvédelmi szakember is… (A liberális értelmiség meg tapsikol!) És aki hátrahagyott egy milliárdos tartozásokkal megterhelt pártocskát (hogy fizesse ki helyettük az állampolgár! Vicces mi?), majd Gyufaferi javaslatára, valamilyen fondorlatos módon, surranó pályán, minden társadalmi támogatottság nélkül bekerült a legjobb ötbe. És végül Gőgös, akit senki sem ismer az országban, de olyan disznófejű, s oly ízesen beszél, hogy mindjárt a mezőgazdasági minisztérium bársonyszékébe repülhet.
Isten mentse meg hazánkat ettől a kormánytól!
De a poén, ami miatt a cirkuszról szóló LGT dal a fülembe mászott, még csak ezután következett. Jött ugyanis Mesterházy Attila, aki a Nagy Baloldali Összeborulás miniszterelnök-jelöltje (Gyurcsány meg a porondmestere!) és mindent letagadott. Mert hogy ilyen miniszteri lista nincs is. Sem a Jókai úti székház MSZMP logóval díszített széfjében, sem a többször porig alázott Atesz fejében. Szegény Attila, hiába tagadta, megint hülyére vették. Ezúttal övön alul, mert egy alatta sertepertélő pártcsinovnyik alázta meg.
Hiába mondta Mesterházy, hogy mindez csak Józsa akárki magánvéleménye, a poén elsült. Az elszenvedő fél pedig, a bohóc, akit ismét seggberúgtak a porondon, Attila volt.
Ja és mielőtt elfelejteném! Az LGT dal valahogy így folytatódik: „miénk ez a cirkusz, / itt mindenkire szerep vár. / Kússzunk fel, a lépcső vár, / kár, hogy néhány csúszda megfordítva áll. / És lenn a háló kissé elszakadt, de így izgalmasabb…
