Pesti Srácok

Inváziós Fidesz

Inváziós Fidesz

A választási gyászmunkának is felfogható a liberális hiszti, amibe most teljes mellszélességgel beszállt a 444 nevű brigád, akik egész csodálatos kis mozgalmat építettek fel akác-témában. „Amerikából behurcolt invazív kártevőt minősítene hungarikummá Bencsik.”szól a liberálriadó, és akirály nevű újságírónak látszó trolljuk már sokadik cikkben festi fel az invazív özönjobboldal költői képét, ahol a mocskos jobboldali kétharmadok úgy pusztítják a politikai biodiverzitást, mint az akác az Alföldet. Szóval hogy értsük: mivel Magyarországon van az akác, az EU bácsi azt mondta, hogy ne legyen az akác, merthogy invazív faj és ezért megöli az őshonos növényeket, ami csúnya dolog tőle. Jelezzük: ezen a ponton azt gondoljuk kb. amit mondjuk a debreceni egyetem talajtani tanszékének vezetője, miszerint valóban invazív az akác, de – örömünkre – ezt megfékezendő van is hatályos kormányrendelet, ami szabályozza ennek a növénynek a terjedését.
PestiSracok facebook image

Amiről szó van, az épp a liberálisoknak kéne fájjon nagyon, hisz az Európai Bizottság a botanikai rasszizmus minősített esetét akarja. Sterilizálni az akácokat, vagy legalábbis egyfajta tűzifa-gettósítást tervez. Befestenék az akácok törzseit. Nem is beszélve az akác-holokausztról, azon az alapon, hogy „nem őshonos”. Csak gondoljunk bele, ha nem egy fáról lenne szó! Hogy hangozna mindaz, hogy egy „külföldről behurcolt faj visszaszorítja az őslakos fajokat, és ezért kötelességünk betiltani, sőt kiirtani, ahogy csak lehet.” Borzongató. Ugye? Mindez azért, mert „idegen” és mert „szaporodik” és mert „kiszorít”. Na, megyek is kötözni magam az akácokhoz, szúrjanak csak a tüskéikkel, azt se bánom.

Emlékezzünk azonban vissza pár évvel ezelőttre, amikor a baloldal akkori fetrengésében épp az olasz olajfa mozgalmat akarta leképezni az Akácfa Szövetséggel, és épp a jobboldali publicisták élcelődtek azon, amin most a ballerek: invazív fajt tekinteni magyarnak milyen már.

Hát olyan, mint a szintén Amerikából behurcolt paprikát hungarikumnak tekinteni, amiben jól megpirítjuk az ázsiából becipelt pontyot, hogy jó finom halászlét csináljunk, szegedit, bajait vagy szolnokit akár. Aztán invazív özönkrumplit is szoktunk sütni, ami mellé – ha épp ínyenckedni támad kedvünk – akár lőhetünk az elnyomó arisztokrácia által behurcolt invazív özönfácánt is, hogy jól kisütve invazív özönparadicsommal tálaljuk. Iszunk mellé németektől behurcolt sört, meg akár kékfrankost, ami az invazív özönszőlő lett a peronoszpóra után. Ez a jellemzője az invazív özönmagyarok invazív özönkonyhájának, ami csupa-csupa invazív özöncuccal van összegyúrva. Ráadásul invazív özönkétharmaddal is kormányzik most invazív özönorbán. Szörnyű mi?

Ugyanis attól, hogy valami invazív és özön, nem biztos, hogy egyértelműen rossz. A legjobb példa a ponty, ami pont annyira invazív és özön, mint szegény akác, és hát akik a halászatban járatosak azt is tudják, hogy pont úgy is viselkedik, mint az akác az Alföldön. A ponty a vizek szarevő disznaja. Megeszi a többi hal ikráját, feltúrja az ívó helyeket, mocsarasítja a tavakat, és szaporodik, mint a patkány. A ponty kiszorítása, kontrollja ugyanúgy fontos, mint az akácé, de bocsássa meg a világ: senki nem mondta, hogy ez nem történik meg, hisz mindkettőre hatályos törvények vannak érvényben. Nem beszélve arról, hogy „invazív és özön” nem csak behurcolt, hanem őshonos faj is lehet, jó példa erre a nádasodás vagy a vaddisznók időszakos elszaporodása, sőt a kormoránok károkozása. De hát épp ezért vannak vadászok, halászok, erdőmérnökök. És senkinek nem jut eszébe olyan blődség, mint az EU-nak, hogy akkor irtsuk ki a pontyokat, vagy essünk neki a krumpliföldeknek, vagy hadd égjen a nád, míg írmagja sem marad. Mert az akácot eltüzeljük, mézünk van belőle, árnyat ad, megköti a talajt, tehát minden invazivitása és özönsége ellenére ő egy haszonnövény, mint a krumpli. Vagy kárai ellenére pont annyira része a magyar kultúrának, mint a ponty, ami nélkül nem karácsony a karácsony, illetve ami nélkül kár is nekikezdeni a halászlé passzírozásnak. Oda kell rájuk figyelni, de ennyi.


Ezzel szemben a hisztikommandó már a fideszes önkénynél tart megint, meg a Fazekas széthülyézésénél. De hát – hogy az immár a baloldal által is átvett másik metaforával élve – valószínű a „körúton belül” nem fűt senki akáccal, és mézet sem eszik. És mivel nincs szakállasnős verziója, így nem ismeri a nótát, hogy „Akácos út, ha végigmegyek rajtad én.”
Ajánljuk még

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!